Nógrád Megyei Hírlap, 2010. április (21. évfolyam, 75-99. szám)

2010-04-28 / 97. szám

2010. ÁPRILIS 28., SZERDA 3 NÓGRÁD MEGYE Hogyan működnek a város cégei? (Folytatás az 1. oldalról.) A város vezetője megköszönte az alpolgármestereknek és hivata­lának azt, hogy a kemény kam­pány mellett sem csorbult a tele­pülés vezetőjeként ráháruló fel­adatok teljesítése. - Sok szitkot el­bírtam, de tiszta lelkiismerettel végeztem a kötelezettségeimet, s azon dolgozom majd, hogy a „po­litikus” szó ne szitokszó legyen többé, s tisztességgel végezzem a munkámat Salgótarjánért és tér­ségéért - fogalmazott Székyné dr. Sztrémi Melinda, aki az első na­pirendi pontban megtárgyalt 2009-es költségvetési beszámoló­ról szólva elmondta: sok nehéz­ség, áldozatvállalás árán a városi intézmények eredményesen nö­velték saját bevételeiket. - Az in­tézmények szigorú gazdálkodás­sal, pályázati úton, bérbe adással kiegészítették az önkormányzat nyújtotta támogatást, s kevesebb forrással is hatékony feladatellá­tást végeztek, úgy, hogy közben a színvonalat is tartani tudták. Bár a felhalmozási terület - a pályá­zatok és közbeszerzések elhúzó­dása miatt - elmarad a megfele­lő ütemtől, mind a működési, mind a felhalmozási szektor si­keresnek és eredményesnek mondható - fejtette ki a polgár- mester. A közgyűlés nagy részé­ben a cégek, gazdálkodó szervek beszámolói, üzleti tervei, illetve a 2009-es prémiumfeladatok ér­tékelései hangzottak el, valamint javaslatok születtek a 2010. évi üzleti tervekre és prémiumfel­adatokra vonatkozóan. A VGÜ Salgótarjáni Városgazdálkodási és Üzemeltetési Kft. munkájáról elhangzott: a cég odafigyel a vá­ros rendjére és tisztaságára, s a hulladékgazdálkodásban is nagy eredményeket ér el, valamint két­millió százharmincötezer forint mérleg szerinti eredménnyel zár­ta a tavalyi évet. A Salgó Vagyon Kft. ügyvezető igazgatója Méhes András kérdésére közölte: a ko­rábbi ügyvezető munkaügyi pere lezárult, s több pénzt tartalékol­tak az ügyre, mint amennyit va­lójában ki kellett fizetniük. Székyné dr. Sztrémi Melinda po­Ifjú énekesek találkoznak Balassagyarmat. A Nógrád Me­gyei Önkormányzat Rózsavöl­gyi Márk Alapfokú Művészet- oktatási Intézménye zene- és művészeti iskolák magánének szakos tanulóinak XII. balassa­gyarmati találkozóját rendezi meg április 28-án, szerdán 10 órai kezdettel. Az összejövete­len köszöntőt mond Selmeczi Zoltán, humánszolgáltatási osz­tályvezető, majd az egyes be­mutatóké lesz a főszerep. Hanoi, a főváros Salgótarján. A Nógrád Megyei Fotóklub Egyesület soron követ­kező rendezvényén, azaz április 29-én, csütörtökön 17.30 órai kezdettel Gergely István és Gergelyné Petek Piroska jóvoltá­ból „Az egzotikus Vietnam” cí­mű videofilm harmadik részét tekinthetik meg a tagok. A film Hanoit, a fővárost mutatja be. A rendezvénynek ezúttal is a Jó­zsef Attila Művelődési és Konfe­rencia-központ ad otthont. Mikszáthról Budapest/Balassagyarmat, Május 3-án 18 órakor nyílik meg a Mikszáth Kálmán halálának századik évfordulójára emléke­ző kiállítás az Evangélikus Osrzágos Múzeumban. A kiállí­táson Réti Zoltán balassagyar­mati festőművész Mikszáth Kál­mán írásai által ihletett akvarelljei mellett az író alakját megidéző korabeli tárgyakat és dokumentumokat mutatnak be. Szakmai nap játszóházzal Pásztó. Amatőr Artium szakmai napot és gyermek művészeti játszóházat tartanak a helyi művelődési központban április 30-án, pénteken 11 és 18 óra kö­zött. A szervezők minden ér­deklődőt szeretettel várnak! A 2009-es költségvetési beszámoló kapcsán elhangzott: nagy áldozatvállalás árán a városi intézmények eredményesen növelték saját bevételeiket zitív elmozdulásként értékelte a szociális bolthálózat kialakításá­nak vállalását, a jövőbeni új helyi panelprogramot, s 2010-et az új pályára állás időszakának tekin­tette a cég vonatkozásában. Séra Tamás képviselő megköszönte a Tarjánhő Szolgáltató-Elosztó Kft. ügyvezető igazgatójának, Kiss Jó­zsefnek példaértékű munkáját, hiszen 44 millió forintos nyeresé­get tudtak produkálni megfeszí­tett munkával a nehéz gazdasági helyzetben. A polgármester úgy értékelte: egyre több önkormány­zati cég tud rákapcsolódni a cég nyújtotta szolgáltatásra, s a társa­ság dicséretes módon felkarolja a sportot és a kultúrát is. A Vízmű Kft. a cégvezető váltás után is sta­bilizálta állapotát, s a város veze­tője hangsúlyozta: örvendetes, hogy a vízkincs nem került priva­tizációs csapdába. A Salgótarjáni Csatornamű Szolgáltató Kft szin­tén folyamatosan törekszik a fej­lesztésekre, s nemsokára Salgóbánya városrészen is elkez­dődik a csatornázás. A Salgótar­ján Foglalkoztatási Nonprofit Kft­vel kapcsolatban a városvezető kiemelte a nagy létszámot moz­gató szociális munka kiemelke­dő koordinálását. A Létesítmény és Sport Nonprofit Kft. prémium- feladataival kapcsolatban Czene Gyula módosító javaslatot tett, miszerint ne az előterjesztésben szereplő, hanem a felügyelő bi­zottság által meghatározott fel­adatokat fogadják el. Javaslatát tíz igennel, 13 nemmel nem fogad­ták el. Székyné dr. Sztrémi Melin­da az új kormány egyik fő felada­tának a sport stratégiai ágazattá való átalakítását tekinti. A köz­gyűlés egyetlen nyugalmat bor­zoló pillanata Ercsényi Ferenc szarkasztikus megjegyzése volt a Salgótarjáni Városi Televízió Nonprofit Kft. munkájára vonat­kozólag. - Módosító javaslatot nyújtok be, hogy az ügyvezető igazgató prémiumfeladatainak teljesítését száz százalékban fi­zessék ki. A televízió sem nem televízió, sem nem közszolgálati, de a vezetője feltétlen lojalitással képviseli a tulajdonost, s hálát­lanság lenne e munkát száz szá­zalékosan el .nem ismerni - je­gyezte meg a képviselő. A polgár- mester nem kommentálta a meg­jegyzést, de a szavazásra feltett javaslatot kilenc igennel és tizen­négy nemmel elutasították. A vá­ros vezetője hangsúlyozta: a tele­vízióban dolgozók létszámát nö­velni kell, mert igen nagy munka hárul rájuk. Megalakult a Salgó­tarjáni Városfejlesztő Korlátolt Fe­lelősségű Társaság, amely egy meghatározó szerepű városi cég lesz a városközpont funkcióbőví- tő rehabilitációjában és más nagyszabású projektek koordiná­lásában. A megyei jogú városok számára kötelezően létrehozan­dó társaság ügyvezető igazgatója átmenetileg Tatár Csaba, majd pályázatot írnak ki a poszt betöl­tésére. Molnár Károly arra hívta fel a figyelmet: e fontos cégnél fo­kozottan kell figyelni a felügyelő bizottsági tagok szakértelmére. A Környezet és Energia Operatív Program keretében benyújtják a „Salgótarján Város Szennyvíz- tisztító telep - Biogáz előállítás és kapcsolt energiatermelés a ke­let-nógrádi térségi szennyvíz- iszap agglomerációban” című pá­lyázatot. Már elkészült az iszap­kezelő mű engedélyezési tervdo­kumentációja. A megvalósításra kerülő mű a Salgótarján terüle­tén keletkező szennyvíziszap ke­zelésén túl, a város 25-30 kilomé­teres körzetében található telepü­léseknek biztosítana környezet- barát, a kor elvárásainak megfe­lelő megoldást A hétszáz milliós beruházás az önkormányzat tu­lajdonába kerülne, s munkahe­lyet is teremt. Az ülésen módosí­tották a Salgótarjáni Összevont Óvoda alapító okiratát, továbbá a SKÁID-ban a 2010/11-es tanév­ben indítható csoportok számát, és szó esett arról a rendkívüli ülésről is, amelyet az Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság hí­vott össze az iskolai agresszió té­mában. Székyné dr. Sztrémi Me­linda hangsúlyozta: tarthatatla­nok a pedagógusokat ért támadá­sok, s ha a társadalom nem áll a pedagógusok mellé, a jövő kerül veszélybe. - Az új kormánynak vissza kell adnia a pedagógus pá­lya becsületét, büntetni kell a pe­dagógusokra kezet emelőket - nyomatékosította a városvezető. Simon Tibor bizottsági elnök ar­ról szólt: a társadalom nem igény­li a szabadosságot, s a fenntartó részéről óriási lépésnek tartotta azt, hogy a rendkívüli ülésen a tanárok, tanítók végre elmond­hatták gondjukat, bajukat. ■ A Vízmű Kft. a cégvezető váltás után is stabilizálta ál­lapotát, s a város vezetője hangsúlyozta: örvendetes, hogy a vízkincs nem került privatizációs csapdába. Nádastiizek: madarak, védett állatok pusztulnak Az út melletti lángok elfojtására még igénybe vehető a gyorsbeavatkozó Hegedűs Salgótarján. A „vörös kakas” szelí- dítése szinte egyidős az emberi­séggel: a tűz elleni fellépés első adatai az ókorból származnak. Kr. E. XVIII. században Ham­murabi törvénykönyvének egyik pontja tűzhalállal sújtotta azokat, akik a tűzvészhez segíteni érkez­vén elloptak valamit a károsult házából. Kr. E. 21-ben Augustus római császár 600 rabszolgát vá­lasztott ki, akiknek kötelessége volt a tűzoltás. Negyedszázaddal később már szabad emberekből álló, hétezer főt számláló őrködő zászlóaljat hoztak létre, amely a tűzoltás mellett a rendőri feladato­kat is ellátta. Magyarországon I. István király szigorú törvényt ho­zott: a gyújtogatót, sőt a gyújtoga­tással fenyegetőzőt is halállal bün­tette. Az első honi önkéntes tűzol­tóság a debreceni kollégiumban alakult, az éjjeli tűzőrzők három­óránként váltották egymást A je­lentős technikai fejlődés azonban megkövetelte a hivatásos alakulat létrehozását: Széchenyi Ödön 1870. február elsején 12 fővel megalakította Pesten a hivatásos tűzoltóságot, amelynek létszáma év végére megháromszorozódott Munkájára külföldön is felfigyel­tek, a török szultán meghívta őt a konstantinápolyi tűzoltóság meg­szervezésére. E rövid - és koránt­sem teljes - történelmi áttekintés után térjünk vissza a mára.- Tavasszal-ősszel jellemző, hogy meggyújtják a száraz füvet, nádasokat: ez azért veszélyes, mert a közutak mellett égő nádas sűrű füstje balesetveszélyes - mondja Angyal Tibor tűzoltó őrnagy, a sal­gótarjáni hivatásos tűzoltóság „B” csoportjának szolgálatparancsno­ka. - Nyugodtan elmondhatjuk, a tűzesetek száma évről évre növek­szik: a tavalyi első negyedévben mindösszesen 200 alkalommal, az idén 246-szor kellett vonulnunk, ebből 93 esetben a mi csoportunk volt szolgálatban. A tűzesetek há­romnegyed része nádas, ennek Is több veszélye van: egyfelől a náda­sok nagy része erdős területek meF lett helyezkedik el, könnyen átter­jedhet. Az esetek többségében szándékos gyújtogatással állunk szemben, ami nagy felelőtlenség. Másfelől ha ugyanabban az időben baleset vagy lakástűz történik, ahol emberi életeket kellene menteni, előfordulhat, hogy késve érünk oda, hiszen az egységek a száraz- fű és nádastüzeket oltják. Tisztelet és köszönet azoknak a civileknek, akik kérés nélkül is jönnek segíte­ni: sokan megfeledkeznek arról, hogy a tűzoltás állampolgári köte­lezettség is. A szolgálatparancsnok szólt ar­ról is: még mindig jellemző, hogy felelőtlen emberek azzal szórakoz­nak, hogy nem létező tüzet jelente­nek. Kevesen tudják azonban, hogy a tűzoltóság korszerű telefon- központjának köszönhetően be tudják azonosítani a hívó felet, aki a hamis jelzéssel bűncselekményt követ el, s vele szemben feljelen­téssel élnek. A gyújtogatás össze­függ az állattartással is: sokszor le­égetik a domboldalt, hogy hama­rabb zöldüljön. Nem lehet elfeled­kezni a „piromán” egyénekről sem, akik este gyújtogatnak, gyönyör­ködnek a tűz látványában, de mire a tűzoltók odaérnek, már senkit nem találnak a helyszínen.- A legkiugróbb napunk az idén március 26. volt, 17 vonulással - mondja az őrnagy. - Déltájban kez­dődött, és folyamatosan vonultunk este tíz óráig, egyik helyszínről a másikra mentünk, még arra sem volt idő, hogy a laktanyába bejöj­jünk. Nádas- és szárazfu tüzek vol­tak, amelyeknek megközelítése igen problémás: a nádasok többsé­ge vízben áll, a nehéz szerekkel nem lehet rámenni, az erdei utak többsége elhanyagolt, nem lehet rajta közlekedni. Ilyenkor a leg­főbb eszközünk a lapát és a put­tonyfecskendő. Ezeket a nádaso­kat minden évben felgyújtják, és nincs megoldás: ha a helyi önkor­mányzatok felügyelet mellett le­égetnék, azzal költséget takaríta­nának meg nekünk. De a nádasok­ban madarak fészkelnek, védett ál­latok rejtőznek, akiknek így el­pusztul a természetes élőhelye. Ez a 22-es csapdája... Beszélgetésünk ideje alatt az ál­lomány karbantartással foglalko­zik, s tapasztalataikból okulva szendvicseket készítenek maguk­nak: ha beindul a verkli, nem lesz idő bejönni még enni sem. Szomo­rú kötelességüknek is eleget kell tenniük: éppen tíz évvel ezelőtt hunyt el egyik kollégájuk, s mint minden évben, most is gyertya- gyújtással emlékeznek rá a karancsaljai temetőben. Lassan te­lik az idő, elérkezik a délután, s máris felharsan a hangszóróból: „2- es szer, riasztás!” Pillanatok alatt magukra öltik a védőruhát, s már­is robog a szirénázó tűzoltóautó: a helyszín a mizserfai elágazó, ahol az út menti nádas lángol. Már messziről látjuk a sűrű, fekete füs­töt, ami vészesen lecsökkenti a lá­tótávolságot Feltámad a szél is, de ezúttal kegyes hozzánk a sors: nem a nádas melletti fenyves, hanem az út felé sodorja a szikrákat Mert - ahogyan mondják - nemcsak a gyújtogatás, hanem a röptűz is tud ám kellemetlenséget okozni: a szik­rát felkapja a szél, aztán méterek­kel arrébb újabb területen csapnak fel a lángok. Most „csak” három hektár nádas égett le, Indulunk visszafelé a laktanyába, ahol szin­te melegváltás történik: a 2-es szer beérkezett, a 3-as szer pedig indult Magyargécbe, ahol a lakosság már megkezdte az oltást. S elmondhat­ják: ez a szolgálat sem volt ese­ménytelen...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents