Nógrád Megyei Hírlap, 2010. április (21. évfolyam, 75-99. szám)
2010-04-07 / 79. szám
2 2010. ÁPRILIS 7., SZERDA NÓGRÁD MEGYE Nógrád megye választási földrajza (1990-2009) II. A 2006-os választások eredményei az 1. számú (salgótarjáni) választókerületben I. forduló 2. forduló Kapott érvényes szavazatok száma % Kapott érvényes szavazatok száma % Becsó Zsolt (FIDESZ-MDF) 10 307 35,69 11 166 41,13 Boldvai László (MSZP) 12 604 43,64 15 982 58,87 Gusztos Péter (SZDSZ) 2 740 9,49 visszalépett A 2006-os választások eredményei a 2. számú (pásztói) választókerületben I. forduló 2. forduló Kapott érvényes szavazatok száma % Kapott érvényes szavazatok száma % Sisák Imre (FIDESZ-MDF) 11 158 39,02 11 503 42,13 Juhász Gábor (MSZP) 13 923 48,69 15 803 57,87 Maczó László (SZDSZ) 1 150 4,02 visszalépett Az 2006-os választások eredményei a 3. számú (szécsényi) választókerületben I. forduló 2. forduló Érvényes szavazatok száma % Kapott érvényes szavazatok száma % Smelkó István (MDF) 962 3,78 Visszalépett Borenszki Ervin (MSZP) 9 822 38,63 11 013 45,76 Nagy Andor (FIDESZ-KDNP) 12 365 48,63 13 053 54,24 Az 2006-os választások eredményei a 4. számú (balassagyarmati) kerületben I. forduló 2. forduló Kapott érvényes szavazatok száma % Kapott érvényes szavazatok száma % Bállá Mihály (FIDESZ-KDNP) 15 607 49,70 15 910 54,67 Lombos István (MSZP) 11 600 36,94 13 192 45,33 dr. Kenessev Miklós (MDF) 1 159 3,69 visszalépett A 2006-os választás A 2006-os országgyűlési választásokat - hasonlóan a 2002- es voksoláshoz - a szocialista párt, illetve az MSZP-SZDSZ koalíció nyerte meg országosan. Nógrádban azonban tulajdonképpen a politikai térkép változatlan maradt. A nyugati választókerületekben (Balassagyarmat, Szécsény) a jobboldali jelölt győzött, azaz sikerült megtartani a jobboldalnak a körzeteket, míg a megye keleti részén (Salgótarján, Bátonyterenye) nyert a baloldal, azaz a szocialista párt. Érdekesség, hogy az MSZP a salgótarjáni körzetben - az országos győzelem ellenére - valamivel kisebb arányban diadalmaskodott, mint az országosan nagyon kiélezett 2002-es választások során. Ugyanakkor a második fordulóban biztosan győzött a szocialista jelölt, amiben nem kevés szerepe van annak, hogy a második fordulóra szóló mozgósítás nagyon jól sikerült, hiszen körülbelül 3000 fővel tudta szavazatainak számát növelni a baloldali párt. Ebben valószínűleg nagy szerepe volt abban, hogy az országos megállapodásnak megfelelően a liberális szavazók fegyelmezetten a szocialista jelöltre szavaztak a második fordulóban. Ugyanakkor a 2002-es és 200ŰOS adatokat összehasonlítva az is megállapítható, hogy a jobboldal kissé növelni tudta, és stabilabbá is tette szavazótáborát. Ez azonban még mindig nem volt elég, hogy a tarjáni körzetben győzni tudjon. Szembeötlő a salgótarjáni körzetben hagyományosan jól szereplő Munkáspárt visszaesése. A párt folyamatos gyengülése oda vezetett, hogy a szavazatok körülbelül három százalékát szerezte meg, és a „hagyományoktól eltérően” jelöltje nem jutott a második fordulóba. A pásztói 2. számú körzetben nem történt jelentősebb elmozdulás a két nagy politikai erő közötti versenyben. A szocialista Juhász Gábor - a második fordulóban - biztosan „hozta” a körzetet a baloldalnak. Viszont itt is megfigyelhető, hogy a Munkáspárt „kiszállt” a politikai versenyből. A körzetben korábban „harmadik politikai erőként” szereplő párt súlyát teljesen elveszítette, harmadik helyét a salgótarjáni körzethez hasonlóan a liberális SZDSZ vette át. A megye nyugati részén tulajdonképpen nem történt jelentős politikai átrendeződés 2002-höz képest, a jobboldali, polgári-konzervatív erők hozták a szécsényi és a balassagyarmati központú körzeteket. Figyelemre méltó - és a jobboldali „beágyazottságot” mutatja - hogy ebben a két körzetben az ugyancsak jobboldali pártnak tekinthető MDF szerezte meg a harmadik helyet az első fordulóban, szemben a megye keleti részével, ahol a liberális SZDSZ érte el a dobogó alsó fokát A Munkáspárt a szécsényi körzetben is visszaesett, itt is elveszítette korábbi harmadik helyét. A megye politikai kettéosz- tottságát jól mutatja, hogy a szécsényi és a balassagyarmati körzetekben a jobboldal a választások első fordulójában jelentősebb győzelmet arattak, mint 2002-ben! Ugyanakkor Nógrád keleti (baloldali) körzeteiben a kormánypártok a második fordulóra erőteljesen tudták növelni szavazóik számát. A baloldal jól mozgósított a második fordulóra, több szavazatot tud mozgósítani, mint a jobboldal! Kisebb mértékben volt igaz ez a megye nyugati részében, ahol a baloldal nem is tudta megfordítani a választás eredményét. A 2009-es EP-választás A 2009-es európai parlamenti választások jelentős átrendeződést hoztak a megyében is. A ország északkeleti térségeihez hasonlóan nagyon jelentősen előre tört a radikális jobboldali hangvételű Jobbik. A megye kétpártrend- szerű politikai felosztása - ahogy országosan is - megrendült! A Jobbik - azt MSZP-t is lehagyva - a második politikai erő lett a megyében, országosan pedig a harmadik. Az SZDSZ az országos adatokkal szinkronban törpepárt lett, a Munkáspárthoz hasonlóan eltűnőben van a megyei szintérről is. Széljegyzetek 1. Nógrád megye arculata választásföldrajzi (politikai földrajzi) értelemben kettős. Azaz a megye keleti része - a salgótarjáni, illetve a pásztói választókerületek (utóbbin belül is Bátonyterenye és térsége) - a baloldal „fellegvárai”, jellemzően a baloldali ideológia mentén tevékenykedő pártok népszerűek, elsősorban az MSZP. A megye nyugati része - balassagyarmati, szécsényi körzetek - a jobboldal „fellegvárai”. A választói pártpreferenciák regionalizáltsága nem azonos a természetföldrajzi beosztással. A politikai irányultságok területi mintázata azonban mégsem teljesen független a természeti adottságoktól. A választói magatartásnak még így is csak egyik, bár fontos tényezője a foglalkozási csoporthoz való tartozás, de erősen hathat még a vallási, vagyoni, műveltségi faktor, sőt, a történelmi tradíció is. Nógrád megye történelme, múltja gazdasági-társadalmi arculata még napjainkban is alapvetően határozza meg a megye politikai arculatát. A középkorig visszanyúló mély történelmi gyökerekkel rendelkező történelmi térségek, ahol a mezőgazdasági aktivitás jelentősebb volt (és az ma is) inkább a jobboldal térségei, még a XIX-XX. században gyors (nehéz)ipari fejlődésen átesett keleti részen a baloldali ideológia a népszerűbb. A természetföldrajzi adottságok tehát - közvetett módon -, de sok tekintetben meghatározzák a választási eredményeket. 2. A választókörzeteket nem egységes „homogén” tényezőként kezelendőek. Az egyes körzeteken belül is érdemes a különbségekre felhívni a figyelmet. A pásztói 2. számú választókörzet önmagában is megosztott politikailag, a „repedést” a körzethez tartozó két város jól példázza. Pásztó inkább a jobboldal városa, azonban Bátonyterenye szavazóinak többsége baloldali szimpatizánsú. A 3. számú választókörzet, a szécsényi sem homogén tényező. A körzet központját jelentő városban a szocialisták viszonylag népszerűbbek általában, mint a körzethez tartozó falvakban. Ezt támasztja alá, hogy az MSZP 2002-ben polgármestert tudott „adni” Szécsénynek. Vannak olyan térségek, amelyek tarkábbá teszik a megye politikafóldrajzi térképét. A szécsényi körzethez tartozó „Karancsvölgye” (pl. Karancs- lapujtő) sokáig a Munkáspárt egyik biztos bázisa volt, azonban a párt szavazóbázisa itt is elfogyott 2009-re. Nógrádszakál biztos baloldali településnek tűnik. A salgótarjáni Cered és Kazár térségében szintén a Munkáspárt befolyása jelentős. 3.1990 után a KDNP - az egykori Demokrata Néppárt (DNP) rendszerváltás utáni utódpártja - sokáig meghatározó politikai erő volt Nógrádban. Hosszú ideig tartott a KDNP kálváriája, előbb a parlamentből szorult ki, majd a közéletben is marginalizálódott, így Nógrád megyében is „eltűnt” a párt. Az 1994-es gyenge választási szereplés után törvényszerű volt az útkeresés a jobboldali integrációjának lehetséges módjairól. Eközben az ideológiai és személyi szembenállás hosszú pereskedésekhez és a párt teljes dezintegrálódásához vezetett. A párt jövőorientált része a Fideszben kötött ki és MKDSZ néven alkotott egyfajta belső alakzatot, és a megyében is átvette a korábbi KDNP szerepét, illetve választóit. A Fidesz viszont sikeresen használta a kereszténydemokrácia szokásos kifejezéseit és módszereit: a család, a valláserkölcs, a hagyományok felélesztése a kormánypolitikában is markánsan megjelent. A megmaradt „kis-KDNP” még évekig kísérletezett az önálló politikai arculat megőrzésével, még 1998-ban is - minden különösebb kampány nélkül - a „kereszténydemokrata” mint választható lista 2,3 százalékot kapott. Ez egy időre megpecsételte a párt sorsát. Igaz, a KDNP még Nógrádban ekkor is 4,88 százalékot szerzett, jóval többet, mint az országos átlag. A KDNP 2006- ban a Fidesz-szel közös listán ismét parlamenti tényező lett, önálló frakciót alakított az Országgyűlésben. A KDNP nógrádi kiemelt szerepe 1990 után nem véletlen, tulajdonképpen a társadalmi tradíciók folytatódtak ebben. Jól mutatja ezt, hogy a KDNP ott volt erős párt - tudott polgármestereket, országgyűlési képviselőket jelölni - ahol a DNP a II. világháború után erős párt volt. Azaz KDNP azokban a térségekben bírt jelentős társadalmi bázissal, amelyekben a katolicizmus erős gyökerekkel rendelkezik. (Dyen például Nyugat-Nógrád.) 4. A salgótarjáni és pásztói körzetekben jelentős számú munkáspárti bázis az MSZP számára egyfajta második fordulós tartalék volt. Ugyanakkor a Munkáspárt országos - és ezzel együtt nógrádi - gyengülése ennek a tartaléknak az elveszítését jelentette. Az 1998-as és a 2002- es választások tanulságai: MSZP erős gyökerekkel bírt (?) a salgótarjáni körzetben. (Ugyanilyen erős bázissal rendelkezik még Bátonyterenyén is.) 5. A salgótarjáni körzet része annak a Salgótarján - Ózd - Kazincbarcika - Miskolc tengelynek, ahol a korábbi ipari jelleg és a munkásmozgalmi hagyományok ismeretében törvényszerű a baloldali fölény. 6. A hagyományok, a történeti-kulturális és politikai örökség miatt kialakult egyfajta politikai megosztottság a megyében, egy „Kelet-Nyugat ellentét”. Ez az ellentét „párhuzamos” a megye- székhelyi cím elvesztése miatt kialakult Balassagyarmat - Salgótarján „ellentéttel”. 6. A megye politikai felosztását még egy kép árnyalja - a fővároshoz való közelség. Ezt támasztja alá a Lehet Más a Politika (LMP) nevű új formáció megjelenése. A kis párt, amely egy év alatt lett relatíve ismert és robbant be a politikai mezőbe, 2009-ben 2,6 százalékos eredményt ért el országosan. A nógrádi eredmény igen szerény, 1,4 százalék. Ugyanakkor a politikai oldalhoz nehezen köthető párt jóval jobb eredményt ért el a megye Budapesthez közelebb fekvő térségeiben, a pásztói illetve a balassagyarmati körzetekben. A fővárosban erős párt (4,9 százalék) üzenetei azokba a térségekbe hatásosabban jutottak el, amelyek közelebb fekszenek a fővároshoz, intenzívebb társadalmi-gazdasági kapcsolatokat folytatnak vele a mindennapokban. Az értelmiségi kötő désű LMP általában megyeszékhelyeken relatíve erős, kivétel ez Nógrádban. 7. A megye politikai felosztása nem esik egybe a fejlesztési-tervezési regionális felosztásával, azaz miközben négy egyéni választókerület található, Nógrádban hat kistérségi területi egység van. Ez mindenképpen nehezíti a kistérségek (mint fejlesztési társulások, egységek) érdekérvényesítő képességét, a tervezést, az összefogás, a közös fellépések megvalósítását. Meglátásom szerint célszerű lenne a választási rendszert ilyen irányba átalakítani Magyarországon, és így a megyében is. Epilógus Hogy milyen folyamatok játszódnak le a megyei és az országos politikai palettán, azt az elkövetkező évek adnak feleletet. A 2010-es választási esztendő ebben sorsdöntő lehet. Az eddigi „tapasztalatok” alapján a nógrádi választási tendenciák egyre kevésbé tértek el az országostól. Készítette: Engel berth István főiskolai docens, BGF PSZK Salgótarján Szerkesztette: dr. Csongrády Béla
