Nógrád Megyei Hírlap, 2010. május (21. évfolyam, 100-123. szám)

2010-05-24 / 118. szám

5 2010. MÁJUS 25., KEDD Üüiggf* ' ONGONDOSKODAS Biztató jelek a gazdaságban az év második FELÉTŐL már élénkülhet a vállalati hitelezés Magyarországon Bár még több területen folytatódik a visszaesés, több jel is arra mutat, hogy a magyar gazdaság kezd kilábalni a recesszióból. Az év második felétől élén­külhet a vállalati hitelezés is, igaz, érezhető felfutás csak 2011-től várható. Már érezhető növekedést jeleztek 2010 elején a külső konjunktúrá­hoz kötődő ipari és a külkereske­delmi adatok a tavalyi alacsony szinthez képest, ugyanakkor több területen - építőipar, kiske­reskedelem, munkaerőpiac - folytatódott a romlás - állítja friss elemzésében a GKI Gazdaságku­tató. A GKI szerint a 2010. évi gaz­dasági növekedést a külső keres­let élénkülése, az EU-forrásokból finanszírozott beruházások, a ha­zai gazdasági szereplők pesszi­mizmusának fokozatos oldódása, pénzügyi helyzetük stabilabbá válása s az ezzel összefüggő rész­leges készletvisszapótlás hatá­rozza meg. A felmérés szerint mindebből 2010 egészére még csak stagnálás adódik. Ez utóbbi megállapításnak ugyanakkor némileg ellentmon­danak a múlt héten megjelent, friss GDP-adatok. A Központi Sta­tisztikai Hivatal (KSH) ugyanis közölte: a bruttó hazai termék az idén az első negyedévben 0,1 szá­zalékkal, a naptárhatás kiszűré­sével pedig 0,2 százalékkal nőtt éves bázison, míg 2009 negyedik negyedévéhez képest 0,9 száza­lékkal bővült A KSH felülvizsgált adatai szerint már 2009 utolsó negyedévében emelkedett a GDP, 0,2 százalékkal, az előző negyed­évhez viszonyítva. Ennek alapján - állítják az elemzők - elvben az sem zárható ki, hogy egy száza­lék környéki mértékben növe­kedjen 2010 egészében a hazai gazdaság. Az ipar exportja január-febru­ár során 15 százalékkal nőtt, a belföldi értékesítése viszont 11 százalékkal esett. A számítógép- gyártás ló százalékkal, a jármű- gyártás 25 százalékkal bővült Az építőipar teljesítménye az első két hónapban csaknem 12 százalék­kal maradt el az előző évitől. A kiskereskedelmi forgalom csökkenése 2010 második hó­napjában is folytatódott, de a visszaesés üteme a januári 6 szá­zalékról 4 százalék körülire eny­hült Valamelyest nőtt viszont a kereskedelmi szálláshelyeken - főleg a külföldiek által - eltöltött vendégéjszakák száma. A GKI szerint a beruházási ke­reslet a mélyépítőipar számára piacot teremt, a kissé emelkedő gépberuházások és a kissé to­vább csökkenő fogyasztás viszont az éles importverseny körülmé­nyei között behatárolja a hazai termelők lehetőségeit. Az idén a külső piacokra ter­melő és szolgáltató ágazatok, cé­gek termelése nő a leginkább, ami főleg az ipart, részben a köz­úti szálbtást, a beutazóturizmust jelenti. A vállalkozások belföldi értékesítése legfeljebb az év vége felé kezd emelkedni. Az év egé­szében az ipari bruttó termelés 3-4 százalékkal, az építőiparé 3 százalékkal nő. A mezőgazdaság­ban legalább a tavalyihoz hason­ló terméssel lehet számolni. A kiskereskedelmi forgalom mérséklődbe, csak a karácsonyi szezonban várható növekedés a tavalyihoz képest. A hírközlési cé­gek árbevétele várhatóan mini­málisan csökken a hangszolgálta­tás visszaesése miatt A vállalko­zások, különösen a kicsik, to­vábbra is a belföldi kereslet hiá­nyától és a finanszírozási forrá­sok szűkösségétől fognak szen­vedni. A mikro-, kis- és középvál­lalkozási szféra szürkül. Az európai uniós forrásokból megvalósuló fejlesztések kissé gyorsulnak, a vállalkozói beruhá­zások némileg emelkednek, a la­kásépítés a tavalyi 32 ezerről 20 ezer körülire zuhan. így összessé­gében csak 3 százalék körüli be­ruházásnövekedés valószínű. A lakossági fogyasztás szintje 1,5 százalékkal tovább csökken. A bruttó keresetek a munkaerő­piaci túlkínálat és az szja- csökkentés hatására 2 százalék­kal nőnek. A nettó keresetek a módosuló szja-szabályok követ­keztében 7,5 százalékkal, a reál­keresetek 3 százalékkal emelked­nek. A GKI szerint a reáljövedel­mek azonban stagnálnak. A hitelfelvétel lassú megindu­lásával párhuzamosan a nettó megtakarítási ráta 4 százalékra emelkedik. A foglalkoztatottak száma 1 százalékkal csökken, a munkanélküliség nő, 12 százalék körüli tavaszi csúccsal, majd sze­zonális csökkenéssel. Szerény mértékben újraindul a termelé­kenység emelkedése - véli a ku­tatóintézet Az államháztartás GDP-ará- nyos hiánya ugyan elvüeg, szán­dék esetén a parlament által elfo­gadott 3,8 százalék közelében is lehetne, azonban az új kormány várhatóan 5 százalék körüli hi­ányra törekszik majd, részben egyes állami cégek konszolidáció­jának a megkezdése miatt Ami pedig a vállalati hitelezési kilátásokat illeti, óvatos optimiz­must tükröznek a Magyar Nem­zeti Bank (MNB) legutóbbi, a múlt hónapban megjelent pénz­ügyi stabilitási jelentésének elő­rejelzései is. Ezek szerint a hazai vállalati hitelezés növekedésére 2010 második felétől számítha­tunk; érdemi felfutás azonban csak 2011-re várható. A jegybank várakozásai szerint a gazdaság a második fél évben főként az ex­port növekedése miatt már bővül­het. A hitelkínálati oldali korlá­tok a bankok éledező hitelaktivi­tása nyomán fokozatosan enyhül­hetnek, és a bankok kockázatvál­lalási hajlandósága a konjunktú­ra beindulása után elmozdulhat a jelenlegi alacsony szintről. Az élénkülés ugyanakkor rá is férne a vállalati hitelezési piacra, hiszen a vállalati szektor a kedve­zőtlen makrogazdasági és hitel­piaci környezetre adósságállomá­nya csökkentésével reagált A ta­valy év elejéig tartó növekvő el­adósodottság csökkenni kezdett, és a hitelállományok leépítése kö­vetkeztében a szektor tőkeáttéte­le jelentősen mérséklődött Beszédes adat, hogy 2009-ben a nem pénzügyi vállalatok teljes hitelállománya 11,7 százalékkal, a belföldi hiteleké pedig 8,4 szá­zalékkal csökkent. 2009-ben ugyanakkor érezhe­tően csökkentek a hazai vállalati hitelek kamatai. A csökkenést azonban fékezte a hitelkockázati költségek emelkedése, illetve en­nek beárazása a hitelkamatokba: a kamatfelárak mind a forint-, mind pedig az euróalapú hitelek­nél jelentősen, közel duplájukra emelkedtek. Makrogazdasági mutatók 2008 2009 2010. II. hó 2010 (előrejelzés) A GDP volumenindexe (%) 100,6 93,7­100 Az ipari termelés indexe (összehasonlító áron, %) 98,9 82,3 105,9 103,5 Nemzetgazdasági beruházások indexe (összehasonlító áron, %) 97,0 91,4­103 Az építési-szerelési tevékenység Indexe (összehasonlító áron, %) 94,9 95,7 88,3 103 A kiskereskedelmi forgalom volumenindexe (%) 98,2 94,8 94,8 98 A kivitel változásának indexe (folyó áron, euróbán, %) 105,6 81,1 116,4 105 A behozatal változásának indexe (folyó áron, euróbán, %) 105,6 75,3 109,9 107 A külkereskedelmi mérleg egyenlege (milliárd euró)-0,2 4,0 0,7 3 A folyó fizetési és tőkemérleg együttes egyenlege (milliárd euró)-6,5 1,4­1,5 Az euró átlagos árfolyama (forint) 251,2 280,6 268,7* 265 Az államháztartás hiánya (pénzforgalmi szemléletben, helyi önkormányzatok nélkül, milliárd forint) 909 918,6 609,9* 1200 A bruttó átlagkereset indexe 107,5 100,5 103,7 102 Fogyasztói árindex 106,1 104,2 106,0* 104,3 Fogyasztói árindex az Időszak végén (előző év azonos hónap - 100) 103,5 105,6 105,9* 103,3 Munkanélküliségi ráta az Időszak végén (%) 8,0 10,5 11,9* 11,0 * 2010.1-m. HÓ. FORRÁS: GKI ZRT. HIRDETÉS www.erstebank.hu Erste Vállalati Tel Felelősségié Farkas Tibor Erste Bank Észak-Magyarország Területi Igazgató Vállalati üzletág vállalati ügyfelünk képviselője Az az üzlet a legsikeresebb, melyben minden résztvevő megtalálja a számítását. Az Erste Bank ezért korrekt együttműködés keretében partneri viszonyt ápol vállalati ügyfeleivel. A kölcsönös bizalom és a kiszámítható pénzügyi megoldások adják alapját a sikeres üzletnek. Mindez egy párbeszéddel kezdődik, és folytatódik...

Next

/
Thumbnails
Contents