Nógrád Megyei Hírlap, 2010. április (21. évfolyam, 75-99. szám)
2010-04-09 / 81. szám
2010. ÁPRILIS 9., PÉNTEK 11 GAZDASÁG&KÖZÉLET Klaszterben a buszgyártók Ikarus A cél a külpiaci pozíciók erősítése Feltámasztják a patinás márkanevet Úgy tűnik, újra lesz Ika- rus-gyártás Magyarországon. Princz Ferenc, az Ikarusbus Kft. ügyvezető igazgatója 18 másik cégvezetővel együtt megalakította a Magyar Autó- buszgyártó Klasztert (MÁK). Demeter Kálmán Az újsütetű autóbuszgyártó klaszter alapítói között nem szerepel a legnagyobb, illetve a legismertebb vállalat, a Kravtex és az amerikai piacra dolgozó NABI. Ott találjuk viszont az Alfa Buszt, a Rábát és az Auto Rad Controlle Kft.-t. És persze komoly iparági beszállítókat. Fórián István, az autóbusz-rekonstrukciós program miniszterelnöki megbízottja kiemelte, hogy a klasztert alkotó vállalatok együttesen kívánnak fellépni az exportpiacon. Az Ikarus névnek még ma is komoly a marketingértéke a külpiacon, hiszen - mint Fórián István hangsúlyozta - az ITDH-n keresztül Tunéziától Mongóliáig máig keresik a kapcsolatot, és nosztalgiával gondolnak az Ikarus márkára. A miniszterelnöki megbízott szerint az igénytelen és könnyen javítható Ikarusok modern utódai számára komoly piaci lehetőségek lennének. „El tudom képzelni, hogy bizonyos nagy nemzetközi tendereken a magyar buszgyártók közösen tegyenek ajánlatot. így lenne esélyünk arra, hogy nagy buszgyártókkal is felvegyük a versenyt. A klaszter tagjai csak egy-egy típussal pályáznának, viszont együttesen le tudnák fedni a kínálati palettát” - mondta lapunknak Földi Zoltán, a tavaly 125 buszt gyártó és 160-at értékesítő Alfa Busz kereskedelmi igazgatója. Az egykor kétszáz, ma ötvenfős cég menedzsere úgy látja, hogy az is a végtermékek versenyképességét szolgálja, ha a buszgyártók egységesítik alkatrészigényüket. De a klaszter hazai megbízásokban is reménykedik. „Remélem, a belföldi megrendelők egyenlő feltételek esetén a magyar buszokat fogják választani” - jelezte Mester Zoltán versenyképességért felelős államtitkár. Csatlakozva ehhez a gondolathoz Pálfai Tamás, az OROSházaGLAS Kft. ügyvezető igazgatója kifejtette, érdemes lenne a hazai, de legalább az uniós gyártókat előnyben részesíteni. A ma 190 fős cég egykor az Ikarus üvegbeszállítója volt, és Fórián István „Az Ikarus névnek ma is komoly a marketingértéke a külpiacokon, Tuniéziától Mongóliáig máig keresik a kapcsolatot” Pálfai Tamás „Érdemes lenne a magyarországi, de legalább az európai uniós autóbuszgyártókat preferálni a különféle beszerzések során” közel hárommilliárdos árbevételéből több mint 500 milliót tavaly is a járműüvegek tettek ki. Igaz, főleg a környező államokba és Németországba szállítják ezeket a termékeket. A speciális épületüvegeket Írországtól Szibériáig szállító társaság vezetője nagy reményeket fűz a klaszter megalakulásához, hiszen az iparág fennmaradásától és fejlődésétől munkahelyek ezrei függnek. Hozzátette ugyanakkor, hogy az összefogásra már évekkel korábban szükség lett volna. Az bizonyos: ahhoz, hogy „a magyar busz” komoly eséllyel induljon a világpiaci versenyben, a szakma összefogására van szükség, mert csupán a szellemi tőkének vagyunk bővében, maga a gyártás szétaprózódott. Ez komoly hátrány a piaci versenyben, elég ha csak a fejlesztések tőkeigényére gondolunk. A szakma szerint „öt-hat” gyár van ma Magyarországon, és azért e bizonytalanság, mert van olyan cég, amelyikről nem tudni, hogy az idén termel-e még. Mindenesetre a gyárak mindegyike az Ikarus köpenye alól bújt ki, vagyis a szakemberek többsége az évek óta nem működő, de a nyolcvanas években még évi tízezer buszt gyártó nagyvállalattól távozott. A klaszter a hazai buszrekonstrukciós program keretében jött létre, amelynek legfontosabb célja a magyar járműipar 10-17 éves elhasznált matuzsálemek A MAGYAR UTAKON futó kilencezer busz átlagéletkora 10-11 év, a BKV állománya pedig 17 éves. Az lenne a cél, hogy évente 700-800 elavult járművet lecserélhessünk, ugyanakkor az 1500 darabos magyar gyártókapacitás fennmaradó részét külßldön adjuk el - mondta Fórián István. fejlesztése, oly módon, hogy a hazai közlekedési vállalatok igényeinek kielégítését Magyarországon gyártott autóbuszok fel- használásával tegye lehetővé. Fórián István szerint össze kell fogniuk az ágazat szereplőinek, hiszen ha a hazai járműipari cégek egymástól függetlenül gyártanak és fejlesztenek, rontják a versenyképességüket a külpiacokon. Egy klaszter típusú összefogással viszont nőnek a magyar cégek esélyei a nemzetközi versenyben, és kedvezőbb áron szerezhetnek be környezet- barát motorokat is. A program további célkitűzései között szerepel az autóbuszgyártó és a beszállítói ipar megerősítése, az iparág munkahelymegtartó képességének a javítása is. MFB-hitelprogram akár ezer buszra ÖTVENMILLIÁRD FORINTOS keretű hitelprogramot indít a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt. a hazai közlekedési vállalatoknak, hogy megújíthassák elöregedett járműparkjukat. Az MFB Közösségi Közlekedésfejlesztési Hitelprogram akár ezer busz lecserélésére is elegendő forrást nyújthat Szakértők szerint a buszbeszerzések felpörgése kitörési lehetőség lenne a zömmel a belföldi piacra termelő magyarországi buszgyártók számára. A cégek nagy része azzal kénytelen ugyanis szembesülni, hogy csak kis darabszámú beszerzésekre írnak ki tendereket belföldön, és azok elbírálása során is előfordulhatnak bonyodalmak. Februári kiskermérleg az unióban februárban a vártnál nagyobb mértékben, 0,6 százalékkal csökkent a kiskereskedők forgalma az eurózónában. Januárban ez mindössze 0,2 százalék volt. Egy éve 1,1 százalék volt az esés az eurózónában. A legnagyobb, 3,4 százalékos mínuszt Portugália könyvelte el. A teljes uniós piacon stagnált a kiskereskedés, de tavaly februárhoz képest a csökkenés 0,7 százalékot tesz ki. Mozdonyvezetők: még tart a sztrájkalku FOLYTATÓDTAK a tárgyalások a Mozdonyvezetők Szak- szervezete (MOSZ) és a MÁV Trakció Zrt. képviselői között tegnap a társaság vezérigazgatóságán is, de nem állapodtak meg. A MOSZ kedden jelentette be, hogy munkabeszüntetést tart szombat 8-14 óra között, ha legkésőbb április 9-én nem jön létre megállapodás a kollektív szerződésről. Örülhet az adórevizor és a pénzügyőr EGYHAVI M0ZGŐ8ÉRT kaptak az APEH és a vám- és pénzügyőrség (VPOP) dolgozói, amit a pénzügyminiszter szerint a prognózis feletti adóbevételek indokoltak. A kifizetés az áprilisi kiadásokat terheli. Oszkó Péter tegnap elmondta: az adó- igazgatási szakszervezetekkel megállapodtak abban, hogy a korrigált prognózishoz igazítják a mozgóbér feltételeket. Oszkó: Ez volt a megállapodás 4 Á Jó és csapnivaló felvágottak - Hová tűntek a régi ízek? teszt A Pick parizere és a nyári turista Zimbo az élen végzett - Közepes és jó minősítésű olaszok - Sós kérdőjelek Tizenkétfélé párizsit, 3 olasz, 4 Zala és 3 nyári turista felvágottat, összesen tehát 22 előre csomagolt, szeletelt terméket tesztelt a fogyasztóvédelmi Kosár magazin friss számában. Az eredmények pedig igencsak felemásak: a többség jó vagy közepes, emellett csupán egy kiváló (nyári turista) és egy szinte ehetetlen, még megfelelő minősítésű (Zala) felvágott akadt a bírálók tányérján. A magazin tesztelő csapata a Magyar Élelmiszerkönyv iránymutatásait vette figyelembe a 22 felvágott vizsgálata során. A teszteléshez laboratórium vizsgálat is társult. A parizerek közül a Pick Szeged egyik terméke bizonyult a legjobbnak: 17,3-as pontszámmal jó minősítést ért el, csak két tizeddel elmaradva a kiváló osztályzattól. A színnel és az alakkal teljesen elégedettek voltak a pontozó bírák, az állományból csak azért vesztett a termék, mert néhol kissé hézagos volt a vágásfelületej ráadásul száz grammját mindössze százharminchárom forintért adják. Szomorú eredmény, hogy ebben a kategóriában az utolsó helyen egy gyerekeknek szánt párizsi végzett, közepes minősítéssel. A szeletelt Zala felvágottak között találtak a tesztelők egy igen gyenge terméket: nagy, egybefüggő, szinte vághatatlan, zsíros szalonnadarabokkal volt tele, így még éppen megfelelő minősítést kapott. Az olasz felvágottak között két-két „versenyző” jó, illetve közepes minősítést szerzett. Itt a túl sós és a nem túl fűszeres íz rontott több termék minőségén. A nyári turistáknál leltek a tesztelők az egyetlen kiváló termékre: a 18 pontot gyűjtő Zimbo (főtt, hagyományosan füstölt, szárított) felvágottjára. Hozzá kell tenni azonban, hogy e termék ára is magasnak mondható. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Élelmiszer- és Vegyipa■ Volt olyan Zala, amelyben vághatatlan szalonna volt... Több vásárló szóvá teszi, hogy már a felvágott sem a régi. Vannak kivételek ri Laboratóriumának segítségével a felvágottak sótartalmát is megvizsgálták: valamennyi minta sótartalma a Magyar Élelmiszerkönyv által előírtnál (legfeljebb 2,5 százalék, nyári turista esetén 3,5 százalék) kevesebb volt, ennek ellenére az érzékszervi vizsgálatok során a bírálók több mintát is nagyon sósnak találtak. Az előírás nagyon tág határt szab a sótartalomnak, vagyis laza. A sós ízhez az ízfokozók is hozzájárulnak, tekintettel arra, hogy a sós ízért felelős nátriumot tartalmaznak; ízfokozó pedig minden termékben volt. ■ VG-online-Kosár magazin v.wv*. I Buszértékesítés I (Magyarországon, 2005-2009) I Kravtex jHHHMHMEEl fl I I Plasma 126 I Ikarus EAG120 NABI|11 fonás Ma BW mk vC-GRAFtKA
