Nógrád Megyei Hírlap, 2010. május (21. évfolyam, 100-123. szám)
2010-05-21 / 116. szám
2 MEGYE 2010. MÁJUS 21., PÉNTEK NÓGRÁD Ismét elnök Sz. A. RmJantri/RalattaWunuJ FmVBIKlpvvV mMH* J_j 111 bér Csabát, a Rózsavölgyi Márk Alapfokú Művészetoktatási Intézmény igazgatóját választotta elnökének újabb öt évre budapesti tisztújító közgyűlésén a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetsége. Az MZMSZ-nek jelenleg 294 iskola a tagja, és ezzel az alapfokú művészetoktatás meghatározó, legnagyobb iskolaszövetsége. Több mint százharmincezer gyerek zenei neveléséről gondoskodik a szervezet, amely kétéves aktív munkával részt vett az alapfokú művészetoktatás követelményei és tanterveinek átdolgozásában. A régi-új elnök beszámolójában hangsúlyozta: a művészeti iskolák fenntartói elsősorban az önkormányzatok, amelyek évek óta egyre rosz- szabb, sőt, a gazdasági világválság miatt még súlyosabb kondíciókkal kénytelenek működni, ezért a művészetoktatás is nehéz helyzetben van. Az összevonások, leépítések a költségeket csökkentik ugyan, de a szakmai minőséget kifejezetten veszélyeztetik. Ennek ellenére Ember Csaba bizalommal tekint a jövőbe és továbbra is minden lehetséges fórumon képviselni fogja az iskolák és a zenét tanuló gyerekek érdekeit. (Bringázok védelmében MátraováL Fényvisszaverő mellényeket adományoztak a minap a rendőrök a mátra- nováki Bombardier Transportation Hungary Kft.-ben, a társaság dolgozói közül ugyanis többen kerékpárral járnak munkába, illetve onnan haza. A Bátonyterenyei Rendőrkapitányság az idén január elsején megváltozott KRESZ-szabá- lyokra is felhívta a figyelmet: éjszaka és korlátozott látásviszonyok között az előírtaknak megfelelő lámpákkal kell kivilágítani kerékpárokat és a nyeregben ülő személynek lakott területen kívül fényvisszaverő ruházatot, mellényt kell viselnie. Megelőzési céllal esett szó arról: a közelmúltban többször is előfordult, hogy biciklisek ittasan közlekedtek, noha járművet, így kerékpárt is csak az vezethet, akinek szervezetében nincs szeszesital fogyasztásából származó alkohol. Szenográdi Ferenc Rigái IMgyi. Az 1970-es években a szécsényi járás kezdeményezésére néhány település összefogott, s hol az egyik, hol a másik helyen, volt amikor Ráróspusztán megrendezték a Palóc Szőttes kulturális napot, ahol a községek hagyományőrző csoportjai mutatkoztak be, s a produkciókat a zsűri értékelte. Most a szécsényi művelődési központ és a környező települések kezdeményezésére új formában, új tartalommal ismét lesz Palóc Szőttes kulturális napok. Pünkösd vasárnapján, május 23-én Hollókőben lesz a Palóc Szőttes Kulturális Napok „nyitánya”. Pünkösd hétfőjén Nóg- rádsipeken a hagyományos pünkösdi király-választással folytatódik a rendezvénysorozat, amelyhez a Palócfóldi Népi Iparművészek Egyesülete is csatlakozik, bemutató foglalkozással. Var- sányban június 5-én a Tájak, ízek, kultúrák fesztivállal folytatódik a sorozat, Rimócon június 6-án a szlovákiai Szvorák Katalin és egy erdélyi kórus a templomban ad egy hangversenyt. lúnius 19-én Szécsényben zárul a program: az öt település egy palóc lakodalmast fog megeleveníteni. A bemutatót délután három órakor a városban egy nagy lagzis menet nyitja meg, majd a várkertben felállított szabadtéri színpadon lesz a bemutató. A várkertben felállított sátrakban a községek is bemutatkoznak. A közönség részre lesz egyéb szórakoztató program Is, s este a második Kárpád-medence Szent Iván-éji tűzugrással és gálával zárul a Palóc Szőttes Kulturális Napok rendezvénysorozata. A szervezők szeretnék, ha a gála, azaz a záró rendezvény minden évben más-más településen lenne. Az idei fő attrakciót, a palóc lakodalmast egy szakemberekből álló zsűri értékeli, s a következő évben a győztes csoport településén lesz a záró rendezvény. „Kincsestára” NMH-információ Itograd negye. Első útjának végére ért a bátonyterenyei kistérség kiállító kamionja. A Kistérség Kincsei című utazó kiállítás Bátonyterenyét és a környékbeli 14 települést járta be az elmúlt napokban, bemutatva azokat az értékeket, melyek e tájék szabadidős tevékenységeit, a helységek civil életét gazdagítják. A bemutató egyben adatgyűjtés is volt, ami - túlmutatva önmagán - az adott községben élők figyelmét a saját értékeikre irányította. Rendszerint elindult egy folyamat a létező „kincsek” további gyűjtésére, így a következő „kincses- túrán”még gazdagabb anyaggal lehetnek majd jelen. Az igazi sikert a szervezők számára azonban az jelenti, hogy sikerült egy olyan alkalmat teremteni az itt élők számára, ahol is teret kaphatott a közösségi gondolkodás, a közösségért való tenni akarás. S mindez azon értékek mentén, melyekre méltán lehetnek büszkék. A mozgó tárlatot számos iskolás csoport és fiatal is megtekintette, bepillantást nyerve egyebek közt a szabadidő eltöltésének sajátos tárházába. Ez utóbbi azért különösen fontos, hogy a közvetlen együttlét és a közös alkotás iránti igény megmaradjon, erősödjön mai világunkban. A kiállítás lehetőség volt arra is, hogy az eleven közösségek tagjai megtapasztalják és tovább éltessék ezt jövőjük érdekében is. A kistérségi kincsek gyűjteményét természetesen a jövőben tovább bővítik és a visszajelzésekből kiszűrődő igények alapján a helyi rendezvényeken ismételten bemutatják. Földi Ádám, a kistérség múzeumi és közművelődési referense, a kezdeményező és megvalósító ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: - egy ilyen vállalkozás ugyanis csak akkor érheti el igazi célját, ha mindannyian fontosnak és egy kicsit a magunkénak érezzük a kincseket, újra és újra hozzá téve egy becses darabkát. Közmunkaprogram Négáásáp. Közmunkaprogram keretein belül az önkormányzat jelenleg negyven főt, a kistérségi társulás pedig egy embert foglalkoztat: a munkások lakóhelyük rendben tartásán dolgoznak. Pillanatkép a balassagyarmatiak által előadott „A narancs" című komédiából Szabó A. fabKagyanML A napokban rendezték meg a XIX. Weöres Sándor Országos Gyermek- színjátszó Találkozó Közép-magyarországi Regionális fordulóját a Mikszáth Kálmán Művelődési Központban. A fesztiválon tizenhárom csoport mérette meg magát Ko- márom-Esztergom, Pest és Nógrád megyékből. A Mikszáth Kálmán Művelődési Központ sokoldalú tevékenységének egyik központi eleme az amatőr színjátszás, elég ha az 1967-től megrendezett Madách Imre Irodalmi és Színjátszó Napokra vagy a Hegedűsné lusztin Gizella vezette Gyarmati Színkörre gondolunk, de a gyermekszínjátszás fellegvára is a központ, amely évek óta otthont ad a találkozóknak Jakus Julianna koordinálásában. A Magyar Drámapedagógiai Társaság által életre hívott Weöres Sándor Országos Gyermekszínjátszó Találkozó felmenő rendszerű. Már a megyei fordulónak is Balassagyarmat szolgált helyszínéül, amelyen arany, ezüst és bronz minősítéseket kaptak a csoportok, s minden előadás után komoly szakmai megbeszélést folytattak a csoportvezetők, rendezők a zsűri tagjaival. A regionális fordulóra már csak az arany minősítésű csoportok érkeztek Szécsényből, Balassagyarmatról, Erdőkertesről, Tardosról, Fótról, Komáromból, Tatabányáról, Inárcsról, Bagról, Lábatlanból és Szákszendről. A tét nem volt kevesebb, minthogy a június 4-én és 5-én a budapesti Marczibányi téri Művelődési Központban megrendezendő országos gyermekszínjátszó fesztiválra kik kapnak meghívást. Az előzsűri döntése alapján az egész országból és a határon túlról a harminc legjobb társulat mutatja be majd produkcióját az országos fesztiválon. A kiválók közül is a legkiválóbbak közé került be a balassagyarmati Csiribiri Társulat, akik a B. Nyíregyházi Ágnes rendezte „A narancs”című parasztkomédiát adták elő. A Rózsavölgyi Márk Alapfokú Művészetoktatási Intézmény égisze alatt működő társulat a Dózsa György Általános Iskola színjátszósaiból áll. A színjátszó gyermekek a tanárnő kitűnő rendezésében bemutatott darabban valósággal sziporkáztak a színpadon már a regionális bemutatón is. A komédia - amelynek központi témája akörül forog, hogy a parasztgazda nem hajlandó kedvenc, Narancs nevű tehenét nászajándékba adni eladó lányával - rengeteg humorral, játékossággal, élénkséggel és nagyszerű színpadképpel elevenedett meg a világot jelentő deszkákon. Az országos fesztiválra való bejutás nyilván még jobban inspirálja majd az apró gyerekeket fáradhatatlan tanárnőjükkel, Nyíregyházi Ágnessel együtt. Kitűnő produkciót nyújtott még a bagi Fa- pihe társulat, akik Mesteremberek című előadásukkal a „színházcsinálás” minden nehézségét, szépségét színpadra vitték, s szintén meghívást kaptak az országos fesztiválra, akárcsak az erdőkertesi Erdőkerülők és a tatabányai Körbe Színpad. A zsűri két tagja, Regős János és Dolmány Mária nagyra értékelte az előadásokban megnyilvánuló jó szándékot, rengeteg munkát, odafigyelést, valamint a pedagógusok és az ifjú színjátszók elkötelezettségét. Rendkívül alapos szakmai megbeszélésükön kivesézték a látottakat, vizsgálva a darabok témaválasztását, tempóját, a szereplők szövegmondását, színpadi mozgását, a dramaturgiát, az indítás-felütés energiáját, az előadások által közvetített értékeket, s legfőképpen a színház örömét, ami valamennyi produkcióban megnyilvánult. Történelemóra, másként Szenográdi Ferenc SattCSM}. A Társadalmi Megújulási Operatív Program keretében pályázatot írtak ki audiovizuális emlékgyűjtésre. A projektet az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakmai irányításával az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. A pályázaton a szécsényi Lipthay Béla Mezőgazda- sági Szakképző Iskola és Kollégium sikeresen pályázott és ötmillió forint támogatást nyert meg a „Huszadik századik palóc történelmi emlékek” című projektjével.- A hazai középiskolai történelem oktatásában az 1945 utáni korszak megítéléséről megoszlanak a vélemények. A diákok az állampolgári és szociális készségeinek, társadalmi tudatosságának aktivizálása a jelenkor eseménytörténetének feltárásában indokolt lenne. A közelmúlt történelmi eseményeinek feltárására és bemutatására indokolt, hogy a tanulókat is bevonjuk. Az informatikai eszközök közel állnak az ifjúsághoz, ezen keresztül könnyebben lehet megszólítani a középiskolás korosztályt. A projekt keretében a középiskolai tanárokat készítenek fel az audiovizuális emlékgyűjtésre Budapesten. A tanév folyamán ezek a tanárok fogják megtanítani diákjainkat az audiovizuális forrásgyűjtés technikájára. Cél, hogy legalább 25 olyan videofilmét készítsenek a tanulók, amelynek tartalma és minősége olyan, hogy azzal a történelmi órák tartalmi színvonalát emelni lehessen és a téma megerősítését könnyítse - foglalta össze véleményét Fiikor Lajos, az iskola igazgatója.- Számomra is probléma a XX. század történelmének oktatása. Nagyon örültem a lehetőségnek, hogy a tanulókhoz közelebb vigyük a témákat azzal, hogy szemléltetésként filmek bejátszásával olyan személyeket szólaltatunk meg, akik átélték az eseményeket és saját véleményüket közvetlen szavakkal adják át a diákoknak. Olyan idős személyeket szeretnénk megszólaltatni, akik még közöttünk élnek, akiket a diákok ismernek, elismernek, és szavaikat hitelesnek tartják. Számomra is új lesz, hogy videofilmek készítésére tanítsam meg diákjaimat, de bízom a felkészítésünk sikerében és diákjaink lelkesedésében, kötődésüket az audiovizuális technikához - vélekedett Lénárt László, az iskola történelem szakos tanára.- Videofilmek készítésével már foglalkoztam. A tanulókat felkészíteni és felhasználásra alkalmas oktatási segédanyagokat készíteni komoly kihívásnak tartom. Bízom tanulóinkban, hogy a feladatot irányításommal meg tudják majd oldani - mondta Pozsonyi Ágnes informatika szakos tanárnő. Az iskola minden érdeklődőt meghív május 26-án, délután 10 órára, a művelődési központban, ahol a pályázatukat bemutatják. A gyűjtéshez riportalanyokat keresnek. Olyan személyek jelentkezését várják, akik szívesen elmesélnék emlékeiket olyan témáról, amelyek tükrözik, megvilágítják az 1939 és 1990 közötti korszak történelmi eseményeit. Hajlandók a velük megtörtént eseményeket interjú formában a tanulók által feltett kérdésekre válaszolva, kamera előtt elmondani. A jelentkezéseket 32/370-135 telefonszámon a délelőtti órákban várják.
