Nógrád Megyei Hírlap, 2010. május (21. évfolyam, 100-123. szám)
2010-05-15 / 111. szám
6 GAZDASÁG 2010. MÁJUS 15., SZOMBAT A BUX index 2010. május 14-én 24 0001 Nyitóérték: Záróérték: mnn 23 574 23194 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2010.05. u. tesftr Utol» ár (Rl /• mofi ANY 779 0,64 2 Synergon 664 0,45 3 MTelekom 665 0,3 1481 Émász 22 095 0 5 VESZTESEK FORRÁS: BÉT «feäärffti OTP 6 338-4,40 19 950 Fotex 378-3,57 37 Econet 111-3,47 9 Rába 910-3,29 158 FHB 1420-2,93 12 Mól 19 650-2,62 2 043 A BUX index az elmúlt napokban 25000 24400 23 «37 BÉT-áruszekció (forint/tonna, 05.14.) 0j elszámolási ár EUROBÚZA 2010. augusztus 28 600 TAKARMÁNYBÚZA 2010. augusztus 27200 TAKARMÁNYKUKORICA 2010. július 35 250 TAKARMÁNYÁRPA 2010. augusztus 23 550 OLAJ NAPRAFORGÓ 2010. október 74 500 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2010. május 14-én. /Ft $/Ft CHF/Ft f f f mmm 275,01 220,24 196,20 +2,05 Ft +3,26 Ft +1,44 Ft Forintbetéti* kamatok (%) 2hó 3 hó Allianz Bank 4,75 5,00 Banco Popolare 3,72 3,72 Budapest Bank 2,75 2,75 Erste Bank 3,60 3,80 MKB Bank 4,14 4,24 OTP Bank 1,00 1,00 OTP Bank***5,67 Raiffeisen Bank** 4,50 4,50 * ALAPTERMÉKEK 1 MILLIÓ FORINTRA. ** AKCIÓS. * * * KAMATMOST EXTRA BETÉTAKCIÓ. Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 05.14.) Allianz Bank / 267,17 280,87 Budapest Bank 265,75 282,19 CIB Bank 265,75 287,89 Citibank 262,51 284,39 Erste Bank 265,72 281,02 K&H Bank 268,84 284,32 MKB Bank 264,71 278,29 OTP Bank 270.12 283,98 < Raiffeisen Bank 271,13 283,33 Eljött a törlesztés ideje települések Sok kötvény svájcifrank-alapú, csak győzzék megfizetni Bevétel (értékpapírok kibocsátásából, hosszú lejáratú, milliárd forint) * PwC-számrtás a Keler Zrt. nyilvántartása alapján. VMRAFKA A helyi önkormányzatok adósságállománya (milliárd forint, 2009. évi előzetes adat) Főváros 161,5(0) Fővárosi kerületek 74,8 (38,3) ! Megvet jogú városok KPUi 273,1 (1Í1,8j Egyéb városok 302,3 (194,4) Nagyközségek ^ 23,8(1 Községek 52,9 (10,5) EIMSMIISMM. Többcélú k. társ. 0,2 (0) m-----------------------------------1012, 3(469,3) Zárójelben a kötvénykibocsátásból származó összeg. Forrás: ÁSZ Az utóbbi évek kötvénykibocsátása miatt egyes önkormányzatokat könnyen maga alá temethet az adósság, hiszen immár vissza is kellene fizetni a korábban felvett milliárdokat Miközben az önkormányzatok forráshiánya egyre nő, a kötvénykibocsátási hullám mára jórészt véget ért. A pénzügyi kötelezettségek teljesítése egyre nagyobb nehézségeket okozhat majd a településeknek. Kiss Roland A kötvények törlesztési periódusa jellemzően az idén kezdődik. A csúcsot 2012-ben és 2013-ban éri el - derül ki a Pricewater- houseCoopers (PwC) tanácsadó cégnek az önkormányzati szektor helyzetét vizsgáló új elemzéséből. A helyi önkormányzati kötvények 92 százalékát 2007- ben és 2008-ban bocsátották ki három és öt év közötti - átlagosan 3,8 évnyi - türelmi idővel. Mint Bunna Gyula, a PwC igazgatója rámutatott: e két év alatt közel hússzorosára emelkedett a helyi önkormányzatok kötvényállománya. S bár makroszinten, a szektor egészének a bevételéhez képest nem kirívó a kötvények aránya, a visszafizetés komoly gondokat okozhat az érintett településeknek. A tetemes, több százmilliárd forintos kötvényállomány mintegy 280-300 településre koncentrálódik. Az már az Állami Számvevőszék (ÁSZ) adatsorából derül ki, hogy az utóbbi kör szinte kizárólag a megyei jogú és egyéb, nagyobb városokat jelenti. Mivel az önkormányzati kötvények 88 százaléka devizaalapú, a települések bevételei pedig szinte kizárólag forintban jelennek meg, az árfolyamkockázat egy az egyben érezteti hatását az önkormányzatok pénzügyi helyzetén. A kötvények túlnyomó része egyébként változó kamatozású, svájcifrank-alapú papírokat takar. Az utóbbi években a kormányzat több közszolgáltatási feladatot úgy delegált az önkormányzatok hatáskörébe, hogy az ezek ellátásához szükséges többlet- forrásokat nem biztosította - vázolta fel az eladósodás leglényegesebb okát a PwC szakértője. Miközben a normatív állami támogatás nominális összege is csökken 2005 óta, a törvényi szabályozás szabad utat biztosított a kötvénykibocsátásnak. E szerint ugyanis a hitelek fedezeteként lehet nevesíteni az önkormányzatok kezelésében - de nem a tényleges tulajdonában - lévő vagyontárgyakat is. A kötvényekből származó bevételeket a működés fedezésére, részben városszépítési projektekre, részben pedig az uniós pályázatok önrészének a biztosítására fordították. Ez utóbbi annyiban nem meglepő, hogy az Új Magyarország fejlesztési terv keretében eddig mintegy 1260 milliárd forintnyi uniós forrást ítéltek meg a települések javára. Ez tízszázalékos önrésszel is 120-130 milliárdos saját forrást igényelne. Ehhez képest az állami önerőalap csupán 10 milliárd forinttal segíti ki a forrásszűkében lévő településeket. Az ÁSZ szerint a teljes önkormányzati vagyon 11-12 ezer mü- liárd forintra tehető. Pontos kimutatás 20 év alatt nem készült. A települések közel ugyanekkora összegben, a 2008-as ÁSZ- adatok szerint 11 409 milliárd forint értékben vállaltak kezességet javarészt saját többségi tulajdonú vállalkozások javára. Az önkormányzati szféra gazdálkodása a kormánynak sem másodlagos. Ezt mutatja, hogy a tavalyi eredményszemléletű államháztartási mutatót közel 110 milliárd forinttal rontotta a települések pénzügyi helyzete. A Brüsszelnek április közepén kiküldött elemzés szerint az idén ennek több mint a kétszerese, 225 milliárd forint lehet a településeken keletkező mínusz. 1991 384 1995 1176 2000 2915 2001 3257 2002 6423 2003 9 234 2004 9 618 2005 9861 2006 10300 2007 10 624 2008 11099 FORRÁS: ÁSZ (a°Myf^ntományzatok részére, 2004 519 2005 549 2006 516 2007 511 2008 338 FORRÁS: PWC Selejtes kővel burkolták le a bejáratot minőség Olvasónk háza előtt a bejáratot nem egészen két évvel ezelőtt burkolták le. A térkő azonban berepedezett, több részen az egyes elemek teteje levált. Mivel levélírónk nem egészen két éve csináltatta meg a bejáratot, a burkolóanyagra még él a szavatossági jog. (Ez két évre szól.) Jól tette, hogy megőrizte a számlát, mert jogát csak azzal érvényesítheti. Meg kell keresni tehát a gyártót vagy a kereskedőt, illetve ha a követ a munkát végző mesterember szerezte be, akkor őt. Első menetben a hölgy itt tegyen minőségi panaszt, azaz vele próbáljon egyeztetni. A szavatossági jogról fontos tudni: kifogás esetén az első hat hónapban a kereskedőnek kell bizonyítania, hogy nem minőségi hiba, hanem mondjuk helytelen használat okozta a bajt Utána a fogyasztóé a bizonyítás terhe. Természetesen erre csak akkor van szükség, ha vita támad a két fél között. A hölgy kérdezi, hová fordulhat a panaszával, ha a kereskedővel nem jut dűlőre. Első körben a minőségvizsgálatot kell elvégeztetnie, hogy az által bebizonyítsa, a térkő eleve rossz minőségű volt. Mielőtt azonban ezt megtenné, érdemes utánanézni, mit ígér a gyártó ezzel a burkolóanyaggal kapcsolatban. Ha mondjuk a csomagolóanyagon eleve fel van tüntetve a rövid élettartamra, kis terhelhetőségre utaló jellemző, akkor e ténynyel eleve számolni kellett volna. Ha a minőségi vitát a két fél nem tudja egymás között rendezni, a fogyasztó a lakhelye szerinti békéltető testülethez, illetve bírósághoz fordulhat. A békéltetők vizsgálata díjmentes. ■ Rados Virág KÉRJÜK, írja meg fogyasztóvédelmi panaszait! jotanacdSaxelspringer.hu Esett a tavalyi termelés és a belföldi értékesítés élelmiszeripar Csak az exportot sikerült feljebb tornászni - Kisebb áfakulcsnak örülnének A magyar élelmiszeripar termelése tavaly 1-2, a belföldi értékesítés 3-4 százalékkal csökkent, míg az export 5 százalékkal bővült - áll az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének (ÉFOSZ) küldöttközgyűlését követően kiadott évértékelőben. Éder Tamás, az ÉFOSZ elnöke a Világgazdaságnak elmondta, hogy a tavalyi összesített veszteség a becslések szerint 10-30 milliárd forint közé tehető. A szövetség szerint ez a szám azért is lehangoló, mert még a 2008-as szintén becsült 20 milliárd forint körüli veszteséget is „alulmúlhatja”. Ami azért növekedett: a hús- feldolgozás, a növényolajgyártás, a malomipar. Megugrott a növényi olajok, a vágóhídi termékek, a liszt és a sajt kivitele. Ami csökkent: a dohánytermékek gyártása, a sör-, a húskészítménygyártás és a tartósítóipar, mintegy 10 százalékkal. Élelmiszer-ipari foglalkoztatottak (ezerfo) 2000 126 2001 123 2002 128 2003 126 2004 116 2005 113 2006 107 2007 103,5 2008 101,3 2009 96,5 FORRÁS: KSH Az eseményen a szervezet több lényeges intézkedési javaslatot fogalmazott meg az új kormány számára, ugyanis szerintük az ország EU-taggá válási folyamatának egyik legnagyobb vesztese az élelmiszer-feldolgozás. Ezt azzal magyarázzák, hogy 2000 óta a termelés több mint 20 százalékkal, a foglalkoztatottak száma és a belföldi értékesítés egyaránt 25-25 százalékkal csökkent. Az iparág évek óta veszteséges és súlyosan eladósodott, a beruházások értéke is folyamatosan csökken - tette hozzá Éder. A javaslatokat is megfogalmazó állásfoglalás szerint az ágazat számára a legsürgetőbb feladat A hústermékek gyártása is csökkent egy közép- és hosszú távú stratégia kidolgozása lenne. Az indítványok között szerepel még az általános adóteher-csökken- tés, az élőmunka költségeinek mérséklése a versenyképesség növelésének érdekében. Az Új Magyarország vidékfejlesztési programot is támogatóbbá kéne tenni. Program kell a hazai élelmiszerek vásárlásának ösztönzésére és jobb érdekérvényesítés a kormányzati munkában. Éder Tamás szerint nagyon fontos lenne az élelmiszerek áfatartalmának a csökkentése. A jelenlegi kulcs az ágazatot és a fogyasztókat egyaránt sújtja, a kereskedőket pedig az adó megkerülésére ösztönözheti. ■ VG
