Nógrád Megyei Hírlap, 2010. május (21. évfolyam, 100-123. szám)

2010-05-15 / 111. szám

4 KULTÚRA 2010. MÁJUS 15., SZOMBAT Történelmi sötét napok rivaldafényben Ünneprontásnak tetszhet, de megkísérlem mondandómat egy már-már elcsépelt fordulattal kezdeni. A „Márta” című dráma előadása nem jöhetett volna létre, ha az elmúlt év­ben - elszánt, kitartó szervezőmunkával, társadalmi össze­fogással - nem épül volna meg Salgótarjánban, a József At­tila Művelődési és Konferencia-központ forgószínpada. Hi­szen a jelenetek egymásra épülésében, a mű érzelem- és gondolatvilágának érvényre juttatásában nagy szerepe jut e fontos színpadtechnikai szerkezetnek. matos jelenlét miatt Összességé­ben jól sikerül Márta - a családja védelmében mindenre kész fele­ség, anya - figuráját megformál­nia, azonban mozoghatna széle­PiinkösdiMónika. Ezúttal is figye­lemre méltó, árnyalt produkciót nyújt Orbán szerepében Sándor Zsombor és a Misi kedvesét Judi- tot megformáló Mikecz Estilla. A A Kosztics vendéglőben Márta (középen) nagyobbik fia, Misi - Demus Péter (balról az első) álnéven dogozik fotó, p. remi László De miféle ünnepről is beszélek egy úgymond hétköznapi színhá­zi bemutató kapcsán, akkor ami­kor egyébként is telis-teli van a vá­ros - a nagyságrendjén, funkcióin messze túlmutató - színvonalas kulturális rendezvényekkel. A Tarjáni tavasz már évek óta ün­nep Nógrád megye székhelyén, a kultúra, a művészetek ünnepe. De piros betűs nap - persze képlete­sen - az is, amikor a város öt éve formálódó színházi társulata, a mi színházi alakulatunk, a Vertich Színpadstúdió új produkcióval je­lentkezik. Müller Péter - az akkor még fi­atalnak számító író - darabját 1965-ben mutatta be Budapesten a Madách Színház Vámos László rendezésében és két nagy formá­tumú színészegyéniség - Tolnay Klári és Bessenyei Ferenc főszere­pelésével. A dráma a - megszüle­tése időpontjában - közeli, alig több mint húsz évvel azelőtt befe­jeződött második világégés s azon belül is az irracionális embervadá­szat, a holocaust szörnyűséges korszakát idézi meg nem titkolt antifasiszta szándékkal, hevület­tel. A szövegkönyv szerint Golda József zsidó hentes évek óta ki­egyensúlyozott házasságban él fe­leségével, a keresztény Mártával, annak ellenére, hogy az asszony annak idején más férfitől szárma­zó gyermeket is hozott a házba. Normálisnak mondható minden­napjaikat kezdi ki a háború s dúl­ja fel az abnormáüs valóság: be kell zárni az üzletet, csomagolni, menekülni, bujkálni kell, mert a nácik és a nyilasok összefogdos- sák, kényszermunkára viszik, de­portálják a zsidókat S a parancs, az parancs akkor is, ha Márta és a nagyobbik fia ereiben árja vér fo­lyik: ez ugyanis nem bizonyítható. Golda szíve nem bírja a kegyetlen megalázás, meghurcoltatás okoz­ta sokkot, a fiatalabb fiú, Sanyi - Golda és Márta félzsidó gyermeke - ellenállóként esik áldozatul, az idősebbik, a keresztény Misi - mi­után gyermeket váró zsidó élettár­sát megölték - testileg és szellemi­leg