Nógrád Megyei Hírlap, 2010. április (21. évfolyam, 75-99. szám)

2010-04-09 / 81. szám

16 2010. ÁPRILIS 9.. PÉNTEK SALGÓTARJÁNI LAP Az elmúlt időszakban több örömhírről is beszámolhattunk Salgótarjánt és környékét illetően. Kedden százmilliós kistérségi idősellátási beruházást jelentettek be Cereden, a Nógrádi Geopark elnyerte az UNESCO-címet, a Tóstrand fejlesztése elérhető közelségbe került és célegyenesben van a belvárosi funkcióbővítő rehabilitáció előkészítő munkája is. Salgótarján polgármesterének, Székyné dr. Sztrémi Melindának célja, hogy ezt a központi hatalom által magára hagyott várost és környékét a következő kormány támogatásával visszahelyezzék Magyarország és Európa térképére, beindítsák a gazdasági fejlődést és minél több fejlesztési pénzt hívjanak le a térség számára. A jövő zálogai: munkahelyek, infrastruktúra és turisztika- Milyen pályázatokon indul­tak az elmúlt években és mennyi­re voltak ezek sikeres próbálko­zások? Mit gondol, mi jellemzi ma a magyar pályázati rend­szert?- Ellenzéki kistérségként és városként dolgoztunk, így szá­mos, formailag kifogástalan pá­lyázatunk került elutasításra egyéb okokra hivatkozva. Leg­utóbb az oktatási tárca mondott nemet a Petőfi Sándor tagiskola nyílászáró cseréjéről szóló ter­vünkre. Hasonló kudarcokat él­tünk át a hazai forrásból finan­szírozott útfelújítási pályázata­ink esetében, de így is sikerült éves viszonylatban négy-öt bel­területi utat rendbe tennünk. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. Nógrád Megyei Igazgatósága be­ruházásában elkészült a várost tehermentesítő út és több olyan útszakasz, amelyik Salgótarjánt a környékbeli településekkel kö­ti össze. A Salgótarjáni Kistér­ség Többcélú Társulása elnöke­ként fontosnak tartom központi szerepkörünk erősítését, az élet­minőség javítását a szomszédos kistelepüléseken is. Több mint hatszázmillió forintot tudtunk 2009-ben a kistérség részére el­nyerni. Az összeg jelentős részét a szociális ellátórendszer fejlesz­tésére fordítottuk, az idősek nap­pali ellátására, a házi segélyhívó rendszer kiépítésére. Éppen a napokban jelentettem be egy százmilliós pályázati sikert, amelyből Cereden fejleszteni és bővíteni fogjuk az idősek klub­ját, Szilaspogonyban pedig hu­szonöt férőhelyes idősklubot ala­kítunk ki. Ezek mellett a térség­ben több, foglalkoztatást előse­gítő programhoz sikerült támo­gatást szereznünk, de a közoktatás szakmai fejlesztését is több projekt támogatja. Megújuló intézmények- Salgótarján városban milyen beruházásokat valósítottak meg ebben a ciklusban?- Úgy gondolom, hogy az igen­csak erős ellenpropaganda elle­nére is tudtunk élni a pályázati lehetőségekkel. Felújítottuk a vá­rosi sportcsarnokot. Pénzt nyer­tünk az észak-dél irányú kerék­párút építésének tervezésére és az idei évben a kivitelezés költsé­geire is. Újjáépül a belváros. A megyei jogú városok előtt nyitva álló alapból funkcióbővítő és szo­ciális városrehabilitációra 3,6 milliárd forint európai forrás áll rendelkezésünkre. A beruházás első ütemét benyújtottuk, várjuk a kormány döntését és a támoga­tási szerződés aláírását. Iskolá­ink és óvodáink felújítását ki­emelten kezeljük, hiszen rendkí­vül elhanyagolt épületeket örö­költünk az előző önkormányzat­tól. Ebben a ciklusban minden oktatási épületen végeztünk fel­- újítási munkálatokat, nyílászáró­kat cseréltünk, tetőszerkezetet javítottunk, tornatermeket hoz­tunk rendbe. Idén indult el a Ko­dály Zoltán tagiskola teljes körű felújítása nyolcszázmillió forint­ból. Hagyományaink közül ki­emelkedik a bányászat, amely­nek megőrzésére egyedüli ma­gyar városként indultunk a ReSource programban, amely révén nyolcvanmillió forint kö­rüli uniós támogatást fordítha­tunk bányászmúltunk tovább- örökítésére, idegenforgalmi hasznosítására. Turisztikai célpont- A geopark cím elnyerése kap­csán polgármester asszony el­mondta, hogy valójában ez egy te­rületfejlesztési koncepció, amely nem csak a turizmust, hanem a gazdaságot is fejlődő pályára ál­líthatja. Mit jelent ez pontosan?- Salgótarján és térsége szá­mára fontos kitörési pont a turiz­mus. Ezt sokan kétségbe vonták idáig, pedig a minket körülvevő fantasztikus természeti környe­zet és a palóc kultúra magáért beszél. A Novohrad-Nógrád Geopark sikere azonban meg­győzni látszik a hitetlenkedőket is. Olyan csodálatos vidékeket utasítottunk magunk mögé, mint Chile vagy a Fülöp-szige- tek, s lettünk Európa 36., s a vi­lág 57. geoparkja. A cím elnyeré­sével nem jár anyagi jutalom, vi­szont a csoportosulás települé­seinek összefogásával számos pályázat kerülhet elérhető közel­ségbe azok számára is, akik ön­magukban gyengék lennének a pénzek lehívásához. Továbbá ar­ról is szó van, hogy egymásba kapaszkodva, tematikus utakat, körutazásokat szervezve és kí­nálva a látogatóknak, építve egy­Székyné dr. Sztrémi Melinda más rendezvényeire, vonzó tu­risztikai célponttá tehetjük tér­ségünket és az egynapos látoga­tásokból akár többnapos vagy hetes úti céllá is válhatunk. Ez­zel erősödnek a helyi kis- és kö­zépvállalkozások, hiszen nő a vendégéjszakák száma és a vá­sárlóerő. Rendet kell tenni- Nyakunkon az országgyűlési választás, és minden bizonnyal a Fidesz-KDNP alakít kormányt, amely magával vonja a kérdést: mire számít a jobboldali városve­zetés a kormányalakítás után?- Tudjuk, hogy rendkívül rossz, legyengített állapotú or­szág irányítását veszi majd át a Fidesz, ha kormányra kerül. Rendkívül nehéz lesz prioritási sorrendet felállítani, hiszen nincs olyan ágazat ma Magyar- országon, amelyet ne kellene szinte azonnal átalakítani. Ez nyilván nem fog menni egyik napról a másikra, de minél több fideszes képviselő kerül be a parlamentbe, annál könnyebb lesz meghozni az ésszerű, mind­annyiunk érdekeit szolgáló dön­téseket. Rendet kell tenni a köz­oktatásban, azt gondolom ugyanis, hogy az elmúlt nyolc évnek ez a legnagyobb vesztese. Teljesen szétverték az iskola- rendszert, drasztikusan csök­kentették a normatívákat, elvet­ték a tanári szakma becsületét, gyermekeink jövője veszélyben van. A szociális ágazatot is ösz- szetetten kell újragondolni és nem apró-cseprő törvénymódo­sításokkal foltozgatni. Bízom ab­ban, hogy igazságos lesz a pá­lyázati rendszer is, s a támoga­tásokat a valóban rászoruló tele­pülések, szervezetek és cégek kapják meg. Az is fontos, hogy ésszerű kiírások szülessenek, mert jelenleg nagyon jellemző a pályázatok alulfinanszírozása. Élő példa erre a salgótarjáni böl­csődeépítés, amit azért nem tu­dunk megvalósítani, mert a pá­lyázattal elnyerhető összeg mel­lé még kétszázmillió forintot kel­lene biztosítanunk. Munkahelyek kellenek- Mit tart a következő időszak legfontosabb feladatainak?