Nógrád Megyei Hírlap, 2010. április (21. évfolyam, 75-99. szám)

2010-04-29 / 98. szám

2 2010. ÁPRILIS 29., CSÜTÖRTÖK NÓGRÁD MEGYE Mikor kerül kés alá egy beteg? Ha bajára nincs más megoldás, vagy ha ez a legjobb terápia számára? A válasz: így is és úgy is, tehát mindkét verzió igaz. Kis műtét, nagy műtét, operálás utáni kezelés, ma már a korábbiakhoz képest sokszor kevesebb fájdalommal, gyorsabb gyógyulással, rövidebb ideg tartó bentfekvéssel jár a Szent Lázár Megyei Kórház sebészeti osztályán. Megduplázódott a feladat, felére csökkent az ágyszám a sebészeti osztályon „Egy sor olyan operációt tudunk csinálni, ami után a beteg viszonylag hamar hazamehet" - mondta dr. Gál Sándor Almavirág-fesztivál Kozárd. A cserhátaljai kistelepü­lés - majálissal egybekötött - al- mavirág-fesztivált rendez, im­már hatodik alkalommal a hét végén, azaz május elsején, szombaton. A vidám tavaszkö­szöntő rendezvény célja a palóc kultúra és a térség értékeinek bemutatása. Az almavirág ün­nepére látogatók magyar zené­vel, hagyományőrző táncokkal, helyi termékekkel, palóc ételek­kel éppúgy találkozhatnak, aho­gyan helyi és térségi termelők­kel, kézművesekkel. A vidéki közösségek termékeinek vására mellett pedig a különleges, táj­jellegű ételek megkóstolására is lehetősége nyílik azoknak, akik ellátogatnak a kis községbe. A fesztivál során a hagyomány- őrzés világába is bepillantást nyerhetnek a vendégek: színpad­ra lépnek a Bástya citerazenekar tagjai, a Dobroda hagyományőrző együttes, a tardi hagyományőr­zők, a dorogházai asszonykórus, az egyházasdengelegi Táncoló Talpak tánccsoport is. A majális és almavirág fesztivál sztárven­dége Baby Gabi lesz, koncertet pe­dig a Kormorán Memory Band fog adni. A szervezők szeretettel várják a kozárdi Almavölgybe a kikapcsolódni vágyókat! Befejezés előtt az iskola felújítása Ságlíjfalu. Szentes Attila, a telepü­lés polgármestere a Nógrád Me­gyei Hírlapnak elmondta: most szinte minden idejét az iskola bő­vítése köti le. Megmutatta azt a jó néhány iratköteget, amely az iskola ügyeit tartalmazza. Az in­tézmény bővítésének idejére megszervezték ügy, hogy a taní­tás zökkenőmentes legyen. A munka a befejezéséhez érkezett, szinte egymást érik a szakható­ságok, hogy a műszaki átadás idejéig, május 21-ig, legyen idő az esetleges problémák, hiányok korrigálására. A polgármester­nek nem is a mindennapi teen­dők, hanem a pénzügyek jelente­nek fejfájást. Ugyanis eredetileg 185 millió forintot kaptak volna, de csak 165 millió lett belőle, a különbözetet az önkormányzat­nak valahonnan elő kell teremte­ni, mert a pénz a végelszámolás­nál hiányzik. A végső esetben kénytelenek lesznek hitelt fel­venni, amelyet a polgármester nem tart a legszerencsésebb megoldásnak. Az iskola ünnepé­lyes átadására a tanítás befejezé­sekor, a végzős diákok ballagásá­val egy időben kerül sor. . A műtőasztalig lehet hosszabb és rövid is az út aszerint, hogy halaszthatatlan-e a beavatkozás vagy bizonyos ideig várhat. A be­tegek az esetek jelentős részé­ben háziorvos javaslata alapján a rendelőintézeti szakrendelé­sen jelentkeznek, s előjegyzik műtétre. Az sem ritka, hogy bel­gyógyászok küldik ide a páci­enst, miután megállapították a baját - tudtuk meg dr. Gál Sán­dortól, a sebészet vezető főorvo­sától. Ez az osztály általában a hasüregi szervek betegségeivel foglalkozik, ide tartozik az epe­kő-, a gyomor-bélrendszer, a pajzsmirigy, az emlő, a dagana­tok, sérvek, visszerek műtéti or­voslása.