megnyomorítottan tántorog haza anyjához, aki az eltorzult, idegen arcban nehezen ismeri fel, hogy - a zsidó neve szerinti - „Eleázár” az ő fia. Szomorú - mi több - megrázó történet ez, mint­hogy csupa ártadan vesztese van, éppen a családfő, Golda származá­sa miatt Pedig neki is mindig megvolt a magához való esze, or­vosegyetemről ábrándozott, verse­ket is írt, de apja halála után át kel­lett vennie az üzletet Ő pedig erős volt és derűs, becsületesen mért, jó húst adott az embereknek, min­dig szorgalmasan, előrelátóan tet­te a dolgát, mégis földönfutóvá, sufnilakóvá tette a történelem. Nem csoda, hogy nem érti: ki fog ezután odaállni a pult mögé - aho­gyan mondja - „akár a Marx, akár a Führer győz.." Müller Péter nyil­ván tanulságként vetette papírra a „Mártá”-t, annak reményében, hogy soha nem többé nem tér visz- sza, nem ismétlődik meg a vész­korszak. Most, negyvenöt év el­múltával is joggal bízunk a józan ész, az értelem erejében, de jobban kell számolni a veszélyekkel is: az ördög nem alszik. Ezért nem árt al­kalmasint ilyen tükörbe is bele­néznünk, amilyet e dráma illetve ez az előadás elénk tart Megszokhattuk már, hogy a Vertich Színpadstúdió rendre nagy vállalkozásba fog. Ezúttal is így történt, hiszen a „Márta” igen­csak megdolgoztatta a - két loson­ci vendégszereplővel, Erdélyi Atti­lával és Erdélyi Gáborral - meg­erősített - társulatot Susán Ferenc és Molnár Ernő rendező egyaránt nagy hangsúlyt helyez az egysé­ges csapatmunkára, az egyéni ka­rakterek kiemelésére, a dráma fo­kozatos kibontására. A csomagolá­si jelenet viszont lassú tempójú és nem érzékelteti eléggé a bizonyta­lan jövő rémületét A szereplők, közreműködők mindegyike hatá­sosan, alázattal szolgálja a szerzői szándékot, a figyelmező „üzenet” érvényre juttatását Ezt eleve su­gallja a látványt domináló - horog- keresztekre és akasztófákra haja- zó - szimbolikus színpadkép (Ráduly Csaba munkája) is. A leg­nehezebb feladata a címszereplőt megformáló Falati Hedvignek van a rengeteg szöveg, a szinte folya­sebb érzelmi skálán, helyenként lehetne szenvedélyesebb. A leg­jobbnak akkor bizonyul, amikor - afféle brechti „Kurázsi mama”- ként - egy kordéban titokban menti, majd temetni viszi férjét s ugyancsak emlékezetesek azok a pillanatok, amikor Golda halála után - önmaga számára is - várat­lanul felajánlkozik egy régi hódo­lójának, a családot bújtató Orbán­nak. A tisztességes, joviális, bőbe­szédű hentes - aki képtelen fel­fogni, elfogadni, ami velük törté­nik - drámáját átütő erővel tükrözted Csank Péter, aki hosszú kihagyás után nagy akaraterőről tanúságot téve sikeresen tértvisz- sza a színpadra. A két fiú alakját őszintén, empatikusán formálja meg Demus Péter és Kovács Gábor. Külső megjelenésük hitelességé­hez nagy mértékben járul hozzá a sminkes teendőit magára vállaló helyükön lévő epizódszereplők kö­zül kiemelendő az önérzetében vé­rig sértett, lecigányozott prímást játszó Oláh Lajos. Az előadás kedvező összhatását erősíti Fekete Attila és Ferkó Attila zenéje és kifejezőnek bizonyulnak Bartus Mónika találó jelmezei is. Kovács Bodor Sándor korabeli filmbejátszása remek atmoszféra­teremtő „előhangnak” bizonyul, bár egy kicsit hosszúnak tűnik. Kitűnő munkát végzett a színpad- technikát működtető stáb is. A „Márta” premierje megvolt, de kérdéses, hogy mikor és hol lesz a következő előadás. Pedig mind mondandóját, mind színvo­nalát tekintve megérdemelné, hogy többen lássák e szükségsze­rűen nagy szellemi energiákat mozgósító és tetemes anyagi rá­fordítást igénylő produkciót. Csongrády Béla Veszélyben és nagy gondban a Golda család: az apa (Csank Péter), a ki­sebbik fiú, Sanyi (Kovács Gábor) és Márta (Falati Hedvig) „Egymásra figyelve kell(ene) élni'7 A Soproni Petőfi Színház társulata már javában ké­szült a „Bob herceg” című operett előadására Salgó­tarjánban, a József Attila Művelődési és Konferencia- központ színháztermében, amikor az épület déli szár­nyában, a Cafe Frei galériájában a közönség nagy tapssal fogadta a színház egyik vezető művészét, osz­lopos tagját Nemcsák Károlyt, a „Beszédes esték” cí­mű sorozat aktuális vendégét. Székynédr. Sztrémi Melinda, a mindenkori meghívottak beszél­getőtársa a bevezetőben öröm­mel konstatálta, hogy Nemcsák Károly az észak-magyarországi régióból, egy Borsod-Abaúj- Zemplén megyei piciny telepü­lésről, Mocsolyástelepről jutott el a világot jelentő deszkákra, bi­zonyítván, hogy a tehetség - ha szorgalommal, kitartással páro­sul - bárhol felragyoghat. Erre reagálva Nemcsak Károly őszin­te szeretettel idézte fel a hatva­nas években volt gyer­mekkorát, az osztatlan iskolát, a pedagógusok s egyáltalán a falusi közös­ség emberformáló erejét. Persze a tiszakeszi kollé­gium - ahová hatodikos korában került - is sokat jelentett a művészetek iránti vonzódása kiala­kulásában, végső soron pályaválasztásában. Har­madszorra vették fel a színművészeti főiskolá­ra, évekig játszott s nem kis szerepeket Szegeden, a Ruszt József vezette za­laegerszegi teátrumban, majd a Radnóti Színház­ban mégis az úgyneve­zett nagyközönség szá­mára a „Szomszédok” cí­mű televíziós teleregény Vágási Ferijeként lett ismert és elismert személyiség. E sorozat- amelyben nem önmutogatásra hajlamos úgymond celebek, ha­nem igazi színészek, Komlós Ju­ci, Raksányi Gellért, Zenthe Fe­renc és sokan mások játszottak- azért tudta tizenhárom évig fenntartani a népszerűségét, mert szó szerint a nézőkhöz szólt, köznapi sorsokat, alapvető emberi érzéseket, kapcsolatokat jelenített meg, megmutatta, hogy egymást tisztelve, egymás­Nemcsák Károly néhány héttel ezelőtt Salgótarjánban „A kőszívű ember fiai” című darabban Ridegvári Bencét alakította. ra figyelve is lehet élni. Sőt, csak úgy szabadna manapság, ebben az értékválságos helyzetben is, amelyben - mint Nemcsák Kár­oly is utalt rá - éppenhogy ezzel ellentétes tendenciák uralkod­nak. A színházról, a „nagy szere­leméről beszélgetve kiderült, hogy a harminc éve diplomázott művész mintegy