Nógrád Megyei Hírlap, 2010. április (21. évfolyam, 75-99. szám)
2010-04-15 / 86. szám
2010. ÁPRILIS 15., CSÜTÖRTÖK GAZDASÁG JÓ TANÁCS Új autót vettem elrozsdásodott alkatrészekkel garancia Olvasónk egyéves autóján a kerékcserekor észrevette, hogy egyes alkatrészek teljesen rozsdásak. Szerinte felületkezelés nélkül építették be a járműbe ezeket az elemeket. Mit tehet? Az úr kérdése, mi a teendő ebben az esetben, illetve a napokkal ezelőtti átvizsgálás után terheli-e a márkaszervizt mulasztás. A megrozsdásodás ugyanolyan minőségromlás, mintha az autó elromlott volna - mondták az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesületnél. Mivel az a ufó már egyéves, első lépésben meg kell tudni, vajon van-e rá még garancia. Mert a törvény szerint kötelező jótállási idő egy év. Előfordul, hogy a kereskedő pluszgaranciát vállal, akkor hosszabb a jótállás. Ellenkező esetben szavatossági joga van a vásárlónak, amely két évig érvényesíthető. Az észrevételről a márkakereskedésben vetessen fel az úr jegyzőkönyvet, és adja elő igényét. (A szerviz munkalapot vesz fel.) A kereskedő első menetben javítást szokott vállalni. Ha a jármű javíthatatlan, akkor cserére köteles, ha e2 sem lehetséges, a vásárló kérhet árleszállítást vagy a termék vételárának visszafizetését. Amennyiben az autón szavatossági jog van, és vita támad akörül, mi okozta a hibát, a szavatosság első fél évében saját igaza bizonyításának kötelezettsége a kereskedőt terheli. Ezután a vásárlónak kell bizonyítania állítását. (Például a termék bevizsgáltatásával szakértő által.) Ha a vásárló sehogy sem tud zöld ágra vergődni a kereskedővel, akkor a lakóhelye szerinti megyei békéltető testülethez vagy a polgári bírósághoz fordulhat. ■ Rados Virág kérjük, írja meg fogyasztóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer. hu Kicsit többet ettünk belőle tésztapiac A tavalyi áfaemelés kedvet csinált a feketegazdaságnak Az év második felénél előbb aligha várható bővülés a száraztésztapiacon. Ám ez is csak arra lesz elég, hogy az ágazat meg tudja ismételni a tavalyi eredményét - véli Káhn Norbert, a Gabona- szövetség tésztagyártói tagozatának vezetője. Gyükeri Mercédesz A tésztapiac stagnálása nem új fejlemény: az évtized második fele óta hasonló eredményt produkál a szektor. A válság sem kezdte ki ezt a piacot, sőt, az elmúlt évben egy-két százalékos bővülést tudott elkönyvelni az ágazat - mondta el Káhn Norbert, aki egyben a Gyermely Zrt. kereskedelmi igazgatója. Szavait megerősítik a Nielsen adatai is. A piackutató felmérése szintén a korábbiaknak megfelelő, értékben 26 milliárd forintos piacot mutat, ahol a meny- nyiségi bővülést az alacsonyabb átlagár egyenlíti ki. Adatai szerint miközben az élelmiszerek átlagára emelkedett az elmúlt évben, a tészta némileg olcsóbb lett. Egy kiló száraztészta átlagára 509 forint volt, szemben az egy évvel korábbi 515-tel. Ennek hátterében egyrészt az olcsóbb kereskedelmi márkák terjedése áll. Tavaly az egy évvel korábbi 27-ről 34 százalékra nőtt az ilyen termékek részaránya. Az akciók terjedése is hozzájárult az eredmény kismértékű javulásához - emelte ki Káhn Norbert. Ami cégét, a 70 ezer tonnás hazai száraztésztapiac első számú szereplőjének számító Gyermelyit illeti, a múlt évet mennyiségben 3,5-4 százalékos többlettel zárta, ezt az akciós intenzitás erősítésén túl a portfolió átalakításával érték el. Előtérbe kerültek az alacsonyabb árú termékek és a prémium kategória, amelynek vásárlói köre kevésbé árérzékeny. Az árcsökkenésre kézenfekvő magyarázat a búza árának a 2007-08-as növekedést követő, éves szinten 20 százalék körüli zuhanása - a jelenleg harmincezer forint körüli tonnánkénti ár a három évvel ezelőtti szintnek felel meg. Káhn Norbert azonban kiemelte: a tojás ára az elA száraztészta ára (a fogyasztói ár alakulása, január, %, az előző év azonos időszaka ■ 100) 2006 ■■■CEEI ____lííil 12 5,0 ZZWM 2oio 9HMHKEE5! Forrás: KSH £< múlt évben történelmi magasságokba emelkedett, így a tészta árának hatvan százalékát kitevő alapanyag drágult az előző évhez képest. Négytojásos tésztánál a késztermék kilójaként nyolc-tíz forintos költségnövekedéssel kell számolniuk a gyártóknak. Ez annál is inkább probléma, mivel búzából ugyan nem szorul importra Magyarország, tyúktojásból azonban igen. A forint árfolyama azonban nem annyira az alapanyagárak AZ ÁTLAGMAGYAR évente 6,5-7 kiló száraztésztát fogyaszt, ez nagyjából megfelel a nyugat-európai átlagnak. Nálunk azonban a tojás nélkül, durumlisztből készülővel szemben a tojásos termék az elterjedtebb. alakulása miatt fontos az ágazat számára, s még csak nem is az export miatt, hiszen termelésük két-három százaléka talál vevőre külföldön. A forinterősödés az importnyomást csökkentette, ez is hozzájárult a tavalyi bővüléshez - mondta el a Gyermely Zrt. kereskedelmi igazgatója. Ellenkező hatása volt az áfa júliusi emelésének: az élelmiszeripar többi szereplőjéhez hasonlóan a tésztagyártók is a feketegazdaság előretörését tapasztalják. EnÉvi 52 ezer tonna körüli forgalommal ez a Nielsen által mért élelmiszer-kategóriák közül a tizenegyedik legnagyobb termékcsoport, ezen belül a forgalom felét a négytojásos tészták adják. nek mértéke becslések szerint már eléri a harminc százalékot. Egy másik gyártó, a Cerbona Zrt. szerint a durumlisztből készült termékek is egyre népszerűbbek. „Durillo tésztánk stabilan meg tudta őrizni piacvezető pozícióját” - mondta a székesfehérvári cég marketingvezetője. Egyre több hazai láncban vannak jelen termékükkel. A tészta kiskereskedelmi forgalmának megoszlása Tészta- 2007. dec.- 2008, deci- fajta 2008. nov. 2009. nov. Négytojásos 50 49 Nyolctojásos 16 17 Tojás nélküli 23 23 Egyéb 10 ' 9 Egytojásos 1 2 FORRÁS: NIELSEN Durumos vagy tojásos - utóbbiból több fogy 5 Adóügyek: a kamara óv a sablonok átvételétől A budapesti Kereskedelmi és Iparkamara szerint növelné a munkanélküliséget az eva, ekho és az őstermelői, egyéni vállalkozói forma megszüntetése akkor, amikor a vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentése a legfontosabb. Óvnak a nemzetközi sablonok átvételétől. Nem gyógyhatású a mágneses derékalj A VERSENYHIVATAL Szerint a Kaschmir-Gold Kft. a fogyasztókat megtévesztette, amikor a mágneses derékaljról reklámjaiban azt állította, (gyógy)hatással bír. A GVH szerint ilyen esetben klinikai visszaigazolásra van szükség. Bírságot azért nem szabnak ki, mert a kft. igyekezett korrigálni. Kisebb-nagyobb kockázatok vannak oszkó Péter pénzügyminiszter szerint a költségvetésben vannak kockázatok, de nincs szó a Fidesz által sulykolt nagyságrendről. A Magyar Narancsnak adott interjújában kiemelte: „Válság idején bizonytalanabb a tervezés, ezért mutatkoznak pozitív és negatív irányú kockázatok a büdzsében.” Oszkó: Túlzásokba ne essünk Nagy bírságot vertek a MAV-ra Ä KÖZBESZERZÉSI DÖntŐ- bizottság (KDB) gyakorlatában kiugróan nagy, 45 millió forint bírsággal sújtotta a MÁV Zrt.-t, mivel jogsértően hosszabbították meg a gépjárműflotta bérletének futamidejét - áll a Közbeszerzések Tanácsa honlapján. Csapas. Legalább 400-an meghaltak és sok ezren megsebesültek Kína északnyugati Csinghaítartományában a tegnapi földrengésben. A Richter-skála szerint 7,1-es rengés iskolákat, önkormányzati épületeket, lakóházakat rombolt le. Több út járhatatlan, megszakadt a telekommunikáció, az áramszolgáltatás. Az egyik szakképző iskola alá sok diák szorult. A sérültek ellátására orvosokat, egészségügyi személyzetet indítottak útnak. Mintegy 700 katona érkezett meg a térségbe és további 5000 fős mentőcsapat indult keresni a túlélőket. A rengést erősen érezték Tibetben és a környező tartományokban is. Beruházási hitellel erősödhet széchenVi-kártya A kamara uniós forrásokat is bevonna \ . \jb. Már csak a politikai döntés hiányzik a hazai vállalatok beruházásait támogató Széchenyi- kártya 2.0 programhoz - mondta el lapunk kérdésére Parragh László. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint akár januárban elindulhatna a vállalkozások beruházásait ösztönző program, ha sikerül megteremteni hozzá a költségvetési forrásokat. Úgy véli, akadna más lehetőség is, mégpedig az uniós források megfelelő átcsoportosítása. A kamaraelnök elmondása szerint az új beruházási hitel- program ideális esetben 50 millió forintig biztosítana pénzügyi támogatást a vállalatoknak, legfeljebb három-öt éves futamidőre. Parragh László úgy véli, ekkora hitelkeret reális, mivel a Széchenyi-kártya tapasztalatai azt mutatják, a magyar vállalkozások nem elég erősek ahhoz, hogy az átlagos 7-8 millió forintnál többet vegyenek fel forgóeszköz- vagy beruházási hitelből. Ami a Széchenyi-kártyát illeti, az éves hitelkihelyezés 130 milliárd forintot tesz ki, és évente mintegy 19 ezer mikro-, kis- és középvállalkozást ér el. Az országban 600 ezer működő kis- és középvállalkozás mintegy 20 százaléka már élt a lehetőséggel. 2009-ben az ilyen hitelkeretek nagysága 7,5 millió forint körül alakult. A hitelek 27 százaléka az 5 millió, 20 százaléka a 10 millió, 9 százaléka a 6-9 millió, 6 százaléka a 11 -25 millió forintos kártyaügyletek keretében realizálódott. A kkv-kat támogató egyéb hitelprogramok meglehetősen csekély eredményt tudnak felmutatni. Az Új Magyarország fejlesztési terv 2007-ben 395 vállalkozás, 2008-ban pedig 261 vállalkozás tevékenységét hitelezte csupán. A Mikrohitel és Mikrohitel plusz programok három év alatt mindössze kétmilliárd forint hitelt helyeztek ki 381 vállalkozásnak. A JEREM1E forrás 190 milliárdjából pedig mindössze 9 milliárd forintot helyeztek ki. ■ VG
