Nógrád Megyei Hírlap, 2010. június (21. évfolyam, 124-149. szám)
2010-06-14 / 135. szám
7 2010. JÚNIUS 14., HÉTFŐ INTERJÚ interjú Hamarosan változnak az alkalmi munkavállalás szabályai - mondta el lapunknak Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, aki szerint torzszülemény a törvény. HAGYNI KOI AZ EMBEREKET DOLGOZNI Az elmúlt nyolc év jelentős mulasztásainak a következménye, hogy sok helyen katasztrófahelyzet alakulhatott ki - jelentette ki Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. A politikus szerint elsődleges a földeladási moratórium 2014-ig történő meghosszabbítása. Almási B. Csaba- • Gyükeri Mercédesz- A vízgazdálkodás az új kormányzati struktúrában a vidékfejlesztési tárcához került, így a hatalmas árvíz miatt mindenki önnek szegezi a kérdést: mik a terveik, milyen lépéseket tesznek a közeljövőben, hogy el lehessen kerülni az ilyen hatalmas károkat okozó természeti katasztrófákat?- Az elmúlt nyolc év jelentős mulasztásainak a következménye, hogy sok helyen katasztrófahelyzet alakulhatott ki, holott ezen a területen óriási anyagi és szellemi kapacitás, háttér volt és van. Mindenekelőtt rendbe kell tenni az érintett folyóvölgyeket, elsősorban a Hernádnál, hiszen ott van a legnagyobb gond. Ám az egész országot fel kell térképezni, és a 100-150 évvel ezelőttihez hasonlítható tervet kialakítani. Nagy a lemaradás a mostani programokban is: az Orbán- kormány által elindított Vásárhelyi-tervben például mindössze két tározó épült meg a nyolc közül. Kisebb helyreállító munkálatok történtek ugyan, de az előző két ciklus kormányzata a szükséges munkákat sem végezte el. Ez is az oka annak, hogy az elmúlt hetekben ilyen pusztítást vitt végbe a víz. Ám egyedülálló lehetőség, hogy hosszú évtizedek után egy tárcához került a teljes vízgazdálkodás, beleértve az öntözést, a vízgazdálkodási társulásokat, a természeti kincsre, a víziközmű-társulásokra, vízszolgáltatókra vonatkozó szabályokat és az erre vonatkozó környezetvédelmi terveket is. Egységes koncepciót kell alkotni, amely néhány hónapon belül elkészül, ám most elsődleges az árvízi védekezés, a fertőzésveszély megakadályozása.- Az elmúlt nyolc évben számos ok miatt nem épülhettek meg a víztározók és akadt el a Vásárhelyi-terv. Most miből lesz pénz a folytatásra? Végeztek már számításokat arra nézve, mennyibe kerülhetnek a fejlesztések?- A Vásárhelyi-terv újragondolásánál az ütemezést és a pénzügyi forrásokat is aktualizálni kell, a pontos összegekre vonatkozó számításokat most végzik. Uniós forrásokat biztosan fel tudunk használni, s ha kell, más feladatoktól irányítunk át pénzeket.- Elég sok bírálat érte a feladatkörök összevonását a kormányon belül. Különösen a környezet- és természetvédelemnek a tárcába történő beolvasztását nehezményezték sokan. Mi indokolta ezt a lépést? p vántartás szerint vannak 100- 120 éves használók is, ami képtelenség. A feltérképezés azért is fontos, mert ez a feltétele annak, hogy például a fiatal gazdákat földhöz segítő programot végig tudjuk vinni, vagy a haszonbér- beadást rendbe tegyük. Egy nemzeti földalapkezelő szervezetet kell létrehozni, valamint a különböző szervezeteket egy adott feladatsorra szükséges ráépíteni. De az elsődleges a fóldeladási moratórium 2014-ig szóló meghosszabbítása, amelyre szükség van, hiszen az árak nem álltak be a nyugat-európai szintre. Vannak komoly támogatóink is, ilyen a francia kormány. Egyébként néhány héten belül elkészül a tárca cselekvési programja, az év végéig pedig szeretnénk letenni egy tíz évre szóló agrárpogramot Ezek részeként végig kell gondolni egy teljesen új földtörvény megalkotását.- Nemcsak a külföldiek földvásárlása tiltott, de hazai jogi személyek sem vehetnek földet. Ezen kívánnak változtatni?- A családi gazdálkodásoké a jövő Nyugat-Európában és nálunk is. Ez azt is jelenti, hogy gazdasági társaságok nem vásárolhatnak földet.- A nagyobb gazdaságok már csak üzemméretük folytán is versenyképesebbek. Nem mond ennek ellent ez a koncepció?- Egyáltalán nem biztos ez, sokszor éppen a nagyok kerültek bajba, például a válság idején. Az iparszerű termelés elérte a megtérülése felső határát, és egyre több energiával, egyre több vegyszerrel termel, gyakorlatilag alapanyagokat állítva elő. A magyar mezőgazdaságnak ezzel szemben a minőségi termelés, az összetettebb termésstruktúra irányába kellene elmozdulnia. Ennek a cégek méreteiben is meg kell jelennie.- Ez a TESZ típusú, az előállításon kívül az értékesítést is magában foglaló integráció erősítését jelenti?- Igen, ez elkerülhetetlen, mert jelenleg néhány nagykereskedővel, feldolgozóval szemben több száz, több ezer termelő áll. A társaságok létrehozására léteznek uniós források is, de a nagy felvásárlók is ebben érdekeltek.- A kormányprogramban is deklarálták, hogy a vidék lakosságmegtartó erejét próbálják erősíteni. Ez kimondottan agrárfoglalkoztatást jelent?- A vidék nem kizárólag mező- gazdaságból él, fontos, hogy a helyi feldolgozás, értékesítés fejlődjön. Ehhez az is kell, hogy a más európai országokéitól eltérő adminisztrációs terheket leépítsük. Munkához kell juttatnunk az embereket, máskülönben elmennek. Ehhez az egyik fontos eszköz, hogy amit helyben megtermelnek, azt értékesíthessék, legyen szó zöldség-gyümölcsről vagy pálinkáról. Fontos a falusi turizmus fejlesztése, de az is, hogy a közbeszerzési törvényt úgy módosítsuk, hogy a Névjegy 1963. MÁJUS 3-ÁN született Kanxigon. 1987-ben a szegedi József Attila Tudományegyetem jogi karát cum laude eredménnyel végezte el. 1987-től a SZIM Karcagi Gépgyár Rt jogi előadója, majd jogtanácsosa lett 1990 óta Karcag város polgármestere. 1989 óta a Fidesz tagja, Jász- NagykunSzolnok megyei alelnöke. 1998-tól a Kunszövetség elnöke, 2009-től a Magyar Ön- kormányzatok Szövetségének társelnöke. 1998-2002-BEN, majd 2006 óta Jász-NagykunSzolnok megyei országgyűlési képviselő. 1998-2002 között frakcióvezető-helyettesként is dolgozott nős, felesége adminisztrátor, két gyermeke gimnazista. kergető pénzügyőrök kora, azoké, akik állami pénzből, fegyverrel járják a vidéket, miközben százmilliós csalások voltak az országban. A volt karcagi polgármester elmondta: a kormány célja a családi gazdaságok, a vidéki foglalkoztatás erősítése- Ez a terület tágabb, sokrétűbb annál, mint ahogy eddig elfogadtuk. A komplex rendszerek nem választhatók el mechanikusan: a tájgazdálkodás, a vízgazdálkodás, az agrárium, a vidéken élők problémái egy adott környezetben jelennek meg, és ezt az állami szervezetrendszer is követi. Rengeteg közös érdek van, vegyük csak ismét a mostani katasztrófát. A víz mindent pusztít: a védett természeti értékeket, a termőhelyeket, a földet, az emberek vagyonát.- A Bajnai-kormány utolsó heteiben nagy botrány robbant ki a szén-dioxid-kereskede- lemmel kapcsolatban. Van-e már valamilyen tervük arra, hogy elkerülhetők legyenek a jövőben az ilyen ügyek?- Ennél a tárcánál most rend van és rend is lesz, nem fordulhatnak elő botrányos vagy hozzá nem értésről tanúskodó ügyek. Ám a múlttal nekünk is foglalkoznunk kell. Készül egy leltár, és két kormánybiztos is vizsgálódik a mi területünkön. Nagy az ágazat, sok a szekrény, ki tudja, mit rejtenek a fiókok.- A Nemzeti Földalap is a tárcához került, ez újabb nehéz feladatot prognosztizál. A termőföldregiszter rendbetétele sürgető, nemcsak a földvásárlási moratórium közelgő lejárta, de az elaprózódott, átláthatatlan birtokszerkezet miatt is.- A legfontosabb üzenet, hogy a föld nemzeti kincs. Nem véletlen, hogy olyan ismert szólásaink vannak, hogy „akié a föld, azé az ország”, vagy „piros-fehér- zöld, ez a magyar föld”. A földnyilvántartás alapos átgondolásra szorul. Jelenleg ugyanis nincs olyan regiszter, amelyből meg lehet mondani, az államnak menynyi földje van, és azt ki használja. A helyzetet jelzi, hogy a nyilhelyben megtermelt dolgokat a helyi étkeztetésben fel tudják használni. Idetartozik a hungari- kumokra vonatkozó törvény is, de az őshonos fajták tenyésztésére, termesztésére vonatkozó jogszabályokon szintén szeretnénk módosítani.- A kormány 29 pontos akciótervében két pont is vonatkozott a hazai élelmiszerekre: az élelmiszer-biztonság erősítésére, a hazai termékek védelmére vonatkozó elképzelést egyöntetű elismerés fogadta, ellenben az vitát váltott ki, hogy a pálinkafőzést legalizálják. Könnyen keresztül lehet ezt majd vinni a közvéleményen, különösen, hogy azok a feltörekvő családi gazdaságok, amelyeket a pálinkafőzésben egyre nagyobb elismertség övez, ezáltal háttérbe szorulhatnak, kellemetlen versenytársat találhatnak?- Nem hiszem, hogy a házi főzés különösebb veszélyt jelentene a jó minőségű pálinkák forgalmazására. Ez azoknak a nagyipari szesztermelőknek jelent konkurenciát, amelyek termékeivel a boltok polcain találkozunk, és amelyek minőségéről inkább nem mondanék semmit. Biztosítani kell, hogy amit otthon megtermelnek az emberek, azt úgy használják fel, ahogy tetszik: ha akarják, lekvárt, ha akarják, pálinkát főznek belőle.- Ha most rossz minőségű termékek vannák a piacon, mi a biztosíték arra, hogy ellenőrizetlenül nem kerülnek még rosszabbak forgalomba?- A magyar élelmiszerpiacon rossz minőségű termékeknek nincs helye.- Mi lesz a biztosíték? A másodlagos ellenőrzés kialakítása erre is vonatkozna?- Igen, szigorítanunk kell az élelmiszer-biztonságot, meg kell néznünk először, milyen italok vannak egyáltalán a magyar piacokon. De azt hiszem, eljött az ideje annak, hogy véget érjen a muslicakergető pénzügyőrök kora, azoké, akik állami pénzből, fegyverrel, kommandóként járják a településeket, ellenőrizve a kistermelőket. Ezt a szervezetet hatalmas költséggel tartjuk fönn, és látjuk, a vám- és pénzügyi fegyelem milyen szinten van az országban, milyen bevételek estek ki az elmúlt években, milyen százmilliós csalások, adóelkerülések voltak.- Az alkalmi munkavállalás is hasonló problémákat vet fel: az új rendszer betarthatatlan adminisztrációs terhet jelent a munkáltatóknak. Sürgős lépésekre van szükség; ezt hogyan képzelik el?- Az alkalmi munkavállalás jól mutatta, hogy az MSZP-s korszak egyfajta agyelhalással ért véget, hiszen az a törvény egy jogi torzszülemény. Ezt hatályon kívül helyezzük, és júliustól új szabályozás lép életbe. Egyszerű rendszert kell kialakítani, amely nem lehet túl szigorú, mert az a feketefoglalkoztatást erősíti. Hagyni kell az embereket dolgozni.
