Nógrád Megyei Hírlap, 2010. június (21. évfolyam, 124-149. szám)

2010-06-16 / 137. szám

20J-0. JÚNIUS 16., SZERDA 5 GAZDASÁG Olvadó év eleji optimizmus KSH Az építőipar egyre lejjebb süllyed - Jönnek-e jobb idők? Egy százalékkal növekedhet az idén a magyar gazdaság A GKI Gazdaságkutató Zrt. új előrejelzése szerint a magyar gazdaság az idén egy százalék­kal nő, a GDP-arányos államház­tartási hiány 4 százalék lesz. A kutatóintézet tegnapi sajtótájé­koztatóján közzétett új jelenté­sében megismételte a májusi egyszázalékos gazdasági növe­kedési prognózisát, amelyet márciusban még nulla százalék­ban jelölt meg. Ugyancsak megemelte a 2010. évi inflációs adatot a GKI: a már­ciusi 4,3 százalékról 4,8 száza­lékra. Az Orbán-csomagot alap­vetően helyesnek, ugyanakkor megvalósítási kockázatokkal ter­hesnek minősítette Vértes And­rás, a GKI elnöke. A kutatóintézet szerint az idén a belföldi felhasználás fél száza­lékkal nő, az egyéni fogyasztás két százalékkal csökken, a beru­házások egy százalékkal emel­kednek, az export és az import egyaránt 10-10 százalékkal ha­ladja meg a múlt évit. ■ Egész falvakat tarolt le a hétfői vihar Szabolcsban Csaknem 2300 lakóház és mint­egy száz önkormányzati tulajdo­nú épület rongálódott meg a hét­fő délutáni viharban Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében - kö­zölte a térségi katasztrófavédel­mi igazgatóság vezetője. Pernyák Sándor tűzoltóezredes elmondta: eddig 54 településen regisztrál­tak károkat 94 ember ideiglenes elhelyezését kellett megoldani, mivel néhány épület lakhatatlan­ná vált. Az elektromos hálózat tönkrement, 33 településen nincs áramszolgáltatás. A borsodi egy­ségekkel megerősített szabolcsi tűzoltók azon dolgoznak, hogy helyreállítsák az áramszolgálta­tást és az ivóvízellátást Több száz épület rongálódott meg Hajdú-Biharban is a hétfői orkánszerű viharban, a legtöbb Hajdúböszörményben, Hajdú- hadházon, Hortobágyon és Tég­láson. A parlament hétfői döntése értelmében újra áfamentesek lesznek a közérdekű adomá­nyok. ■ Hiába van némi gazdasá­gi növekedés az exportve­zéreit iparban - mondják is, hogy itt a recesszió vé­ge ha az építőipar mint a gazdaság egyik motorja továbbra is rosszul érzi magát. Tolnay Tibor, az ÉVOSZ elnöke éppen hét­főn sürgette az uniós fi­nanszírozású projektek döntéshozatalának fel- gyorsítását. Ez talán se­gíthet. Munkatársunktól Az év eleji pozitív várakozáso­kat megcáfolva mind gyorsabb iramban folytatódik az építő­ipar térvesztése, a termelés vo­lumene áprilisban 15,7 száza­lékkal volt alacsonyabb, mint tavaly ilyenkor. Az áprilisi telje­sítmény 8,1 százalékkal múlta alul a márciusit. A KSH adatai szerint az első négy hónap ösz- szesített produktuma 12 száza­lékkal volt kevesebb, mint egy évvel korábban. Az építőipar ágazatai közül áprilisban az épületek építése ágazat termelése 3,9 százalék­kal emelkedett. Az egyéb épít­mények építése ágazaté azon­ban 15,6 százalékos elmaradást mutat a tavalyi azonos időszaki adathoz képest. Ugyanakkor óri­ásit - 27,4 százalékot - zuhant a speciális szaképítés ágazat ter­melése, ennek zömét szerelési és szakipari munkák adják. Az év negyedik hónapjában kötött új szerződések száma is visszaesett 17,1 százalékkal. Az egyéb építmények építésére kö­tötteké több mint harmadával csökkent, ezzel szemben az épü­letek építésére kötötteké 18,5 százalékkal emelkedett. Összes­ségében némi bizakodásra ad­hat okot, hogy az év eddigi részé­ben az építőipari vállalkozások 17,5 százalékkal nagyobb volu­menű új szerződést kötöttek, mint egy évvel korábban. Sokkal rosszabb az építőipari cégek helyzete annál, mint ami­re az év elején számítottak - ér­tékelte a legfrissebb statisztikai adatokat Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszö­vetségének (ÉVOSZ) alelnöke. Az akkor megkérdezett négy­száz cégvezető véleményéből ki­derült, erre az évre már némi op­timizmussal tekintenek, semmi­képpen sem számítottak arra, hogy még a tavalyinál is kedve­zőtlenebb gazdálkodási körül­ményekkel kell megküzdeniük. Ha ez a tendencia folytatódik, az ágazat inflációval tisztított ter­melési értéke az év végére 45 százalékkal lesz alacsonyabb a 2006-osnál. A lakásépítés ennél is nagyobb veszteséget könyvel­het el. Már eddig is sok vállalkozás kényszerült a roló lehúzására - az Opten adatai szerint tavaly 1744, az idén pedig már több mint 700 de további sorozatos cégbedőlések lesznek, ha a kor­mányzat nem teszi meg a sür­gős intézkedéseket. Mindenek­előtt az uniós források bevonásá­val indítandó beruházások fel- gyorsítására lenne szükség. De halaszthatatlan a hazai építőipa­ri cégek finanszírozási helyzeté­nek rendezése is. A vállalkozá­sok reményeit némiképp lelo- hasztotta, hogy az új kormány sem adta egy kézbe az ágazat ke­zelését, ez ugyanis gátja lehet a gyors, koncentrált intézkedések­nek - tette hozzá a szakember. Szakmai követelések ■ A közbeszerzési törvény egyszerűsítése ■ A pályáztatási rendszer könnyítése ■ A hitelfelvételi lehetőségek javítása m Az adminisztrációs terhek mérséklése ■ A fizetési fegyelem kikényszerítése m A feltétel nélküli bankgarancia megtiltása m Irreálisan alacsony vállalási ár tilalma FORRÁS: SZAKMAI VÉLEMÉNYEK Az építőiparon belül a szerelé­si tevékenység szenvedte el a leg­nagyobb veszteséget áprilisban. A szakma egyik promines kép­viselője, a VÍV Zrt. is megszen­vedte az utóbbi hónapokat - ahogy Nagyiványi András elnök­vezérigazgató fogalmazott. A cégcsoport szintén optimistán várta az idei fejleményeket, ám „mára bizonyossá vált: 2010 a túlélésről szól”. A válság első teljes évében, 2009-ben még kitartottak a ko­rábbi rendelések, ám ma a terve­zőintézetekben is alig van mun­ka. Míg két évvel ezelőtt a cég szerelési szakipari tevékenység­ből származó nettó bevétele 6,23 milliárd forintot tett ki, addig ta­valy már csak 5,06-ot, azaz ötödével kevesebbet. Az idén pedig további csökke­nés várható. A szakember sze­rint kissé megtévesztők az építő­ipari rendelésállomány bővülé­séről szóló statisztikák, ugyanis ezek elsősorban mélyépítési, út­építési munkákra vonatkoznak, a magasépítésben, szerelőipar­ban ennek ma nemigen látni a nyomát, itt többnyire a kereslet- hiány dominál. Nagyiványi And­rás mindezek ellenére is derűlá­tó, bízik abban - csakúgy, mint a szakma sok más szereplője -, hogy egy éven belül mozgósíta­ni lehet a maradék brüsszeli pénzeket, s ezzel felgyorsulhat­nak az itthoni beruházások. Megint büntetett a pénzügyi felügyelet a pénzügyi Szervezetek Ál­lami Felügyelete (PSZÁF) két intézménnyel szemben szabott ki bírságot. Az Álta­lános Hitel és Finanszírozá­si Zrt.-t a PSZÁF 1,8 millió forint, a Magyar Ingatlanhi­tel Zrt.-t 2 millió forint bír­sággal sújtotta, miután a társaságok belső szabályza­taiban, valamint belső el­lenőrzési rendszerében szá­mos hiányosságot tárt fel. Felszöknek az élelmiszerárak a gazdasági növekedés beindulása és az üzem­anyagok árának emelkedé­se, valamint a bioüzem­anyag előállításához szük­séges növények termelésé­nek növekedése miatt a kö­vetkező években reálérté­ken 15-40 százalékkal drá­gulnak az alapvető mező- gazdasági termékek - kö­zölte tegnap az ENSZ Élel­mezésügyi Szervezete, a FAO és a Gazdasági Együtt­működési és Fejlesztési Szervezet, az OECD. Az NHH elnöke is lemond LEMONDOTT posztjáról Rozgonyi Krisztina, a Nem­zeti Hírközlési Hatóság (NHH) elnöke, aki február­tól töltötte be a hírközlési szabályozó elnöki posztját, korábban pedig a Nemzeti Hírközlési Hatóság tanácsá­nak alelnöke volt. A lemon­dást Orbán Viktor minisz­terelnök június 30-i hatály- lyal fogadta el, addig Rozgonyi Krisztina vezeti a hatóságot. Rozgonyinak még két hete van Nincs székházügy, alaptalannak tartják a feljelentést mvm A mostani vezérigazgató ellen vádaskodnak, miközben ő kezdeményezett vizsgálatot korábbi ügyletek miatt Nemzetbiztonsági védelem alatt álló épület a Magyar Villamos Művek új székháza, amelynek megvásárlásához az MVM a tu­lajdonos Magyar Nemzeti Va­gyonkezelőtől ka­pott jóváhagyást, még a korábbi vezető, Kocsis Ist­ván vezérigazgató­sága alatt. (Kocsis István jelenleg a Bu­dapesti Közlekedési Vállalat, a BKV vezérigazgatója - a szerk.). Ennek ellenére a szék­házügy is szerepel a legutóbbi négy, Magyar Villamos Művek elleni feljelentés között. Az MVM kommunikációs osztálya szerint nincs „ügy”. Elmondták: két hete négy gaz­dasági ügyben történt névtelen feljelentés, amelyekben az MVM jelenlegi vezetését vádolják hűt­len kezeléssel. A Fővárosi Fő­ügyészség a Nemze­ti Nyomozóirodát jelölte ki a vizsgá­lat lefolytatására, amely azóta elkezd­te az adatgyűjtést. A névtelen feljelentő a társaság székháza, a szélerőműpark, a szerbiai ener­getikai beruházás és a nehéz helyzetben lévő Vértesi Erőmű ügyeit taglalja. Ezeket az MVM sajtóosztálya tényekkel cáfolta. Az MVM-nél lapunk megkeresé­sére megerősítették, hogy a felje­■ Négy ügyben történt feljelen­tés, a nyomozók elkezdték gyűjteni az adatokat. Mártha Imre, az MVM vezérigazgatója. Névtelen feljelentők támadják lentésről a sajtóból értesültek, s azt nem tartják megalapozott­nak. Érdekes módon éppen azt a Mártha Imre - jelenlegi - vezér- igazgatót érik a vádak, aki még tavaly áprilisban tett büntetőfel­jelentést, miután a társaság fej- ügyelőbizottsága azt megelőző­en döntést hozott arról, hogy a korábbi vezetés időszakában kö­tött, a nyilvánosság előtt is is­mertté vált kétes ügyletekben a polgári peres és fegyelmi eljárá­sok mellett nyomozati eljárás kezdeményezése is indokolt Ezek az ügyek kerültek terí-, tékre a mostani névtelen beje­lentésben, csak a tetteseket a jelenlegi és nem az előző veze­tésben látják. ■ A bank is cáfol NINCS SZÉKHÁZÜGY - eZtOZ Erste Banknál is megerősítették lapunknak. Az ügyben annak idején több nemzetközi ingat­lanszakértő céget bevontak, nem utolsósorban a Colliers Intemationalt, majd az ő koc­kázati elemzésük után döntöt­tek a vételről. Az ügyletet az MVM könyvvizsgálója, az Ernst & Young is rendben találta. Az Erste - a székház egykori eladója - kommunikációs szak­értőjétől, Illés Adrienntől meg tudtuk, az eladást a nemzetkö­zigyakorlatnak megfelelően vé­gezték. Az Ersténél nem tudnak rendőrségi vizsgálatról Az építőipar termelési volumenindexe (2005=100) ■■■■• mmmm trend szezonálisan és munka­nappal kiigazított

Next

/
Thumbnails
Contents