- Összességében kevés bete­get küldünk tovább, erre szinte csak olyan esetekben kerül sor, ha speciális ellátásra van szük­ség, mint például a nyelőcső DR. GÁL SÁNDOR 1981-ben került a megyei kórház sebé­szetére, ahol 2004 óta osz­tályvezető. Régi kollégái kö­zül sokan elmentek, ő ittra­gadt, mert mint mondta, ne­ki tetszik ez a környék. Egy jól összeszokott csapatot tud­hat maga mellett, s így azért „könnyebb túljutni a napi ne­hézségeken.” vagy a hasnyálmirigy bizonyos elváltozásai. Más kérdés, ha a páciens akarja máshol gyógyít- tatni magát, mert Budapestben, professzorokban bízik. Soha nem volt ebből sértődés: aki el akart menni, mehetett, viszont ahogy én látom a betegvándor­lást, nem nagyon érdemes ezt tenni: legalább olyan eredmé­nyeket tudunk mi is produkálni akár a fővárosiak. Az elmondottak is sejtetik, hogy a sebészet orvosainak igen nagy a leterheltsége. A napi ki­sebb vagy nagyobb műtétek szá­ma több körülménytől függően 3-6 között mozog. Éves szinten 1350-1400 operációt végeznek. Hasonló mértékű a forgalom a rendelőintézeti sebészeten. Ügyeleti munka vonatkozásá­ban is folyamatos a leterheltség, hiszen sok a hirtelen fellépő sür­gős műtétet igénylő egészségi probléma. Egy sebész tart ügye­letet az osztályon, s egy szakem­ber úgynevezett készenlétes, te­hát behívható, ha operálni kell. A rosszindulatú folyamatok gyakoribbá válását a sebészet is visszaigazolja. További komoly gond ezzel összefüggésben, hogy egyre lejjebb tolódik az életkor: míg régen a rák az idő­sek betegsége volt, ma már nem ritka az ötven-egynéhány éves rákos beteg, a legfiatalabb ilyen páciens 17 évesen került erre az osztályra. Dr. Gál Sándor arra is felhívta a figyelmet: emésztőszervi, idő­ben felfedezett daganat esetén a teljes gyógyulásra pillanatnyilag a sebészeti megoldás, a daganat eltávolítása nyújt esélyt. A terá­piát aztán ki kell egészíteni az onkológiai kezelésekkel, amire ebben a kórházban is van lehe­tőség. Egyetlen dolog van csu­pán, ami másik intézményben vehető igénybe: ez a sugárkeze­lés. Dr. Gál Sándor válaszolt arra a kérdésre is, milyenek a feltéte­lek ehhez a komoly szaktudást, állóképességet igénylő munká­hoz.- Amikor én Salgótarjánban kezdtem, a sebészet hatvannégy ággyal működött, aztán az orszá­gos reformok életbe lépésével párhuzamosan, szép lassan le­csökkent ez a szám. Legutóbb, néhány éve 31-re redukálódott, ugyanakkor a feladat több lett, mert Pásztó és környéke is a me­gyei kórházhoz tartozik. így ösz- szességében ma majdnem két­szer nagyobb ellátási terület be­tegeit feleannyi ágyszámmal kell ellátnunk, mint régen... Ezt a műtéti metódusok fejlődése te­szi lehetővé, ugyanis egy sor olyan operációt tudunk csinál­ni, ami után a beteg viszonylag hamar hazamehet. Ilyenek a töb­bi között a laparoszkópos epe­műtétek, amelyek jóval kevésbé terhelik meg a szervezetet, mint a korábbi, hagyományos beavat­kozások. A sérvműtétek szintén keve­sebb fájdalommal járnak és könnyebb a felépülés is: operálás után már a második nap haza tudnak menni az érintettek. Ugyanez jellemző a visszér, illet­ve aranyér sebészeti kezelésére is, s ezeket végzik a legnagyobb számban. Nagyobb szövődmé­nyek előfordulása ritka, így effé­le okok sem hosszabbítják a bentfekvési időt.- Nagy tehát itt a forgás, néme­lyik beteg nem is veszi igazán jó néven, hogy rövid időt után haza­engedjük, de egyéb választásunk nincs, másrészt - ha már benti kezelésre nincs szükség - ottho­ni környezetben gyorsabb a fel- gyógyulás - mondta a főorvos. Hat orvos dolgozik a sebésze­ten, jóval kevesebb mint régen, de ez a csapat - ahogyan a főor­vos fogalmazott - egy elég stabil mag.- A fő probléma az, ami orszá­gosan is jellemző: csekély az utánpótlás. Lassan kiöregszik az orvostársadalom, ahogy hallom, a következő két évben az orvo­sok mintegy húsz százaléka nyugdíjba vonul. Továbbra is so­kan mennek külföldre, s meg is értem ezt, mert a pályakezdők­nek megalázóan kis bért adnak. Az a „szerencsénk”, hogy ez egy munkahelyekkel rosszul ellátott régió és a már így is feszített lét­számú, a követelményeknek megfelelő felkészültségű szak- személyzet egyszerűen nem tud máshová elmenni dolgozni. Tárgyi feltételek terén nincs kirívó gond, a fogyó anyag be­szerzésében kisebb nehézségek adódnak. (M. J.) ■ A sebészet orvosainak igen nagy a leterheltsége: a napi kisebb vagy nagyobb műtétek száma 3-6 között mozog, éves szinten 1350-1400 operációt végeznek. „Nem értem az egészet" Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából -az olvasók fóruma. | i A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a ; beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. Aközölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet Balassagyarmattól Salgótarjá­nig több helyen nagy szakaszok­ban felmarták a már elviselhe­tetlenül rossz minőségű utat. Gondoltam, végre egy értelme­sebb megoldás a szokásos ká­tyúzás (aszfalt a gödörbe lapáttal vagy lábbal beletaposva, -ütve ) helyett! Pár hét autózás a helyen­ként felmart szakaszokon és egyszer csak megjelentek az aszfaltozó gépek. Gondoltam végre már csak pár nap és ismét lehet rendesen közlekedni. A kezdeti lendület alábbhagyott, mert egyre kevesebbet haladtak egy-egy nap'on! (Ez tényleg ész­revehető volt.) Aztán feltűnt, hogy egy-egy szakaszon kihagy­ták az aszfaltozást és úgy men­tek tovább! Gondoltam majd csak visszajönnek, de nem így frissen aszfaltozott területeket a döbbenet: direkt hagyták ki, lett. Egyre távolabb fedeztem fel kihagyott részektől. Aztán jött a mert ezeken a területeken „beto­nozást” is végeznek! De kérdem én, miért csak ezeken a szaka­szokon és MIÉRT ÍGY!? Bár nem vagyok útépítő, de az összes töb­bi felmart szakasz is hasonlóan nézett ki (aszfaltozás előtt) és ott elég volt csak az aszfalt. Ez a mai technológia? Rétegrend?- Anyaföld.- Beton? (azért kérdőjeles mert a már kész? szakaszokon vakítóan fehér, már most poró­zus az anyag)- Aszfalt. Majd az aszfalt eltakarja és szerintem az első tél után kez­dődhet minden elölről. Ez a ma­gyar valóság? Szervusz Európa! További balesetmentes közleke­dést mindannyiunknak! Név és cím a szerkesztőségben Képviselővel találkoztak Piliny. A községben április 23- án, Piliny, Szalmatercs, Karancsság, Ságújfalu, Etes polgármesterei baráti beszélge­tésen találkoztak dr. Nagy An­dor országgyűlési képviselővel. Az összejövetelt a pilinyi önkor­mányzat és a helyi egyházköz­ség szervezte. A program kere­tében a vendégek részt vettek a Szent Adalbert-kápolnában tar­tott szentmisén, amelyet dr. Fa­ragó Artúr, a község egykori lel­késze mutatta be. Ő volt az, aki közel 20 évvel ezelőtt kezdemé­nyezte a papiak kápolnának történő átalakítását. A lelki- pásztor, annak idején, az ötlet mellett a szervező és a tényle­ges munkából is aktívan kivet­te a részét.

Next

/
Thumbnails
Contents