- Mindenekelőtt a munka­helyteremtést, amit kormányza­ti segítség nélkül egy önkor­mányzat nagyon nehezen tud megvalósítani. Számos munka­helyteremtő beruházás valósult meg Magyarországon az elmúlt nyolc évben, amiből Salgótarján annak ellenére maradt ki, hogy kormánypárti, szocialista képvi­selője volt. Sajnos egyre nő a vá­rosban a munkanélküliség, ezt meg kell állítanunk. Új, termelő beruházásokra van szükségünk és olyan makrogazdasági kör­nyezetre, amelyik megerősíti a A festői szépségű Tóstrandon hamarosan egészségcentrum létesül helyi kis- és középvállalkozói szektort. Azt gondolom, hogy a felemelkedést ez, a hazai vállal­kozások megerősítése hozhatja el számunkra. Javítanunk kell a közbiztonsá­got is. Bár Salgótarjánban kitűnő a kapcsolatunk a városi rendőr­séggel, a térfigyelő kamera- rend­szerünk jól működik, a járőrök együtt dolgoznak a közterület-fel­ügyelőkkel és a város által támo­gatott nagyvárosi polgárőr- egye­sülettel, fejlesztésekre mégis szükség van. Növelni kell a rend­őrség állományát, helyre kell ál­lítani a szervezet finanszírozását. Ipar és turizmus- A befektetők számára milyen előnyöket tud a város nyújtani?- Vannak még szabad terüle­teink az ipari parkban. A város minden kedvezményt megad a munkahelyteremtő vállalkozá­sok részére, amit a jelenlegi jog­szabályok lehetővé tesznek. Az ipari termelés mellett, ahogy már mondtam, a turizmus fej­lesztése is nagyon fontos szá­munkra, mert az ágazat új alter­natívát kínál a városban és tér­ségében élők számára. A palóc tájat határon innen és túl egye­sítő Novohrad-Nógrád Geopark új fejlődési lehetőséget nyit a tu­risztikai ágazatban. De bővülhet­nek ezáltal a határon átívelő gaz­dasági együttműködések is Dél- Szlovákia és Észak-Magyaror- szág között, amiből városunk szintén profitálhat. Fejlesztjük a Tóstrandot, ahol a jövőben egy egészségközpont létesül. Van be­fektető, aki a projektet az önkor­mányzattal karöltve, pályázati forrásokat és kormányzati támo­gatást is megcélozva megvalósít­ja majd. Érdemben javulhat Sal­gótarján pozíciója a befektetési piacon, ha teljes hosszában el­készülne a 21-es út négysávosí­tása. A beruházás sajnos két cik­luson át csak ígéret maradt a szocialisták részéről. Ha sikerül­ne áthidalni egy korszerű úttal a főváros száz kilométeres távol­ságát, a város be tudna csatla­kozni a fővárosi agglomeráció vérkeringésébe és határ- mentiségéből adódóan logiszti­kai szempontból is felértékelőd­ne. Nagyon fontosnak tartom a vasút fejlesztését. Vasutunk a XIX. század végén Európa egyik legkorszerűbb vonala volt, ma viszont tíz perccel hosszabb idő alatt éri el a fővárost, mint száz évvel ezelőtt. Tarthatatlan a helyzet, éppen a napokban sik­lott ki egy tehervonat kocsija az elavult sínek és talpfák miatt. Mi szeretnénk a vasútvonal korsze­rűsítése mellett azt is elérni, hogy megvalósuljon egy hév­szerű közlekedés térségünkben, s tovább kell gondolni Magyaror­szág és Szlovákia közúti és vas­úti összeköttetésének fejleszté­sét ebben a régióban.

Next

/
Thumbnails
Contents