Nógrád Megyei Hírlap, 2010. május (21. évfolyam, 100-123. szám)
2010-05-26 / 120. szám
5 2010. MÁJUS 27., CSÜTÖRTÖK GAZDASÁG Nincs pénz a biztosításra mezőgazdaság Az ágazatban csak a kár a biztos Ezt már elvitte a víz. A gazdák vetésben keletkezett kárát biztosítás hiányában nem enyhítik a biztosítók. Alacsony jövedelmezőség mellett, támogatás hiányában a termelők túlnyomó többsége nem áldoz biztosításra. MHHHRNV „Pert nyertem, mégsem kapom meg a pénzemet” kárvallottan Olvasónk egy korábbi cikkünk nyomán szintén megírta autójával kapcsolatos kálváriáját. Három pert megnyert, de az alperes cég felszámolás alatt áll. Habár ezen a ponton ez már nem fogyasztóvédelmi probléma, kivételesen újra válaszolunk a polgári perrel, illetve a kárigénnyel kapcsolatos kérdésre. Mint levélírónk elpanaszolta, a hibás teljesítés címén indított első per után a szemben álló, vesztes alperes fellebbezett. Olvasónk a pert másodfokon is megnyerte. Időközben azonban az autókereskedő kft.-t felszámolták. A jogutód elleni pert olvasónk szintén megnyerte, ám jelenleg az a cég is felszámolás alatt van. A törvény úgy rendelkezik, hogy a pernyertes ilyen esetben hitelezői igénybejelentéssel élhet a felszámolás alatt lévő cég felé - mondta el dr. Schneider Péter ügyvéd. Ezzel kapcsolatban a felszámolóbiztos intézkedik. A hitelezői igény a követelés összegéből és a vele kapcsolatos költségekből (perköltség, ügyvédi tiszteletdíj stb.) áll. Ha a felszámoló talál a cégben akkora vagyont, hogy abból a fenti összeget ki tudja elégíteni, akkor a cégnek a követelést és a költségeket a jogosult számára meg kell fizetnie. Ha nincs akkora vagyon, amelyből minden követelés (ez és az esetleges többi) kielégíthető, akkor a kifizetés részarányos lesz. A felszámolási eljárás azonban elsőbbséget élvez, és a felszámolási jogszabály szerint a különböző követeléseknek megvan a maguk rangsora. Tetemes adótartozás esetén például előfordulhat, hogy akár az egész vagyont az adóhatóság viszi el. ■ Rados Virág kérjük, írja meg fogyasztóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer. hu A pénzszűkében lévő magyar gazdák többsége nem költ biztosításra. Ennek következményeként az időjárási viszontagságoknak kitett termelők maguk viselik a kárt. Az ágazatban hiányolják a biztosítási díj központi támogatását. VG-összeállítás Kevesen kötik meg Magyarországon a mezőgazdasági biztosításokat. A május eleji heves viharok és esőzések idején persze a gazdáknak jó lett volna, ha biztosítják a terményeiket, hiszen az előzetes becslések szerint milliárdos nagyságrendű lehet az elszenvedett kár. A biztosítás nem szokás a mezőgazdaságban. A potenciális piac mérete 55-60 milliárd forint díjbevételt jelenthetne a biztosítók számára, de a tényleges mezőgazdasági biztosítási díjbevétel nem éri el a 9 milliárd forintot „A mezőgazdasági termelők mintegy 2-3 százaléka, a regisztrált termelőknek pedig a 14-16 százaléka rendelkezik valamilyen mezőgazdasági biztosítással” - mondja Hangyási István, a K&H Biztosító kárrendezési vezetője. A biztosítók szerint lenne igény a mezőgazdasági biztosításokra. „Az ágazatra jellemző nagyfokú tőkehiány miatt még a nagyon nyomott biztosítási díjakat is csak nagyon kevés termelőtudja megfizetni” - mondja Füzesi Tamás, a Groupama Garancia Biztosító mezőgazda- sági értékesítési igazgatója, és hozzáteszi: a társaság partnereinek köre meghatározóan a versenyképes nagyüzemekből tevődik ki. A termelők anyagi nehézségeit emeli ki az alacsony biztosításkötési kedv okai közül Hajas Gábor, a Generali vagyonbiztosítási üzletágának vezetője is. A Groupama Garancia szakemberének meglátása szerint az alacsony jövedelmezőség mellett a biztosítások elterjedését nehezíti még a kötelező Nemzeti Agrárkár-enyhítési Rendszer pénzelvonó szerepe és az is, hogy a biztosítási díjtámogatás hiánya miatt nem jut pénz a biztosításokra. A K&H szakértője szerint az alacsony elterjedés legfőbb oka, hogy 2004 után a biztosítási díjak 30 százalékos állami támogatása megszűnt, ezt követően a szerződések volumene a korábbi 60 százalékára esett vissza. Tovább csökkenti emellett a termelők díjfizetési hajlandóságát, hogy katasztrófák esetén valamilyen állami alapból mindig kapnak legalább részleges kártalanítást, ez az üzleti alapú biztosítás ellen hat. Az Állami Kár- rendezési Alapba viszont hiába került be tavaly például a jégkár enyhítése is, ez nem lehet alternatívája a jégkár-biztosításoknak, ez évtől ugyanis az alap csak a kárigény felét téríti meg azok számára, akiknek nincs biztosításuk - figyelmeztet a Generali szakértője. Ráadásul a biztosítás sokszor nemcsak a céget, de az ott dolgozókat és családjukat is védi. A Generali például tavaly az egyik kliensének 100 millió forint értékben térítette meg a kárát, ezzel 50 ember munkáját mentette meg. Annak ellenére egyébként, hogy csak négy biztosító versenyez egymással ebben a viszonylag szűk piaci szegmensben, a megkérdezett szakemberek szerint nagy az árverseny. A díjakat a cégek általában a szóban forgó termőhelyen lévő termés várható értékének az arányában állapítják meg. A kockázat átvállalásának ára függ persze a biztosítás tárgyától (menynyire érzékeny a termény az időjárásra), a biztosítandó veszélynemtől és a kárelőzménytől is. A viszonylag kevésbé érzékeny szántóföldi növények (például őszi kalászosok, kukorica) esetében a jég- és tűzbiztosítás díja 1-2,5 százalék közé esik, napraforgónál vagy repcénél azonban ennek a díjnak a dupláját is elkérik a biztosítók. Még magasabb a díj az érzékeny kertészeti kultúrák, például gyümölcsösök esetében: ezeknél a várható termés értékének 10-20 százalékát is felszámolhatják díjként. ÄFI3í 'ST-Ws A képzett szakmunkások a legkeresettebbek tizennyolcezer olyan álláshely van Magyarországon, amelyet akár holnap be lehetne tölteni, ha lenne hozzá kellően képzett munkaerő - tudtuk meg Szekeres Katalintól, a Manpower Munkaerő-szervezési Kft. toborzási vezetőjétől. A tanácsadó cég friss felmérése szerint a képzett szakmunkások a legkeresettebbek, ám a magyarok képzettsége nem igazodik a piaci igényekhez. Nyomozás indult a Főtávnál is ISMERETLEN TETTES ellen hűtlen kezelés gyanúja miatt rendelt el nyomozást a Főtáv Zrt.-vel összefüggésben a Budapesti Rendőr-főkapitányság. A feljelentés szerint a Főtáv Zrt. nem a hatályos jogszabályoknak megfelelően vett részt egy csepeli lakópark fűtési rendszerének kiépítésében. A bűncselekménnyel okozott kár meghaladja a 180 millió forintot. Románia csökkenti a nyugdíjakat és a béreket VÉGREHAJTJA a bér- és a nyugdíjcsökkentést a romániai kormánykoalíció - jelentette be Emil Boc román miniszterelnök. Románia elfogadta a Nemzetközi Valutaalappal május elején kötött egyezség alapján kidolgozott szándéklevelet, így a kabinet nem az adóemelést, hanem a közalkalmazotti bérek 25, valamint a nyugdíjak 15 százalékos csökkentését javasolja. Bloc meghúzná a derékszíját Előleg a védekezés költségeire megszűnt a rendkívüli készültség Borsod megyében a Sajó, a Bódva és a Hernád mentén; az intézkedés feloldását tegnap rendeletben hirdette ki az ügyvezető kormány - közölte Kóthay László, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakállamtitkára. Az operatív védekezés költségeit (amelyben a természeti csapások okozta károk nincsenek benne) 2-3 milliárd forint közötti összeg re becsülik. Erre előleget utalt át a kormány. Utolsó leszállás. Véget ért az Atlantis utolsó, harminckettedik küldetése, miután az amerikai űrsikló tegnap biztonságban földet ért a floridai Kennedy Űrközpontban. A NASA meg két űrsiklófellövést tervez, mielőtt nyugállományba küldené űrflottájának két további darabját, a Discoveryt és az Endeavourt is. Kisebb védelem a köztisztviselőknek elbocsátás A szakszervezetek tiltakoznak a törvényjavaslat ellen Hatvanezernyi, kormányzati szerveknél tevékenykedő köz- tisztviselőt s munkaviszonyban álló alkalmazottat, például gépkocsivezetőt is érint az a törvényjavaslat, melynek alapján bármelyikük indoklás nélkül elbocsátható. A Navracsics Tibor, Répássy Róbert (Fidesz), Rétvári Bence (KDNP) által jegyzett dokumentum részletes vitájánál tart a parlament, miközben az illetékes szak- szervezetek tiltakoznak, s ma sajtótájékoztatón fejtik ki ellenérveiket. A Fidesz már 2006-ban sem titkolta: ha kormányzati pozícióba jut, átalakítja a közszolgálati jogviszony rendszerét. A leendő kormánytisztviselői törvény legmarkánsabb eleme, hogy míg ma csak a köztisztviselőt, a jövőben az államot mint munkáltatót is megilleti a jogviszony szabad felmondásának joga. A beterjesztők arra hivatkoznak: nincs alkotmányos és célszerűségi vagy etikai alapja, hogy a köztisztviselők a többi foglalkoztatotthoz képest - éppen az állammal szemben - kiemelt védelmet élvezzenek, ami részben oka is a hazai közigazgatás alacsony hatékonyságának és rossz közmegítélésének, így az állam is indoklás nélkül, két hónapos felmondási idővel megszüntetheti a köztisztviselő jogviszonyát. Természetesen az általános jogelveket ez esetben is alkalmaznia kell, például intézkedése nem csorbíthatja a köztisztviselő jogos érdekeit. Jogellenesen elbocsátás esetén - akárcsak a Módosuló Mtk. VÁLTOZIK a munka törvénykönyve is. A javaslattal érintett körben nem érvényesülnek a felmondási tilalmak (betegség, szülési szabadság stb.). Pontosabban: a munkáltató közli a „védett” érintettel a felmondást, ez azonban csak akkor lép hatályba, ha a védettség oka- fogyottá vált. közalkalmazottaknál - a köztisztviselő a munkáltatói jogsértés súlyához igazodó átalány- kártérítésre jogosult, és csak kivételes esetben lesz mód a visz- szahelyezésre. A javaslat a kormány-tisztviselői alkalmazáshoz - a jelenlegi előírások mellett - megköveteli az államilag elismert nyelvvizsgát angol, francia vagy német nyelvből. Újdonság az is, hogy a vezetői megbízást felváltja a vezetői munkakör. Tehát a jelenlegi hat évre kinevezett minisztériumi főosztályvezetők vezetői munkakörbe kerülnek, megbízásuk határozatlan idejűvé alakul, s tőlük is bármikor meg lehet válni. ■ KK
