Nógrád Megyei Hírlap, 2010. április (21. évfolyam, 75-99. szám)
2010-04-24 / 94. szám
4 2010. ÁPRILIS 24., SZOMBAT KULTÚRA Őszülő „Napsugár fiúk"... Egyszer volt, hol nem volt egy komikus páros, amelyik hajdanán Napsugár fiúk néven érte el sikereit. Bár a két ember - a szangvinikus, zsémbes Willy Clark és a fapofa A1 Lewis - a színpadon amolyan amerikai Hacsek és Sajó módra látszólag jól kiegészítette, ellenpontozta egymást, egyéniségük különbségei a fénykorukban is árkot húztak közéjük. Elmérgesedő konfliktusuk szakításhoz vezetett s a darab kezdetén már nyolc éve nem találkoztak, nem is beszéltek egymással... Színházbarát vállalkozás Innen szövődik tovább a mese. A CBS tévétársaság azt találja ki, hogy egy karácsonyi műsorban álljon össze ismét a duó egymástól elidegenedett két tagja, hisz’ a közönség bizonyára jó néven veszi majd az egykori kedvencek újbóli megjelenését a képernyőn, különösen, hogy a még biztosabb hatás kedvéért egy tizenkét éves gyereket is bevonnak a játékba. A nehéz természetű, végletekig érzékeny, önérzetes komédiások eleinte hallani sem akarnak az ötletről, a közvetítés révén - amelyet Willy unokaöccse, Ben menedzserként vállal magára - és főként a magas gázsi reményében azonban végül is ráállnák az együttműködésre, közös szereplésre és megkezdődhet a stúdiófelvétel. Csakhogy hiába sorjáznak a múltból felidézett, bevált poénok, A1 Lewis - ugyanúgy mint régen - továbbra sem szereti Willy Clark forgatókönyvön kívüli egyénített végszavait, k- betűs vicceit, mint ahogyan Willy sem szívleli, hogy A1 állandóan bökdösi őt és direkt olyan szavakat használ, hogy leköpje partnerét. A korábbi sérelmek oly mértékben éleződnek ki közöttük, hogy tévéfelvétel abbamarad, a páros egyik tagja otthagy csapot-papot, a másik meg rosszul lesz és visszaáll a „haragszom rád" helyzet. S, innentől érződik igazán, hogy mennyire kimódolt, életidegen ez a New Yorkban napjainkban játszódó sztori. Az a valóságban is gyakorta előfordul, hogy két sikeres ember összevész és eltávolodik egymástól, még az is megtörténhet, hogy ilyen-olyan megfontolások alapján legalább a felszínen rendezik viszonyukat, de az a szituáció már nem tűnik hitelesnek, hogy önérdekeik ellenére sem tanulnak az előzményekből és gyerekes módon újból elölről kezdik a perpatvart. S ugyancsak nehezen hihető a véletlenszerű befejezés, amely szerint az egyedül élő, őszülő, öregedő két művész - mint elszóla- lásaikból kiderül - ugyanabban a vidéki színészotthonban készül eltölteni élete hátralévő időszakát. Ráadásul e szentimentális, melodramatikus hangulat nem is illik az egyébként kiváló színműíró, Neil Simon jobbára szellemes szófordulatokra, dialógusokra épülő, Ungvári Tamás által remekül magyarított bohózatához. Bár a darab nem kétszemélyes - hiszen a már említett unokaöccsön (Harmath Imre) és kisfiún (Sülé Tibor) kívül szerepel benne A1 lánya (Vanya Tímea), Willy ápolónője (Balázs Andrea) és megjelennek reklám- szakemberek és tévések (Borbély Sándor, Bácskai János, Kisfalusi Lehel) is - a két címszereplőnek meghatározó súlya van. Ennélfogva nem mindegy, hogy az adott produkció kiket kér fel Willy és A1 megformálására. A Karinthy Színház előadásában Koltai Róbert és Galla Miklós a két „Napsugár fiú”. Mindketten közönségkedvenc, jó komikusok. Koltai Róbert már számtalanszor bizonyította, hogy szinte minden helyzetből képes egyéni karakterű komédiát csiholni. Ezúttal is ezt teszi, ezért alkalmasint túlnő Willy karakterén. Ezért Szőke Istvánnal egyetemben társrendezőként is „felelős”. Galla Miklós nem színész, a fanyar angol humor kiváló hazai tolmácsolójaként lett ismert és elismert. Egykedvű blazírtsága nincs távol A1 alaptermészetétől sem, alakítása azonban túlzottan is egysíkúnak teszik, nem él a mélyebb jellemrajzhoz szükséges eszközökkel. A stáblistáról feltétlenül kiemelendő Kerényi József díszlettervező neve is, a praktikus - a nyüt színen zökkenőmentesen forgatható - egyszerű, de a plakátok variálásával (az egyiken áthúzva látható A1 fényképe, a másikon pedig letakarva Willyé) mégis rendkívül kifejező helyszíni miliő megteremtéséért. Csongrády Béla Azok a figyelmes nézők, akik alaposan megnézték már a József Attila Művelődési és Konferencia- központ színháztermében az arany-, ezüst és bronzfokozatú támogatók listáját, az utóbbiak között találhatták a Márkus és Társai Kft-t is. - Vajon mi késztetett arra egy családi vállalkozást, hogy nemcsak erkölcsileg de anyagilag is támogassa a művelődési központ színházi programját s egyáltalán az intézménykínálatát7 - erre a kérdésre kértünk választ a kft névadójától, Márkus Pál építőmérnöktől. A beszélgetés során kiderült, hogy már korán kezdett ismerkedni a színházművészettel: Somoskőújfaluból az általános iskolások együtt jártak be Salgótarjánba előadásokra. Ugyanez a gyakorlat folytatódott középiskolás korában is, amikor viszont Kazincbarcikáról a magyartanár szervezésében látogatták a diákok a Miskolci Nemzeti Színházat. Márkus Pál 1981-ben - azaz csaknem harminc éve - Baján szerzett diplomát és azóta dolgozik Salgótarjánban. Gyakorlatilag ekkortól datálható itteni rendszeres színházba járása is. Amikor Nagyné Hajdú Györgyi, a József Attila Művelődési és Konferencia-központ igazgatója megkereste, hogy cége is iratkozzon fel a támogatók sorába, gondolkodás nélkül igent mondott. Úgy érzi, hogy nála célba talált a felkérés, mert szereti az élő színházat és bizonyos fokig kötelességének is tartja, hogy hozzájáruljon a színvonalas program megvalósulásához. Nem is igazán érti, hogy mások, az övéknél lényegesen nagyobb, tehetősebb vállalkozások gazdái miért nem vélekednek hasonlóképpen. Annál is inkább, mert minden forinttal, amit a kultúrára áldozunk saját magunknak tesszük tartalmasabbá életterünket A búcsúzó évad egyik látványos előadása a „Chicago” című musical volt Salgótarjánban az egri Gárdonyi Géza Színház előadásában FOTÓ: P. TÓTH Márkus Pál jelenleg is bérlettulajdonos, a Zenthe-bérlet előadásait látogatja. Meg van elégedve a programmal s néhány kifejezetten szép élménnyel lett gazdagabb a befejezés előtt álló 2009/2010-es évad során is. Szívesen venné viszont azt, ha a jövőben az eddiginél több lehetőség adódna az előadások után az alkotókkal, a színészekkel való találkozásra, diskurzusra, közös gondolkodásra is. C&R Willy Clark (Koltai Róbert) és AI Lewis (Galla Miklós) már legfeljebb a színészotthonban viseli majd el egymást fotó: p.tőth lászi.ó Hagyományőrző bányászkórusok Egészségünkre! Tatabányán nagy sikert aratott a Salgótarjánból érkezett Bányász-kohász dalkör műsora, amely egy szakestély keresztmetszetét jelenítette meg. A minap rendezték meg Tatabányán, a Kertvárosi Általános Művelődési Központ Bányász Művelődési Házában a bányászkórusok negyedik találkozóját. Komá- rom-Esztergom megye székhelyén az ország különböző bányavidékeiről tíz kórus több mint kétszáz dalosa adott randevút egymásnak. A helyiek mellett részt vettek a találkozón ajkai, oroszlányi, sárisápi, tokodaltárói, várpalotai énekkarok is. Nógrád megyét Salgótarjánból a Bányászkohász dalkör, Kisterenyéről pedig a bányásznépdalkör képviselte az immár hagyományosnak tekinthető rendezvényen. A csoportok repertoárja igen széles skálán mozgott: a népdaloktól a bányászdalokig, a többszólamú, művészien előadott kórusművektől a selmeci hagyományokat ápoló tréfás diáknótákig terjedt. Mindenki találhatott kedvére való műsort illetve műsorszámot ezen a színes palettán. A kisterenyei együttes egy szépen megformált népdalcsokorral kedveskedett a hálás közönségnek. A Bányász-Kohász dalkör programja egy hagyományápoló szakestély rövidített változata volt a szokásos diáknótákkal színesítve. Különösen nagy sikert aratott a brennbergbányai tűzoltók gyakorlatozását iremutató játék a hozzá tartozó humoros dallal. A salgótarjáni kórus - amelyet Diósi János vezényelt - a találkozó végén tartott szakmai értékelés során külön dicséretben részesült A fellépéseket követően meleg étel várta a dalosokat, s egy-két pohár borral is regenerálhatták hangszálaikat A résztvevők ajándékként emléklafjot és -serleget ka]> EMLÉKLAP I Kolias Dalkör { én I Bányái« /.köm sok : IV ürsroágfos («»Iáik»»/.óján j; |T Ismét gazdagodott a dalkör gyűjteménye tak. A dunántúli utazás maradandó élményének bizonyult a tatabányai Turul emlékműhöz tett kirándulás is. JÓ MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Szivecském, lassan át kellene térned az elméletről a gyakorlatra. ” Szerencsés nyertesünk: Tóth Norbertné Bátonyterenye, Arany J. út 53. Kérjük, mai rejtvényünk megfejtését 2010. április 22-ig juttassák el szerkesztőségünkbe (Salgótarján, Alkotmány út 9.). Az 1000 forintos vásárlási utalvány szintén itt vehető át.