Nógrád Megyei Hírlap, 2010. április (21. évfolyam, 75-99. szám)

2010-04-20 / 90. szám

12 SPORTTUKOR 2010. ÁPRILIS 20., KEDD Rengeteg pont és még több hib Kosárlabda NB I/A, férfiak, alsóházi rájátszás Dombóvár KC - Salgótarjáni KSE 116-109 (37-36,26-34,27-22,26-17) Dombóvár, 516. sz. Ipari Szakmunkásképző Iskola, 150 néző, vezette: Király L, Domokos L, Söjtöry T. Dombóvár KC: CSIRKE 24/12, Cubela 15/3, DR. DEÁK 28/18, SZŐKE 28/6, Kiír 7. Csere: Balogh L. 2, Kinter 10, Gubi 2. Edző: Földi Sándor. SalgótaijániKSE: Barlow 10, GAÁL R. 11/3, S1RUTAVICIUS 32/6, GORSZKIJ 19, HARWICH 21/3. Csere: Vavra 12, Sebők 4, Kiss K. Edző: Déri Csaba. Az eredmény alakulása. 4. perc: 15-16, 8. perc: 28-27, 14. perc: 50-47,17. perc: 50-63, 23. perc: 72-70, 26. perc: 78-84, 27. perc: 87-86, 34. perc: 103-96, 36. perc: 105-104, 39. perc: 114-109. Kipontozódott: Barlow (34.), Gaál R. (37.). Horváth Péter Élvonalbeli kosárlabdacsapa­tok összecsapásához méltatlan helyszínen, a helyi szakmunkás- képző iskola linóleumborítású (korcsolya)pályáján fogadta az immár tíz mérkőzés óta nyeret­len Dombóvár KC az utóbbi he­tekben ugyancsak igen vissza­fogottan teljesítő salgótarjáni gárdát. Bár a vendégek utazása a néhány nappal korábbi pécsi kalandtúrához képest örvende­tesen eseménytelenül telt, a mi­eink mégsem állhatták ki legerő­sebb csapatukkal az előzetesen a nyerhető kategóriába sorolt al­sóházi rangadóra, Adnan Bajramovics ugyanis komolynak tűnő hátsérülése miatt kényte­len volt kihagyni az alsóházi rangadót. Amely az idei rájátszás módi­jához igazodva hatalmas dobó­párbajjal vette kezdetét: míg a házigazdák leginkább első szá­mú fegyverükben, a tripladobás­ban bíztak, addig a tarjániak a nyitó percekben főként betöré­seket követően voltak eredmé­nyesek. A védekezést többnyire nem túl meggyőzően „színlelő” együttesek a folytatásban is óri­ási elánnal vetették bele magu­kat a gólgyártásba, hazai rész­ről leginkább Csirke és Szőke míg a túloldalon az egyetlen já­tékrész alatt tizenhat pontot ter­melő Sirutavicius jeleskedett. A negyed végén azután az addigi „villámháború” helyét a jóval ke­vésbé látványos állásharc vette át, a hiperaktív, minden apró üt­közést megtoroló játékvezető trió ugyanis szinte a büntetővo­nalhoz szegezte az első kisszü- netig így is félidei állásnak beil­lő 37-36-os részeredményt pro­dukáló riválisokat. A rövid pihenőt követően sem sokat változott a játék képe: a két csapat tagjai rendületlenül szór­ták a kosarakat, míg a teljesen megzavarodott sípmesterek vál­tozatlan intenzitással osztogat­ták a sokszor el sem követett sza­bálytalanságokért járó faultokat. Egy alkalommal például a zic­cerbe kerülő Szőkét jól láthatóan saját csapattársa, Balogh akadá­lyozta meg a kosárszerzésben, ennek ellenére a közelben sétál­gató Sirutaviciusnak kellett sze­mélyi hibával „lakolnia”. Ha a színt nem is, a számot legalább eltalálták az éles szemű bírák, mondhatnánk cseppnyi iróniával... A szürkeruhások magánszámait azért helyenként némi kosárlabda-is megszakítot­ta, amiben a második felvonás kezdetén elsősorban a zsinórban háromszor triplázó dr. Deák al­kotott maradandót. Csapatkapi­tánya remeklésének köszönhe­tően meg is lógott öt ponttal a DKC, hogy azután az ötven pon­tos határnál jó időre lecövekelje- nek a hazaiak. Ellenfelük lazítá­sát pedig egy roppant impozáns, 21-2-es rohammal büntették a tarjániak, akiknél Gaál Róbert főként a mezőnymunkában, s a társak kiszolgálásában, míg a befejezéseknél roppant maga­biztos Sirutavicius és Gorszkij a pontszerzésben járt az élen (az SKSE ex-szovjet duója kettesben huszonnyolcat hozott össze együttese második negyedbeli harmincnégyes össztermésé­ből). A félidő hajrájában azután ismét éledezni kezdtek a három perccel a lefújás előtt még 50-63-ra „égő” dombóváriak, s néhány jól sikerült távoli dobás­sal a nagyszünetre hátrányuk fe­lét el is tűntették Földi Sándor tanítványai (63-70). A térfélcserét követően a te­rem „békebeli” eredményjelző táblája mondta be az unalmast, a percekig tartó kényszerszünet pedig, mint kiderült, a tarjániakat zavarta meg jobban. Az első néhány vendégtámadást kivédekező házigazdák dr. Deák révén pillanatok alatt egalizál­tak, majd Déri Csaba menet- rendszerű időkérése után a rop­pant hasznos Szőke kosarával a vezetést is átvették. No nem so­káig, Hartvich zsinórban szer­zett öt pontja, Sirutavicius hár­masa (amely egyébként a litván bedobó egyetlen kosara volt a második félidőben), valamint Gorszkij aprócska kettesei kis­vártatva újból hatpontos vendég­előnyt jelentettek. A ki tudja há­nyadik fordulathoz a játékveze­tők közbenjárására is szük­ség volt: Gaál egy leve­gőbe ütésért személyi-, majd reklamálásért technikai hi­bát kapott, a dombóváriak pedig hétpontos akciójukkal 87-8 Are alakították az állást. A végső szó azonban a harmadik negyedben a belelen­dülő Hartvich Tamásé volt, így 90-92-as állásról kezdődhetett a mindent eldöntő záró felvonás. Melynek első néhány perce a le­hető legrosszabbul alakult az el­ső akcióit dobási kísérlet nélkül, labdaeladásokkal záró SKSE szempontjából: Barlow-t könyö­költék le a félpályánál, mégis a vendégirányító kapott személyi hibát, ami az ötödik volt neki, rá­adásul a sokadik égbekiáltó já­tékvezetői baklövést (nem éppen irodalmi hangnemben) vélemé­nyező tarjáni kispad is techni­kai büntetést kapott. Ugyan az ekkor kialakuló hétpontos kü­lönbséget a végjátékban egyre faragták a tarjániak, kisvártatva a kiválóan játszó Gaál is kipon­tozódott, amit már nem tudtak ellensúlyozni a mieink. Mert bár többször is megvolt rá a lehető­ség, hogy befogják az utolsó percben hatból négy büntetőt is elhibázó házigazdákat, Sebőkék a végjátékban többször is ajtó­ablak helyzetekben rontottak... Minősíthetetlen körülmények ide, a feladatuk ellátására tökéle­tesen alkalmatlannak bizonyuló játékvezetők oda, a mieink legin­kább önmagukat okolhatják idénybeli harmadik dombóvári vere ségükért Egy, a jelenlegi DKC-hoz hasonló erősség csapattól 116 pontot kap­ni ugyanis több mint bűm hiba. Mégpedig olyan hi­ba, amelyet ha nem sikerül mihamarabb kijavítani, ak­kor az idényből még hátralévő két mécsesükön sem számít­hatnak semmi jóra c tarjániak. Földi Sándor: - Gyenge védekezésekből és dobó­párbajból mi kerültünk ki győztesen. Mindkét olda­lon sok volt a hiba, igaz a játékvezetők sem min­dig álltak feladatuk ma­gaslatán. Örülök, hogy győzelemmel tudtunk búcsúzni közönségünk­től. Déri Csaba: - Sokat tettünk a győzelemért, de érzékenyen érintet­tek bennünket a techni­kai hibák és a kiponto­zódások. Nagyon sok jó egyéni teljesítmény volt ezen a meccsen, sajná­lom, hogy az i-re nem sikerült fel­tennünk pontot. A tarjániak egyik legjobbja Jaroszlav Gorszkij főként a második negyedben villogott FOTÓ: HORVÁTH TAMÁS Információ a civil szervezetekről a NIOK 06 80 200 074-es zöldszámán és a www.nonprofit.bu/e9yszazalek bonlapon. Régi ismerőseinél járt Schmitt Pál látogatás Vívóteremben és cipőmúzeumban a MOB elnöke A közös ismeretségről így nyi­latkozott a versenyigazgató:- Meghatott Schmitt Pál fi­gyelmessége, akihez régi sport­barátság fűz, és már több alka­lommal is tanújelét adta önzet­len segítőkészségének. Döntő ér­demei vannak abban, hogy 1997-ben megvalósulhatott Sal­gótarjánban a Sotomayor-Austin csúcstalálkozó, ami még Zürich- nek sem sikerült. Akkor Schmitt Pál Magyarország spanyolorszá­gi nagyköveteként személyesen vitte ki a repülőtérre a Madrid közelében edzőtáborozó „Sotót”, hogy idejében ideérjen, és létre­jöhessen az világ-, valamint olimpiai bajnok Austin, illetve a világcsúcstartó, világ-, és olim­piai bajnok Sotomayor csúcsta­lálkozója. A cipőmúzeumban pe­dig az ő közbenjárásának kö­szönhetően tekinthető meg Kosztadinovának, a női magas­ugrás világcsúcstartójának, vi­lág-, és olimpiai bajnokának de­dikált cipője, melyet személye­sen vett át a kiváló versenyzőtől, aki kétszer is győzött az Ugrógá­lán, és ma már a Bolgár Olimpi­ai Bizottság elnöke - mesélte An­gyal János. A két vizit közös pontjára (a lá­togató személyén kívül) maga Schmitt Pál tapintott rá, miszerint a vívók és az ugrók is különböző fajtájú cipőt húznak a jobb, illetve a bal lábukra. B.L „Májusban még többen adózunk” Adód 1%-a is szuper nagy segítség. Ne engedje, hogy adója 1%-a elvesszen. Támogassa az Önhöz legközelebb álló Nógrád megyei civil szervezetet. Adószámukat megtalálja www.nmtit.hu weboldalon vagy kéijen információt a támogatni kívánt szervezettől. Salgótarjánban járt a napokban Schmitt Pál, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) tagja, korábbi alelnöke. A programjai mellett időt szánt itteni sportismerőseire is, előbb a Vertich Tamás vezette Penge Vívóakadémiát vette szem­ügyre, majd pedig Angyal János társaságában megtekin­tette Somoskőben az Ugrógála cipőmúzeumát fiMOCMts: kel még aktív sportolói idősza­kukból ismerik egymást, majd pár szót váltott a fiatal párbajtő­rözőkkel, akik vívni is hívták a NOB protokollfőnökét, ám ő udva­riasan elutasította a kérést. Az Olimpikonok Világszövet­ségének (WOA) elnöke később Somoskőbe utazott, ahol Angyal János látta vendégül egy rövid idő­re. A kiváló nemzetközi diploma­ta nem érkezett üres kézzel, Ma­gyarország első olimpiai bajnoká­nak, Hajós Alfrédnak az 1896-os athéni olimpián kapott bajnoki ér­mének hiteles másolatát nyújtotta át az Ugrógála kitalálójának és fő­rendezőjének. A MOB elnöke a há­zigazda kalauzolásával körbené­zett az egyedi múzeumban, ezt kö­vetően a vendégkönyvbe az aláb­bi elismerő sorokat írta: „Szívből gratulálok János bará­tomnak az elhivatottságához, azat- létika iránti rajongásához, a párat­lan cipőgyűjteményhez, sok sikeres Ugrógálát kívánok, Barátsággal, Schmitt Pál’ HkMi A kétszeres olimpiai-, és világ­bajnok párbajtőröző Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester társaságában „lepte meg” az ép­pen edzést tartó Vertich Tamást a Beszterce-lakótelepi vívóterem­ben. Schmitt Pál rövid nosztalgi­ázásba kezdett a mesterrel, akik­Schmitt Pál a vívóteremben Tamóczi Annával, a helyiek kadettjével is beszélgetett

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents