Nógrád Megyei Hírlap, 2010. május (21. évfolyam, 100-123. szám)
2010-05-05 / 103. szám
2010. MÁJUS 6., CSÜTÖRTÖK 3 NÓGRÁD MEGYE Szobrászművész tárlata Balassagyarmat. Rabóczky Judit szobrászművész kiállítása nyílik meg május 7-én 17 órakor a Horváth Endre Galériában. A június 24-ig látható tárlatot Paksi Endre Lehel művészettörténész ajánlja az érdeklődők figyelmébe. Táncház: később Salgótarján. A Kert elhúzódó felújítási munkálatai miatt nem május 7-én, hanem 28-án 19 órától tartják meg a József Attila Művelődési és Konferencia-központban a táncházi programot, további változás, hogy az eseményt rocktáncház címmel rendezik meg. Balassa Kupa Balassagyarmat. Május 8-án 12 órától rendezik meg a Balassa Kupa elnevezésű 39. országos rejtvényfejtő-bajnokságot a Mikszáth Kálmán Művelődési Központban. Családi hétvége Salgótarján. A bőrözés és nemezelés fogásaival ismerkedhetnek a résztvevők a Családi hét vége című programsorozat május 8-i, szombati bütyköldéjében 14 órától. Fél négykor a Harlekin Bábszínház Királymesék című, Andersen, a Grimm testvérek és Móra Ferenc meséi alapján készült összeállítása szórakoztatja a szülőket, gyerekeket. Május 9- én vasárnap 11 órakor kezdődik a családi mozi, benne a magyar mesék sorozat keretében a Szaffi lesz látható. Csalogató-koncert Balassagyarmat Május 8-án 19 órakor kerül sor a Kiss Árpád Általános Iskola pedagógusaiból alakult Csalogató együttes koncertjére a Rózsavölgyi Márk Művészeti Iskolában. A felajánlásokkal a nézők az iskolát támogatják. Minősítő hangverseny Salgótarján. A Cantabile kamarakórus minősítő hangversenyét május 9-én, vasárnap 17 órakor tartják a Váczi Gyula Alapfokú Művészetoktatási Intézmény nagytermében. A rendezvényen közreműködik Somogyi Júlia (fuvola), Farkas Diána (zongora), Szabó Istvánná (zongora), valamint a salgótarjáni rézfúvóskvintett. Szent Flóriánra emlékeztek Főhajtással és virággal emlékeztek meg védőszentjükről, Szent Flóriánról Cs. E. Salgótarján. Szent Flóriánra, a tűzoltók védőszentjére emlékeztek a város lánglovagjai és a katasztrófavédelem képviselői szerdán, a salgótarjáni katasztrófavédelmi igazgatóság udvarán. A megyeszékhely polgármesteri hivatalának képviseletében dr. Juhász Tibor alpolgármester köszöntötte a jelenlévőket. Beszédében kifejtette: mindig tisztelője volt és lesz is az értékteremtő és értékmentő embereknek.- A tűzoltók és a katasztrófavédelemben dolgozók sokszor saját életüket teszik kockára azért, hogy mások életét megmentsék. Csodálatra méltó ez a hivatás, és méltán övezi tevékenységüket a lakosság őszinte tisztelete és szeretete - vélelmezte az alpolgármester, akinek szavai után Szabó János, a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója köszöntötte a megjelenteket. Az igazgató szerint Szent Flórián magatartása, a becsület, a bátorság és az erősség minden tűzoltó számára példaértékű.- A hősöket a mindennapjainkban kell keresni: ők azok, akik a gátakon, a tűzeseteknél teszik a dolgukat, s hősök azok is, akik az irodában dolgoznak. Fontos megemlítenünk a család szerepét is, amelynek tagjai szintén nagy segítséget nyújtanak e „szürke hősöknek” - vélekedett Szabó János. Az ünnepi megemlékezés keretein belül bejelentették: a tűzoltónap alkalmából munkakörében hosszú éveken keresztül végzett magas színvonalú munkája elismeréseként főigazgatói dicséretben és jutalomban részesült Menczel Zoltán. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója pedig munkakörében nyújtott kiemelkedő helytállásáért soron kívül tűzoltó főhadnagy- gyá léptette elő Szeles Péter hadnagyot. Elismeréseiket mindketten a pásztói országos tűzoltónapon vehették át. Az önkormányzati miniszter döntése alapján a katasztrófavédelem hivatásos állományában eltöltött tíz év után polgári védelmi szolgálati jelet kapott Juhász László őrnagy, megyei igazgatói üdülési csekk elismerésben pedig - munkaköri feladataik kiemelkedő teljesítéséért Szemerády Zoltán alezredes, Juhász László őrnagy, Szőllős Jánosáé és Fájd Gézáné részesültek. A belügyi szerveknél alkalmazási jogviszonyban eltöltött húsz és tíz év után Faragó Beáta és Katona Éva részesültek elismerésben. Mielőtt pedig elhelyezték volna az emlékezés koszorúit a jelenlévők, Szabó János igazgató részére hass Miklós, a Nógrád Megyei Polgárőr Szövetség elnöke a polgárőr-érdem- kereszt arany fokozatát adta át. Palóc, székely két jó barát Ki emlékszik, ki nem, a Nógrád Megyei Hírlap mindig tette a dolgát. Tudósított, ritkán kommentált. Az emberek örömeiről, küzdelmeikről a léttel szemben, sokszor a könnyeikről. Mindig az ember volt középpontban, a nógrádi, a palóc, aki sírva vigad és bölcs, mint a Karancs rengetege. Mint a Karancs rengetege mondám éppen, de a hegynek a tetején van egy vonal. Van egy vonal, amelyet szabad szemmel senki sem lát Mert fel kell menni a hegy tetejére és rá kell nézni arra a kőre. Amint ránézünk, azonnal visszakérdez, minek tettek engem ide, minek vagyok én itt? Palóc és palóc között? Félreértés ne essék, a palóc az egy magyar népcsoportnak a neve, olyan mint a székely. A különbség annyi, hogy a székelyekkel szembeni határkövet tőlük több száz kilométerre helyezték el. A székelyek tudják, hogy ők kik és hová tartoznak, a lerakott kőtől függetlenül. Mi, palócok tudjuk- e, hogy kik vagyunk, tudják- e rólunk a székelyek hogy palócok vagyunk, hogy vannak palócok? Felvidéki csonka vármegyéinkben tudjuk-e hol van Palócfóld, Palócország? Ugyanakkora terület, ugyanolyan lelkűiét és nyelv mint a székelyeké. Székelyföld, Székelyország, de becsesen cseng. Közösen kell megtartanunk magyarságunkat palócnak és székelynek, székelynek és palócnak. Amit ehhez létszükségletnek tartok, hogy nemzeti önbecsülésünk, összetartozásunk első lépéseként az új Ország- gyűlés adja meg a határon túli testvéreinknek a magyar állampolgárságot! Minden más kérdés működhet ezzel párhuzamosan, de a legnagyobb lelki, érzelmi töltést nemzetünknek ez adhatja meg! Kerekasztal körül a közművelődésről S. K. Kazár. Közművelődési záró fórumot rendezett a Karancs-Medves Közkincs Kerekasztal szerdán a kazári magtárházban. A Salgótarjáni Kistérség Többcélú Társulása által tavaly nyáron benyújtott pályázat eredményeként jött létre a Karancs-Medves Közkincs Kerekasztal, amely közművelődési stratégiát állít össze. A kerekasztal Salgótarján és Karancslapujtő után szerdán Kazáron rendezte meg harmadik, egyben utolsó közművelődési fórumát. A helyi hagyományőrzők - az Aba Sámuel iskola néptáncosai, illetve Sándor Gergő mesemondó műsorát követően - Molnár Katalin, Kazár polgármestere nyitotta meg a rendezvényt, aki beszámolt arról a munkáról is, amelyet az elmúlt tizenöt évben a hagyományőrzés terén végzett a település. Mint mondta, 1995-ben készült el a hosszú távú falufejlesztési program, amelynek a néphagyomány és a népművészet is fontos része volt. A következő évben már kötelező tantárgy volt a kazári iskolában a helytörténet és a néptánc, hiszen az önkormányzat fontosnak tartotta, hogy a gyermekek büszkék legyenek arra a településre, ahol élnek. Az Aba Sámuel azóta négyszáz fős általános és alapfokú művészeti iskolává nőtte ki magát, s a fiatalok büszkén viselik a kazári népviseletet.- Hasonlóan kulcskérdésnek tekintettük az időseket is, hiszen náluk van az a tudás, az az érték, amelyet tovább kell adni. Ezekre a hagyományokra építve találtuk ki a rendezvényeinket, így a kazári búcsút vagy a laskafesztivált. Sőt, olyan értékek is felszínre kerültek, amelyekre korábban nem is gondoltunk, könyv született például egy idős néni tollából, illetve a kazári receptekből - fogalmazott Molnár Katalin. A polgármester kitért arra is, hogy hasonló jelentőséget tulajdonítottak a fennmaradt népi építészeti örökségek megóvásának. Tudatosan létrehoztak továbbá több civil szervezetet, mindegyiket egy-egy települési képviselő patronálja, s mindegyiknek van egy-egy saját maga által felügyelt rendezvénye. Mindezek fejlesztéséhez jó időpontban kezdtek hozzá, hiszen az elmúlt években folyamatosan volt pályázati forrás falumegújításra, hagyományőrzésre. A fórum keretében Tőzsér László művelődésszervező a kazári kulturális életről tartott előadást, Harmosné Végh Mária közoktatási és kulturális referens pedig Salgótarján és környéke kulturális stratégiájának előkészítéséről számolt be. Ezt követően pedig fórumbeszélgetés kezdődött a kistérség közművelődésének jelenéről és jövőjéről. Molnár Katalin (jobbra) Kazár másfél évtizednyi falufejlesztéséről is beszélt