száztíz jelentő­sebb szerepen van túl, négy-öt bemutatója volt évente. Megfor­málta többek között Rómeót, Csongort, Liliomot, belebújt sok olasz hős bőrébe, legutóbb a Sal­gótarjánban is bemutatott „Kő­szívű ember fiai”-ban az ellenpó­lus képviselőjét, Ridegvári Ben­cét formálta meg. S miután sze­reti több műfajban is kipróbálni magát, eljátszotta a Mágnás Mis­ka címszerepét is. Ugyanakkor nagyra értékeli a kis, úgyneve­zett epizódszerepeket is, annál is inkább mert azok­ban rövid idő alatt kell figyelemre méltót, ma­radandót nyújtani. Ter­mészetesen szó esett a Budaörsön élő Nemcsák Károly ma­gánéletéről, családjá­ról, két fiáról és hobbi­jairól is. Hosszú évek óta a színész-futballvá- logatott csapatkapitá­nyaként is aktivizálja magát. Nagyon szeret a ház körül, a kertben is foglalatoskodni, pihen­teti ha füvet vághat, ró­zsát metszhet. - Néha megkell állni a nagy ro­hanásban, nemcsak ak­kor, ha temetünk... - mondta. Cs.B. FOTÓ: P. TÓTH LÁSZLÓ JÓ MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Nem lehetne kíméletesebben felébreszteni a kollégát, főnök?” Szerencsés nyertesünk: Mester Józsefné Sóshartyán, Dózsa út 26. Kérjük, mai rejtvényünk megfejtését 2010. május 20-ig juttassák el szerkesztőségünkbe (Salgótarján, Alkotmány út 9.). Az 1000 forintos vá­sárlási utalvány szintén itt vehető át. St­ZSEB­LÁMPA TARTO­ZÉKA MÁRCIUS 8-ÁN TARTJUK VÍZPARTI HASZONN ÖVÉNY T” HELYSÉG RÉSZE 1 RÓMAI 1 CSAPBÓL IS FOLYHAT EGY­HANGÚ LESZ A SZAMARA NYÍLÁS, TÁJSZÓVA L JOULE, RÖV. TÖRÖTT BOT ! T“ A KÖZE­PÉBE, NÉPIES SZÓVAL KINCSET MEGTALÁL ► ILONKA ► FRISSÍTŐ ITAL ► T A HAVON CSÚSZIK EGYKED­VŰSÉG LEKASZÁLT GABONA SORA ► NŐSTÉNY KUTYA ►¥ ¥ LIBANON HATÁRAI ! ► KOROG A GYOMRA NÉMÁN LERÓ ! TEMPLOMI FOHÁSZ ► PÁRATLA­NUL ÉKÍT ! ►¥ NEWTON, RÖV. ► BÁDOG ► ¥ SZOMJ­OLTÓ FOGADOTT (GYEREK) HAJNAL A TÖBBES SZÁM JELE ► SZIESZ­TÁIK » ¥ NÉHÁNY ►¥ ÚT, RÖV. ► A TUNDRA NÖVÉNYE DESZKA­HÍD HALASZT r ¥ SZŐLŐT ÜLTET ► ¥ EME ►¥ A HÁTÁRA JEGYEZ ÁRON, BECÉZVE HASZON­TALAN NÖVÉNY ELŐKELŐ ► ¥ VÁLTOZ­TATGATÓ ► ¥ GYAKORI CÍMERMAD ÁR EGY ... SE; SEHÁNY HOSSZABB CÉRNA­DARAB f ► TÁMOGAT ÜRES PÓZ 1 FÉL TATAMI ! ► SZEMHÉJ­SZŐRZET ► ¥ TURAY ...; SZÍNÉSZ­NŐ ► AZ OXIGÉN VEGYJELE 9 ► ¥ 1 • AZONBAN, ELLENBEN ► o TEHERÁN LAKOSA 7 7s * AMPER, RÖV. ► IZIDOR, BECÉZVE *-¥ Láb* t A. A ZAMAT L NEM HASZNÁL FÉSŰT! ► RÉGI, ELAVULT ► —1 3—ejt LEVEGŐ ELEME CSIPKE­LŐDÉS HIRTELEN HÚZ ► ¥ Ä3L KAPURA RÚG CT g£| I L . MJzj- . TU) __3 ÁLTAT, HITEGET ► MEREV FIZIMISKA A ^ ^ C J | ITT ALUL, NÉPIESEN h 2 NŐSTÉNY SERTÉS SZABADU­LÁS IRODAI KAPOCS ~¥ KUTI KIS TENISZE­ZŐNŐ SCHÜTZ...; KOMIKA V. ► ¥ SORFAL TAGJA ! ► ~1~ IMA ELEJE ! HULL, POTYOG VIRÁG RÉSZE ELINDULÓ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ NYAK­PRÉM ► ¥ EGY KEVÉS GRAMM, RÖV. L ISTEN­TISZTELET ► TOROK, NÉPIESEN ► ¥ FÉL PERC ! TOLÓRÚD VÉGEI 1 KÖTEGELT SZALMA ► ___L ¥ NEM EN­GEDÉLYEZ ► MUNKADÍJ ► A VANÁ- DIUM VEGYJELE AZ ÁTMÉ­RŐ JELE h L H ► ¥ ¥

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents