Nógrád Megyei Hírlap, 2010. április (21. évfolyam, 75-99. szám)

2010-04-21 / 91. szám

2010. ÁPRILIS 21., SZERDA 5 GAZDASÁG&KÖZÉLET Még tolja a roncsprémium az autóipar szekerét Várni kell a gyógyulásra kórházak A gyógyítás korlátozása miatt nő a várólista Jó negyedévet és még jobb már­ciust tudhatnak a hátuk mögött az autógyártók Európában. Az év első három hónapjában 9,5 százalékkal futott fel az értékesí­tés az előző év első negyedéhez képest, márciusban pedig 11 százalékkal több gépkocsit ad­tak el. Ám az ágazat helyzete mégsem olyan rózsás, mert a piacot kizárólag a lassan kifutó roncsprémiumok igénybevétele mozgatja - állítja a Crédit Agricole legfrissebb elemzése. A roncsprémiumot még jelen­leg is nyújtó országok közül Spa­nyolországban 63, Angliában 26, Olaszországban 20, Francia- országban pedig 18 százalékkal több gépkocsit adtak el. Ezzel szemben Németországban, ahol a gyártók megsegítését célzó ál­lami hozzájárulás már nem ve­hető igénybe, márciusban a ré­mes tavalyi értékesítésnél is 26,6 százalékkal kevesebb jár­művet vettek az emberek. A legjobb eredményeket a Re­nault mutatta fel: 33 százalék­kal növelte eladásait tavaly már­ciushoz képest, és a második he­lyen is francia gyártó áll, mi­után a Peugeot 20,6 százalékot javított. A Ford értékesítési több­lete alig maradt el a 20 százalék­tól, a BMW 14 százalékkal helyt­állt, némi csalódást okozott vi­szont a VW, amely nem egészen 9 százalékkal tudta csak növel­ni eladásait. Kismértékben javí­tani tudott még a GM (5 száza­lék) és a Daimler (3,6) is. Vissza­esést két nagy autógyártó volt kénytelen elkönyvelni március­ban: a FIAT 2,6, a Toyota 13,4 százalékkal. ■ VG Új autók értékesítése Európában Gyártói 2009. 2010.1 csoportok (-111. i-iti. s Volkswagen 716 720 763 294 PSA 435876 518 568 Ford 365 277 409096 Renault 280 761 390 616 Rat 308 530 326 286 GM 307 412 310255 BMW 158 900 174 585 Toyota 186 267 174402 Daimler 160 025 154 169 Nissan 77 448 1Ö5 718 Hyundai 81 106 100 758 Kia 54 598 68 762 Honda 71 276 56 024 Suzuki 64 768 55857 FORRÁS: ACEA Az elmúlt években a hazai betegeknek is számolni kell a műtéti várakozással, ami régebben elképzelhe­tetlennek tűnt. Egy csípő- protézises beavatkozásra három évet is várni kell. Nógrádi Tóth Erzsébet Hazánkban nincs megszabva az egyes kórházi beavatkozások vá­rakozási ideje, bár a tervezhető nagyműtéteknél az Euro Health Consumer Index EU-tagállamo- kat összehasonlító értékelése 90 napos határértékkel számolt. E szerint jó minősítést kapnak azok az országok, ahol a betegeknek több mint 90 százalékát ellátják ennyi időn belül. Ezzel az ered­ménnyel azonban csak Belgium, Franciaország, Luxemburg, Hol­landia és Németország büszkél­kedhet - mondta a Kiss Norbert, az Egészségbiztosítási Felügyelet (EbF) módszertani és informati­kai főosztályának vezetője. ■ Ha a beteg ragaszkodik egy orvoshoz, ez is nyújthatja a várakozást. Átlagosan két évet kell várni például a gerincstabilizációs mű­tétekre. Az EbF szerint a magas középérték mögött az áll, hogy az Országos Gerincgyógyászati Központban (OGYK) 1147 nap a várakozási idő, míg más szolgál­tatóknál csak egy-két hónap. A hosszú várakozás egyik oka, hogy a betegek az országos inté­zeteket keresik föl a nem speciá­lisan e feladatra szakosodott kór­házak helyett - ad magyarázatot Varga Péter Pál, az OGYK főigaz­gató főorvosa. Intézményüknél lenne elég szakember a betegek gyorsabb fogadására, ám ahhoz vissza kellene állítani a 2007-ben törvényi úton 56-ra csökkentett kórházi ágyszámot a 122-es szint­re, és fel kellene oldani a biztosí­tó által kiszabott teljesítményvo- lumen-korlátot (tvk). Ugyanis az a fölött ellátott betegekért egyet­len fillért sem fizet az OEP. El­mondta azt is: míg 2007 előtt 15 gerincsebészet működött az or­szágban, ma csupán öt. Nem jobb a helyzet a térd- és csípőprotézis­műtéteknél sem, ezek a három­éves várakozás miatt majdhogy­nem luxusnak számítanak. Az elfogadható várakozási idő Várólisták és ajánlások • Az EU 90 napon belül jó­nak tartja a várakozást • A gyógyítás korlátozása miatt nőnek a várólisták • Extrém különbségek van­nak az ország kórházai­ban • Hazánkban a gerincmű­tétre akár 1147 napot is kell várni • Az egyes műtétek idejére szakmai standardok kel­lenének Idő van már régóta a betegeskedő magyar egészségügyben. A várakozási idő szakmai területektől is függ szakmai területtől függ - világo­sít föl az EbF főosztályvezetője. A daganatos betegeknél például az EU-index a 21 napon belül meg­kezdett terápiát tartja kívánatos­nak, az MRI-vlzsgálatnál a 7 na­pot. A hazai intézményekben egyébként e tekintetben nincs különösebb gond, hiszen előny­ben részesítik e betegek ellátá­sát. Az onkológián kívül kiemelt szakma a kardiológia, ezen a te­rületen egy hónapos várakozás indokolt a halasztható ellátások esetében. A szürkehályog-műtéteknél is extrém hosszú a várakozási idő. Hódmezővásárhelyen és Szom­bathelyen másfél-két évre előre adnak csak időpontot a pácien­seknek, miközben Békéscsabán, Mohácson, Kazincbarcikán, Esz­tergomban és Budapesten, a Fe­rencvárosban csak egy-két hóna­pot kell várniuk. Erre a beavatko­zásra és az általános sebészetre a fővárosi Uzsoki kórházban az országos átlagnak megfelelő a várakozás, ám az ortopédiai be­avatkozások várakozási ideje el­húzódik - tájékoztatott Golub Iván főigazgató főorvos. Elmondta még: ugyan a jogsza­bályok lehetővé tennék, hogy a területükön kívülről jött betegek­től a beavatkozás költségének 30 százalékát, maximum 100 ezer forintot kérjenek, ezt nem teszik - egyetlen kórház sem kéri ezt. Ha kötelezővé tennék a rendelet betartását, és az OEP is kifizetné az ellátás költségét, javulna az in­tézmények gazdálkodása - tette hozzá. A diagnosztikai vizsgálatok közül nem sürgős esetekben 39 napot kell várni az MRI-vizsgá- latokra, 21-et CT-re. A várakozá­si idők azonban intézményen­ként jelentősen szóródnak: az MRI esetében egy hét és három­négy hónap, a CT esetében pedig egy hét és két hónap közötti ér­tékekkel találkoztak. Az EbF-hez beérkezett pana­szok, bejelentések tizede a szak- rendeléseken való hosszú folyo­sói várakozásokkal, a várólisták­kal kapcsolatos. Kiss Norbert szerint célszerű lenne szakmai standardokat kialakítani, hogy az egyes ellátásoknál mennyi le­het a szakmailag még elfogad­ható várakozási idő. Ekkor tudnák megmondani, hol hosz- szú és hol rövid a várólista. A bűnözők nagyon kedvelik az 500 eurós bankót pénzmosoda Egyszer már ki akarták vonni a forgalomból ezt a címletet - Könnyű elrejteni A maffia pénzmosói, terroristák és adóelkerülők használhatják ki az 500 eurós bankjegyeknek azon tulajdonságát, hogy segít­ségükkel hatalmas összegeket lehet könnyen elrejteni és szállí­tani - figyelmeztetett jelentésé­ben az olasz jegybank. A leggyakrabban kereskedett valuták közül az 500 eurós a má­sodik legértékesebb a világon az 1000 svájci frankos bankó után (a kevésbé gyakran kereskedett valuták közül ennél is többet ér Európában a lett 500 latos, illet­ve a világ legdrágább bankjegye, a 10 ezres szingapúri dollár). Az Egyesült Államokban a 100 dolláros a legnagyobb érté­kű bankjegy; 1 millió dollár 100 dolláros bankókban 10 kilo­grammot nyom, míg ugyanennyi pénz 500 eurósokban alig több mint másfelet. ■ Gyanús, hogy milyen sokszor bukkannak fel a határ közelében. Az 500 eurósok használatát il­letően az olasz jegybank szerint gyanús, hogy azok sokkal gyak­rabban bukkannak fel a svájci és a San Marinó-i határ közelében. Olaszországban egyébként euró­pai összehasonlításban nagyon kiterjedt a készpénzalapú fekete- gazdaság: 2008-ban az közel 300 milliárd eurót, vagyis a GDP 19 százalékát tette ki. ■ VG Online Első az ezer svájci frankos bankó, utána az 500 eurós a legértékesebb Készpénzes tranzakciók A FIZETÉSI TRANZAKCIÓKAT Olaszországban 91 százalékban készpénzben bonyolítják le, Né­metországban 78, Franciaor­szágban pedig 59 százalék ez az arány. Az 500 eurósok az ez év februárban a forgalomban lévő eurótömeg összértékének 36 százalékát tette ki, számuk meg­közelíti az 570 millió darabot. az olasz jegybank jelentése nyo­mán ismét szóba kerülhet ezek­nek a bankjegyeknek a kivoná­sa. Az Európai Központi Bank legutóbb 2005-ben vizsgálta felül a használatban lévő címle­teket, és akkor az 500 eurós megtartása mellett döntött 21 millió munkahely menekült meg a gazdaságélénkítő intéz­kedéseknek köszönhetően 21 millió munkahelyet sike­rült megmenteni, illetve újonnan létrehozni a 20 legfejlettebb országban - közölte a Nemzetközi Mun­kaügyi Szervezet. Floridában landolt a Discovery a discovery Vancouver kö­zelében lépett be a Csendes­óceán északnyugati részé­nek légterébe, majd számos államon áthaladva érte el Floridát Egy óra után pár perccel landolt az űrsikló. Elítéltek két volt Siemens-főnököt KÉTÉVI FELFÜGGESZTETT börtön­re ítélték a német Siemens két volt vezetőjét egy kiter­jedt korrupciós ügyben. A müncheni bíróság bizalom­mal való visszaélés miatt 60 ezer euró pénzbüntetésre is ítélt egy volt pénzügyi igaz­gatót. BKV-botrány: sosincs vége? újabb szerződés ügyében merült fel bűncselekmény gyanúja a BKV Zrt. Belső Kontroll Igazgatósága vizs­gálata alapján. Kocsis Ist­ván vezérigazgató ismeret­len tettes ellen feljelentést tett a BRFK-n. Átadták a ha­tóságnak a vizsgálati jelen­tés egy példányát, egy szer­ződések másolatait tartal­mazó CD-t. Ezek átvételét a BRFK pecséttel igazolta. Kocsis: Mindent feltárunk Megszűnik a pénzügyi tárca önállósága? Csak a költségvetési ügyek ma­radnának meg a Pénzügymi­nisztériumnál, ráadásul a tárca elvesztheti önállóságát - jelen­leg ez tűnik a valószínű forga­tókönyvnek. Az intézményt a Fidesz-kormány volt közigaz­gatási államtitkára, Naszvadi György, a Magyar Államkincs­tár elnöki tanácsadója vezethe­ti - írja a Népszabadság. Az elképzelések szerint az újonnan létrehozandó gazdasá­gi csúcstárca lehet a gazdája a József Nádor téri intézménynek. Ha így alakul, Matolcsy György - őt tartják e csúcstárca vezeté­sére esélyesnek - számára Naszvadi György referálhat majd az állami pénzügyekről. ■

Next

/
Thumbnails
Contents