Nógrád Megyei Hírlap, 2010. június (21. évfolyam, 124-149. szám)

2010-06-22 / 142. szám

6 2010. JÚNIUS 22., KEDD GAZDASÁG A BUX index 2010. június 21-én Nyitóérték: 21720 Záréérték: 21930 N 1 ..............4- -i Előző heti záróérték: 21371 | Változás: 2,62% 15.30,-a-New Vorh4C> e nyitása 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTES 2010. 06. 21. Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft OTP 5348 4,86 13 590 Econet 102 3,03 27 Mól 19 100 2,63 2 047 FHB 1176 2,08 119 Pannergy 834 1,83 49 KEG 300 1,69 7 Richter 43 660 1,41 2 243 Synergon 616 1,31 1 Mtelekom 650 1,24 933 VESZTES FORRÁS: BÉT Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió R Rába 865-0,34 43 A BUX index az elmúlt napokban 21600 2i5oo 2147^ii«L J1413 21400 / 21300 / 21371 21200 21277 21100 .......................................... 21 000 20 900.-----------------------------------­pont 06.11 06.14 06.15 06.16 06.17 06.18 FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forint/tonna, 06.21.) Új elszámolási ár EUROBÚZA 2010. augusztus________32 500 TA KARMÁNYBÚZA 2010. augusztus_______28 600 TA KARMÁNYKUKORICA 2010. július___________37 OOP TA KARMÁNYÁRPA 2010. augusztus_______24000 OL AJNAPRAFORGÓ 2010. október 76 500 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2010. június 21-én /Ft $/Ft CHF/Ft i í i 278,32 224,36 202,62-1,39 Ft-1,34 Ft-0,64 Ft Forintbetéti1 kamatok (%) 2 hó 3 hó Allianz Bank 4,15 4,25 Banco Popolare 3,19 3,18 Budapest Bank 2,75 2,75 Erste Bank 2,50 2,50 FHB*’ 6,50* 5,50 MKB Bank 3,95 4,04 OTP Bank 1,00 1,00 OTP Bank31 4,50 7,50 Raiffeisen Bank21 4,50 4,50 1) ALAPTERMÉKEK 1 MILLIÓ FORINTRA 2) AKCIÓ 3) FOKOZÓDÓ 3X1 HÓNAPOS FORINTBETÉT 4) FHB AKTÍV BETÉT AKCIÓ * FHB AKTÍV BETÉT 6 HÓNAPOS AKCIÓ Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 06.21.) Vételi Eladási Allianz Bank 272,37 286,34 Budapest Bank 270,88 287,63 CIB Bank 266,25 288,43 Citibank 267,03 289,29 Erste Bank 269,34 284,86 K&H Bank 271,69 287,35 MKB Bank 273,19 287,21 OTP Bank 271,68 285,62 Raiffeisen Bank 271,84 284,06 Állami agrobank segíthetne árvízkárok Font: Minimum százmilliárdos csapás az agráriumra Nem sok jóra számíthat ez a kiskertes gazdálkodó. Egy állami gondoskodó bank nem hagyná őt tönkremenni Az agrárium lehet a legna­gyobb károsultja az idei árvíznek - nyilatkozta Font Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságá­nak fideszes elnöke. AS-összefoglaló A Fidesz politikusa szerint az agrárium biztosítási és finanszí­rozási rendszere is átalakításra szorulna. Font Sándor a Duna Televízió műsorában elmondta, az agrár-kárenyhítési törvényt úgy módosítaná a kormánytöbb- _ ség, hogy - mint lapunkban is | közöltük - a június 30-i határidő helyett szeptember 30-ig fizet­hessék be a gazdálkodók a hek­táralapú önrészüket az alapba. Több területről ugyanis nem fi­zették be még az esedékes ősz- szeget, így ezek a mezőgaz­dászok elveszítenék jogosultsá­gukat a kárenyhítésre. A mezőgazdaságot óriási károk érték, a minimális kárér­ték százmilliárd forint - szögez­te le Font. A hét közepére látja majd világosan a kormány - négy tárca együttes felmérése nyomán -, melyik szektor mek­kora kárt szenvedett el az árvízi tragédiában. Szükség lenne a biztosítási rendszer reformjára vagy leg­alábbis új elemekkel való kiegé­szítésére. A bizottsági elnök el­mondta: áttekintették az uniós mezőgazdasági biztosítási rend­szereket. Ezekhez képest a két éve életre hívott hazai kárenyhí­tési alap „eléggé nyögvenyelő­sen” működik. A gazdák rosszul fogadták a rendszert, mivel sza­vaik szerint nem látják, hogy a befizetett pénzük ellenében ér­demi kártérítést kapnának. Példaként hozta fel a tavalyi aszálykárt, amikor a százmilli­árdos nagyságrendű kár ellené­ben a gazdálkodók tízmilliárdos összegben kaptak segítséget a kárenyhítési alaptól. A nyugati, jól működő példák közül az önkéntes nonprofit biz­tosítók rendszerét említette Font Másutt az állam egy jelentős pénzügyi alapot hozott létre - eb­ben a gazdák befizetései nyomán jelentős tőke halmozódott fel. Itthon az állam ugyan létre­hozott hasonló rendszert, de nem tett mellé tőkealapot, a katasztró­fa pedig rögtön bekövetkezett - érvelt Font Sándor, aki szerint ezért nem volt annyi pénz a kasz- szában, hogy abból tényleges el­lentételezést lehetett volna nyúj­tani a kárt szenvedetteknek. A piaci alapú biztosítások iránt Font szerint lényegében „nulla az érdeklődés” a mezőgazdálkodók részéről. A profitalapú biztosítás ugyanis olyan magas befizetése­ket követel a mezőgazdaságtól, amit az EU nyugati felében sem igazán tud teljesíteni a szektor. A legnagyobb mezőgazdaságú uniós országok közül több, pél­dául Franciaország, Németor­szág és Olaszország több tíz éve működtet saját, többségében ál­lami tulajdonú agrobankrend- szert, ezen keresztül finanszí­rozva a mezőgazdaságot. Ennek a „traumás években” van igazán jelentősége - mondja a szakpo­litikus. Az állami többségű bank ilyenkor nem hagyja tönkre­menni a gazdálkodót, „megmen­ti” őt és vidékmegtartó tevékeny­ségét a jövő számára. Font Sán­dor úgy tudja: a magyar kor­mánynak is eltökélt szándéka létrehozni „egy állami gondos­kodásé agrobankot”. wntmmssm Mérőátírás halálesetnél dokumentumok Olvasónk furcsállja, hogy a házastárs halála után az áramszol­gáltatónak miért nem elég a mérőátíráshoz a halotti anyakönyv másolata. A HALOTTI ANYAKÖNYVNEK nem elegendő a másolata. Fontos tudni: a másolat nem számít hivatalos dokumen­tumnak, csak az eredeti. Er­ről Magdus Ágnes, a Fo­gyasztóvédelmi Hatóság osz­tályvezetője tájékoztatott. A szolgáltatók előírják, milyen dokumentumok kellenek. MINDEZZEL TULAJDONKÉPPEN a fogyasztót védik. Biztosíté­kot kérnek, nehogy olyasva­laki végeztesse el az átírást, akinek ahhoz nincs joga. Az elhunytnak például több örö­köse lehet, de a lakás az egyikükre száll, illetve ő la­kik az ingatlanban. Mégis egy másik örökös akar intéz­kedni az átírás ügyében, amikor pedig ahhoz neki nincs joga. A hagyatéki vég­zés megjelöli a lakás tényle­ges örökösét, így ha azt a szolgáltató megkapja, az ille­tő védve van az esetleges kellemetlenségektől. ■ Rados Virág KÉRJÜK, írja meg fogyasztóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer. hu HIRDETÉS FONTOS TUDNIVALÓK! Receptverseny 2010. június 7-étől 2010. július 30-áig KJ Ü FŐZ LE? »»KonyhájA konyha tobawak. , Receptjét küldje be 2010. július 30-áig POSTAI ÚTON «j|£|É|a következő címre: 1535 Budapest, Pf. 780 INTERNETEN töltse fel legjobb nyári vacsora receptjet 2010. július 30-áig a www.mindmegette.hu/kifozle oldalra NYEREMÉNYEINK: NYEREMÉNYEINK: 250 OOO Ft készpénzutalvány + 40 liter Vénusz olaj Hollóházi étkészlet + 20 liter Vénusz olaj Hollóházi étkészlet + 10 liter Vénusz olaj • 50 csomag faalátét + húsklopfoló • 10 db 5 literes Vénusz ólai 250 OOO Ft készpénzutalvány + 40 liter Vénusz olaj JES®* Hollóházi étkészlet + 20 liter Vénusz olaj Hollóházi étkészlet +10 liter Vénusz olaj • 50 db vök edény _________• 1Q db 5 literes Vénusz olaj _________ Ra gaszkodik az EU a bérfőzési szeszadóhoz? Kevés az esély rá, hogy Brüsz- szel rábólint a bérfőzési szesz­adó megszüntetésének tervére. A Napi Gazdaság emlékeztet, Orbán Viktor miniszterelnök a megszüntetendő kisadók közé sorolta a bérfőzési szeszadót is. Mivel azonban jövedéki szabá­lyozásról van szó, a módosítás­hoz szükséges az Európai Bi­zottság beleegyezése is, ami több szempontból is kérdéses. A csatlakozási tárgyalásokon kemény meccseket kellett játsza­nia a magyar delegációnak, hogy egyáltalán fennmaradhasson a bérfőzetés intézménye. Brüsszel ugyanis attól tartva, hogy a Ma­gyarországon előállított pálinka piacbefolyásoló tényező lesz, igyekezett azt visszaszorítani. Végül fennmaradhatott a rend­szer, és a magyar szabályozásba a kedvezményes kulcs alkalma­zása is bekerült. A hatályos szabályozás szerint kedvezményesen legfeljebb 50 liter, 100 fokosnak megfelelő pá­linka főzethető, a kedvezményes kulcs 100 fokra vetítve 138 ezer forint hektoliterenként - vagyis száz liter 50 fokos pálinka 69 ezer forint adót keletkeztet. Az 50 fok feletti mennyiség­nél már nem jár a kedvezmény. Itt 276,1 ezer forint az adó hek­toliterenként 100 fokra vetítve. A magyar szabályozás egyéb­ként a maximum kedvezményt veszi alapul, az EU ugyanis leg­feljebb 50 százalékos kedvez­ményt engedélyez. ■ Adócsaló munkaerő­kölcsönző céget fogtak Közel 300 millió forintos adócsa­lást derített fel a vám- és pénz­ügyőrség, az elkövetők munka­erőt közvetítettek gyárakba és üzemekbe, majd nem a ténylege­sen kifizetett munkabér után fi­zették meg a közterheket, és a to­borzott munkavállalóknak is csak a bérük egy részét fizették ki. Az elkövetők Pest megyei vagy budapesti székhelyű munkaerő­kölcsönző cégeket alapítottak, amelyeket rövid ideig működtet­tek (általában egy évig), majd fantomizáltak azért, hogy eltün­tessék azokat a hatóságok elől - mondta el Sipos lenő szóvivő. A húsüzemekbe, összeszerelő üzemekbe közvetített mintegy 1800 munkavállaló nagyobb ré­szét ugyan bejelentették az APEH-nek, de nem a részükre valójában kifizetett munkabért után rótták le a közterheket, és a dolgozóknak is csak a bérük egy részét fizették ki. Volt, hogy a megrendelőtől 600 forintos órabért kaptak, de a munkavállalóknak csak 300- 350 forintot fizettek ki. ■

Next

/
Thumbnails
Contents