Nógrád Megyei Hírlap, 2010. május (21. évfolyam, 100-123. szám)

2010-05-19 / 114. szám

6 GAZDASAG WW§:SMS3M 2010. M/UUS 19., SZERDA A BUX index 2010. május 18-án 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2010.05. u. JfeTYéBY Wotóár« Váitós«) MfflóFt i Mtelekom 695 2,50 837 Émász 22 250 2,44 0 TVK 3 100 1,80 10 Rába 925 1,76 45 OTP 6 420 1,26 14 632 Synergon 634 1,11 2 Fotex 380 0,79 9 VESZTESEK FORRÁS: BÉT KEG 320 -1,23 13 Danubius 3 430 -0,57 ___ 3 Ri chter^ 42 345 -0,12 756 A BUX index az elmúlt napokban 22800 22 gpo _______________ po ol/ 05.10 05.11 05.12 05.13 05.14 05.17 /M*1 FORRÁS: BÉT BÉT-ámszekció (forint/tonna, 05.18.) 1«- fe Újé EUROBÚZA 2010. augusztus 28 600 TAKARMÁNYBÚZA 2010. augusztus 27 790 TAKARMÁNYKUKORICA 2010. július 35 600 TAKARMÁNYÁRPA 2010. augusztus 23550 OLAJNAPRAFORGÓ 2010. október 76 000 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2010. május 18-án. /Ft $/Ft CHF/Ft f f t s = S 277,57 223,92 197,90-1,08 Ft-2,92 Ft-1,03 Ft Forintbetéti* kamatok (%) mmmmmtmlm 2 hó 3 hói Allianz Bank 4,75 5,00 Banco Popolare 3,72 3,72 | Budapest Bank 2,75 2,75 Erste Bank 3,60 3,80 MKB Bank 4,14 4,24 OTP Bank 1,00 1,00 OTP Bank***­5,67 Ralffelsen Bank** 4,50 4,50 * ALAPTERMÉKEK 1 MILLIÓ FORINTRA ** AKCIÓS. *** KAMATMOST EXTRA BETÉTAKCIÓ. Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 05.18.) Vételi Eladási 1 Allianz Bank 270,46 284,32 Budapest Bank 269,81 286,50 CIB Bank 266,33 288,53 Citibank 265,13 287,23 Erste Bank 270,36 285,94 K&H Bank 270,41 285,99 MKB Bank 270,76 284,64 OTP Bank 270,95 284,85 Raiffeisen Bank 270,85 283,03 Tovább élünk több pénzből? gyógyítás A hatékonyabb terápia növeli inkább az élettartamot Egészségügyi kiadások és várható élettartam (a GDP százalékában, 2007) □ B B □ Belgium 9,4 74,1 60 72 Bulgária 7,3 1 57,2 73 66 Ciprus 6,6 45,6 80 70 Csehország 6,8 85,2 77 70 Dánia 9,8 84,5 79 72 Egyesült Államok 15,7 45,5 78 70 Észtország 5,4 76,5 74 66 Finnország 8,2 1 74,6 | 80 !■ 72 ■ Franciaország 11 79 81 73 Hollandia 8,9-anc*? 80 73 Japán 8 81,3 83 76 Lengyelország 6,4 — 76 67 Lettország 6,2 57,9 71 64 Litvánia 6,2 73 72 63 Magyarország M 70,6 74 66 Németország 10,4 ■ 76,9 1 80 73 Románia 4,7 80,3 73 65 Spanyolország 8,5 71,8 81 74 Svájc 10,8 59,3 82 75 Svédország 9,1 81,7 81 74 Szlovákia 7,7 66,8 75 67 Szlovénia 7,8 71,5 | 79 71 I Q Ráfordítás Pl Állami kiadások az összes %-ában □ Várható élettartam* □ Várható egészséges élettartam* Forrás: WHO Egy gyors tőkeinjekció nagyon is ráférne a ha­zai egészségügyre, hogy legalább ne romoljon to­vább a gyógyítás színvo­nala. Ettől függetlenül még érdekes lehet, hogy a többletforrások hatása nem feltétlenül növeli egy az egyben a várható élettartamot. Munkatársunktól Elemzők szerint az idei GDP-ará- nyos hiánycél mindenképpen meghaladja a tervezett 3,8 szá­zalékot. A leendő nemzetgazda­sági miniszter szerint akár 6 százalék is lehet. Ez esetben pedig 300-400 milliárdos moz­gástere lehet a kormánynak, eb­ből 60-90 milliárdot lehetne for­dítani az egészségügyre - szá­molta ki lapunknak Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász. Úgy gondolja, a többletforrás hatásá­ra csökkennének a várólisták, javíthatnák az egészségügyi dol­gozók jövedelmét, mérséklődne az elvándorlás. A leendő kormány bizonyára tanult a 2002-es egészségügyi béremelés tapasztalataiból, amikor úgy adott a kormány 150 milliárdot e célra, hogy nem kért ellentételezést - mondta, hozzátéve: égető szük­ség lenne bizonyos szakterüle­tek, például az onkológiai be­tegellátás tarthatatlan gyógyí­tási feltételeinek javítására, és a rendelkezésre álló fejlesztési források azonnali áttekintésé­re. Szisztematikus és gyors in­tézkedések után derülhet ki, hogyan kell átalakítani az ága­zat struktúráját. ■ Tudományos bizonyíték nincs rá, hogy a több for­rástól tovább élünk, de azéirt ki kellene próbálni. Jelenleg hazánkban a bruttó hazai termék (GDP) 4,9-5 száza­léka jut egészségügyi közkiadá­sokra, ez egy százalékponttal ke­vesebb a korábbi évekhez, és 1-2 százalékkal a visegrádi or­szágokéhoz képest A lemaradás értéke 250-500 milliárd forint. Pedig az Egészségügyi Baráti Társaság tanulmánya szerint a magyar egészségipar termeli a GDP 8,3 százalékát. Világszerte foglalkoztatja a közgazdászokat, összefügg-e az egészségügyre fordítható ösz- szeg a halálozással. Orosz Éva, az ELTE egyetemi tanára, OECD-szakértő a közelmúltban az Esély című folyóiratban köz­zétett tanulmányában kifejtet­te: az Amerikai Egyesült Álla­mokban az egy főre jutó egész­ségügyi kiadás 2,2-szerese a nyugat-európai átlagnak, ennek ellenére náluk a legmagasabb az elkerülhető okokból bekövet­kező halálozás. Boncz Imre, a Magyar Egész- ség-gazdaságtani Társaság elnö­ke szerint nincs tudományos bi­zonyíték arra, hogy az egészség- ügyi közkiadások növelése ön­magában javítaná a lakosság egészségi állapotát. Ezért is fontos az egészség- ügyi intézményrendszer szük­ségletekhez igazítása s a mainál jóval ösztönzőbb érdekeltségi rendszer. A térítésmentes szűrő- vizsgálatokon való részvétel igen hektikus: amíg az ország közép­ső, fejlettebb régiójában átlago­san csak 25 százalék (!) például az emlőszűréseken való rész­vétel aránya, addig a fejletíenebb Szabolcs-Szatmár-Bereg megyé­ben 70 százalék körüli. Márpe­dig az időben felismert onkoló­giai betegségek meggyógyításá- nak nagyobb az esélye, s olcsóbb a terápia is. Az előző nagyon fontos, hi­szen hazánk sajnos még most is dobogós helyen áll a daganatos és a szív-ér rendszeri halálozás­ban. A születéskor várható élet­tartam Magyarországon - a ja­vulás ellenére - még most is csak 74 év, miközben Lengyelor­szágban 76, Csehországban pedig 77 év. Káló Zoltán, az ELTE Egész­ség-gazdaságtan i Kutatóköz­pontjának vezetője egyik ta­nulmányában kifejtette: az egészségügy hatékonyságának javításával három évvel lehet­ne növelni az élettartamot. Ar­ról is írt dolgozatában, hogy a jelenlegi magyar egészségügyi struktúra fönntartására nem elég a pénz, ezért vagy forrás­bővítésre, vagy elodázhatatlan szerkezetváltásra van szükség. A Magyar Kórházszövetség szerint mindkettőre, így javul­hat az egészségügyi ellátás színvonala, és költséghatéko­nyabb lehet a gyógyító munka - fejtette ki Rácz Jenő elnök. Nagyobb reálkereset, magasabb fizetések jönnek A fogyasztói árak 6 százalékos növekedése mellett az idén az el­ső három hónapban a reálkere­setek 5,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit - kö­zölte a Központi Statisztikai Hi­vatal (KSH) kedden. Az elemzők a vármái nagyobb idei bérnöve­kedést jeleznek. A legalább ötfős vállalkozá­soknál és a költségvetési intéz­ményeknél a számviteli nyilván­tartások alapján jelentett bruttó átlagkeresetek 2010 első három hónapjában 5,7 százalékkal, a nettó átlagkeresetek 11,9 száza­lékkal haladták meg az egy év­vel korábbit. A versenyszférában 4,2, a költ­ségvetési szférában pedig 8,9 szá­zalékkal nőtt a reálkereset. Az emelkedés a KSH szerint döntő­en a személyi jövedelemadó sza­bályai változásának és annak volt köszönhető, hogy januárban és márciusban eseti keresetkiegé­szítést fizettek a költségvetési szerveknél dolgozóknak. A teljes munkaidőben az átla­gos bruttó kereset 207 000 forint volt A vállalkozásoknál 203 800, a költségvetési szervezeteknél 218 400 forint. A prémium, juta­lom, egyhavi különjuttatás nél­küli kereset az év első három hó­napjában 3 százalékkal nőtt. Eb­ből a versenyszférában dolgozók alapbére 5,1 százalékkal több az . előző év január-márciusinál. A költségvetési szférában dol­gozók rendszeres bruttó kerese­te az előző évitől 1,5 százalékkal maradt el. ■ Mobilozók: több ügyfél, kevesebb előfizető Áprilisban 15 ezerrel, 11,898 millióra nőtt a három hazai mo­biltelefon-szolgáltató teljes ügy­félszáma, de 45 ezerrel, 10,816 millióra csökkent az előfizetés­sel rendelkezők és az utolsó há­rom hónapban hívást indítók-fo- gadók száma - jelentette be a Nemzeti Hírközlési Hatóság. Ez azt jelenti, hogy míg az első négy hónapban a teljes ügyfélszám 105 ezerrel emelkedett, addig a forgalmazásban részt vevő SÍM kártyák száma 2009 decembere óta 115 ezerrel csökkent ■ Éves GDP-veszteség* Megnevezés Elveszett munkanapok Kiesett GDP <ER> AGDP százalékában Aktív korú halálozás 8 080 992 71 784 641 0,28 Táppénz 61394 752 545378606 2,15 Rokkantság 97 527 422 866350 423 3,41 Összesen 167003166 1483 513670 5,84 • AZ EGÉSZSÉGI ÁlUPOTTAL ÖSSZETÜGGÉSBEN FORRÁS: EGÉSZSÉGÜGYI BARÁTI TÁRSASÁG Ne nyújtsanak több devizahitelt magánosoknak osztrák felügyelet Felszólítást kaptak a bankok magyar leányai is - Nagyvállalatokat nem érint Felszólította az osztrák pénzügyi felügyelet (FMA) és a bécsi jegy­bank az osztrák bankokat és leánybankjaikat - így köztük magyar bankokat is -, hogy ne nyújtsanak több devizahitelt Kelet-Közép-Európában. Erről Kurt Bayer, az EBRD igazgatósá­gai tagja beszélt az intézmény zágrábi közgyűlésén, és a fel­ügyelet is megerősítette a hírt - számolt be a Die Presse. Ausztriában még március­ban hozták meg azt a rendel­kezést, hogy magánszemélyek nem kaphatnak devizahitelt. A hitelezést azonban csak annyira szabad visszafogni, hogy ne veszélyeztesse a kon­junktúrát. Kurt Bayer szerint a felszólítás nem kötelező érvényű, a hitel- intézetek azonban már jelezték, hogy tartják majd magukat hoz­zá. A gyakorlatban ez a lakossá­gi és a kis- és közepes vállalatok devizahitelezésének a végét je­lentheti. A nagyvállalatokat és a ban­kokat mentesítenék ezen korlá­tozás alól. Magyarországon szabályozási úton is fontos korlátok közé szo­rítják a devizahitelezést a két lépcsőben (március 1-jén és jú- | nius 11-én) hatályba lépő, körül- 1 tekintő lakossági hitelezésről | szóló kormányrendelettel, ez J azonban nem jelenti a devizahi- 1 telezés teljes tiltását. ■ Havi ötezer forinttal kisebb részlet Az OTP nem vár: csökkenti a törlesztőrészleteket júniustól csökken az ingat­lanfedezetű jen- és svájci- frank-alapú devizahitelek ka­mata az OTP-néL A lépésnek köszönhetően egy 10 millió forintos, húszéves futamidejű kölcsön havi terhe 5 ezer fo­rinttal csökken. Mindezt Ko­vács Antal, a pénzintézet ve­zérigazgató-helyettese közölte. A KAMATCSÖKKENTÉS addig lesz érvényben, amíg az árfo­lyam vissza nem áll egy elfo­gadható szintre - tette hozzá a bankár. Az intézkedés már a júniusi törlesztésnél érezteti hatását. A csökkentés a sváf ci frank alapú hiteleknél újabb 0,75 százalékpontos. A jenalapúnál 0,50 százalék. A közelmúlt kamatcsökken­tése után a mostanit kizáró­lag a forintgyengülés kom­penzációja miatt lépi meg, és várhatóan az év végéig alkal­mazza a bank, rendszeres fe­lülvizsgálat mellett És mind­addig fenntartja, amíg a sváj­ci frank és a jen árfolyama legalább öt munkanapon ke­resztül a 175, illetve 200fo­rint alá nem süllyed.

Next

/
Thumbnails
Contents