Nógrád Megyei Hírlap, 2010. március (21. évfolyam, 49-74. szám)

2010-03-19 / 65. szám

4 2010. MÁRCIUS 20., SZOMBAT KULTÚRA „A show-nak folytatódnia kell..." Ezt az angol mondást idézte Tóth Csaba fesztiváligazgató a minap a Hotel Salgóban, amikor a visegrádi országokból érkezett vendégek és a helyi sajtó képviselői előtt a szervezők tájékoztatást adtak a Salgótarjáni Jazzfesztivál májusi programjáról. Eleddig huszonöt alkalommal adott otthont a nógrádi megyeszékhely a nemzetközi dixieland­fesztiválnak. 2009-ben a negyedszázados jubileummal lezárult egy korszak a rendezvény történetében és megfo­galmazódott a megújulás igénye is, amelyet a gaz­dasági háttér szűkülése ugyancsak indokol. zett, május 14-étől 16-ig tartó ren­dezvény. A három nap során ter­mészetesen a dixieland műfaja is jelen lesz, de főként az ifjabb évjá­ratú közönség „becsalogatása” cél­jából bővítik, gazda­főtéri koncertet az Alapi Band nyit­ja meg. A zenekar névadója a sal­gótarjáni gyökerű Alapi István, aki az Edda együttes tagjaként lett jól üvegcsamokában. A zenei kíná­lat a három nap során egyébként is borfesztiváli programokkal egé­szül ki. Tóth Csaba fesztiváligazga­tó kiemelte, hogy a gazda­sági feltételek és egyéb kül­ső körülmények - bár a Székynédr. Sztrémi Melinda, Sal­gótarján Megyei logú Város pol­gármestere azontúl, hogy üdvözöl­te a korábbi előadásokról, örömze­nei estekről már ismert arcokat és a közös munkába most kapcsoló­dó személyeket, elsősorban azt hangsúlyozta, hogy a nógrádi me­gyeszékhely kulturális vérkerin­géséből immár kitörölhetetlen a dixielandfesztivál. E rendezvény- sorozat az elmúlt negyedszázad során egyértelműen bizonyította értékeit, életképességét, hozzájá­rult az itt élők és az ide érkezők kulturált, igényes szórakoztatásá­hoz s nem utolsósorban az ország­határon belül és messze azon túl is öregbítette Salgótarján hírnevét Ezért döntött úgy az önkormány­zat, hogy a szűkös anyagi helyzet ellenére is támogatja a fesztivál to­vábbi működését, persze a realitá­sok figyelembe vételével csökken­tett nagyságrendben. Kultúra és sport nélkül nincs tartalmas vá­rosi, közösségi s egyáltalán társa­dalmi élet - emelte ki a polgár- mester asszony s utalt rá, hogy Salgótarján egyébként is kezd a fesztiválok városává lenni: ezt iga­zolják a vár-, a tóparti és a bánya­rémfesztivál kezdemé­nyezései is. Székyné dr. Sztrémi Melinda köszö­netét mondott Tóth Csabá­nak, aki - noha főfoglalko­zása már több éve Budapest­hez köti - ezúttal is nagy részt vállalt az előkészítő, szervező munkából, amelyben az idén hangsúlyosabb partneri szerepet kap a József Attila Művelődési és Konferencia-központ. A városve­zető az eddigiekhez hasonló sikert és még több látogatót kívánt a megújuló salgótarjáni zenei fesz­tiválnak. Az új tendenciákról, a tervezett programok és a résztvevők egy ré­széről, NagynéHajdú Györgyi, a Jó­zsef Attila Művelődési Központ igazgatója beszélt Elmondta, hogy a Tarjáni tavasz összművészeti fesztivál keretében március végé­től bő két hónapon át szinte min­den nap s műiden korosztálynak kínálnak tartalmas kulturális programot Ezek egyik legjelentő­sebbike a nemzetközi dixielandfesztivál huszonöt éves tradícióin alapuló, de éppen a megújulás jegyében ez évtől Sal­gótarjáni Jazzfesztiválnak neve­Már elkészült a programja a májusi 14-1&-Í Salgótarjáni Jazzfesztiválnak gítják a repertoárt Ennek jegyé­ben például a 14-i színháztermi előadás főszereplője a 2007-ben Farkas Róbert vezetésével alakult s egyre nagyobb sikerrel koncer­tező, rohamosan növekvő népsze- rűségű Budapest Bár zenekar lesz. Az együttes a kávéházi, cigányze­néi hagyományokat pop-rockmu- zsikával mixelve mai hangzásban, jeles szólisták közreműködésével közvetíti. Május 16-án délután a ismert, elismert gitáros. Ugyan­csak sok szálon kötődik ide Nagy Nana Norbert is, aki az Alapi Band- del lép fel. A szabadtéri programot és egyáltalán a fesztivált a fiatalok egyik kedvence, a Pannónia Allstars Ska Orchestra zárja fő­ként reggae-jellegű műsorral. Új­szerűnek nevezhető az a jazz-zel kísért borvacsora is, amelyet a má­jus 15-i, színháztermi koncertet követően rendeznek az intézmény 2010-es esztendő a fesztiválok évé­nek neveztetik - nem igazán ked­vezőek a szervezők számára. En­nek ellenére igyekeznek talpon maradni, mert ha egy folyamat megszakad, nagyon nehéz újrain­dítani. A túlélés nem kis mérték­ben az önkormányzatnak köszön­hető. A másik ösztönző erőt a vi­segrádi országokkal való szakmai és azok révén jó emberi kapcsola­tok jelenti. A szlovákiai (Beszterce­bánya) , a cseh- (Hradec Králové) és a lengyelországi (Zakopane il­letve Tarnów) partnerekkel való nyolcéves együttműködés a közös, „United Europe” elnevezésben is tükröződik. Ami viszont a meg­újulást illeti, az Tóth Csaba szerint egy folyamat részeként értelme­zendő. Már az előző években is előelőfordultak olyan produkciók, amelyek a dixieland fogalomköré­be nem fértek be s túlmutattak a tradicionális jazz keretem is. Ez a jelenséget az idei műsorterv még inkább felerősíti, ezért indokolt a rendezvény nevének dixielandről, jazzfesztiválra való változtatása. Persze számos elem - példának okáért a program hármas, szabad­téri, színháztermi és a templomi tagozódás - megőrződik a koráb­bi gyakorlatból is. Az is a hagyo­mányok folytatására utal, hogy a nyitónapon, május 14-én a Fő té­ren a Stanley’s Dixieland Street Band szerepel, a középső, május 15-i nap szabadtéri műsorát a Komamo Dixieland Band szolgál­tatja, a színházteremben pedig a fesztivál egyik leggyakoribb és leg­jobban kedvelt vendége, a Hot Jazz Band lép fel Mia Kim (ének - USA- Korea), Tommy Víg (vibrafon - USA) és a Happy Hoppers tánc- együttes közreműködésével. A Salgótarjáni Jazzfesztivált elő­készítő megbeszélésen természe­tesen szót kaptak a külföldi vendé­gek is, akik szavaiból az derült ki, hogy ez a rendezvény nem csu­pán a zenéről szól, erősíti a viseg­rádi országok népei közötti baráti kapcsolatokat is.... Csongrády Béta Történelem tűzzománcokon Bár egyéb témájú (portrék, tájak, virágok, viseletek) és technikájú (akvarell, pasztell, tempera, linómetszet stb.) képek is találhatók Bacsúr Sándor kiállításán, domináns szerepük a Nógrád megyei templomoknak, váraknak, egykori patinás épületeknek van, műfajilag pedig a tűzzománc uralja a falakat. E retrospektív tárlatot az alko­tó április 10-i, hetvenötödik szüle­tésnapja tiszteletére rendezték Balassagyarmaton, a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ Horváth Endre galériájában. Bacsúr Sándor tősgyökeres az Ipoly parti városban, nemcsak, hogy itt koptatta az elemi, az ál­talános iskola, majd a rangos Balassi gimnázi­um padjait, felsőfokú ta­nulmányai végeztével is ide tért vissza s szinte egész munkássága szü­lővárosához köti. Sokan mint pedagógust, oktatá­si vezetőt, iskolaigazga­tót, rajzstúdió-vezetőt is­merik és tisztelik. Sziszi­fuszi munkaként és meg- süvegelendő teljesít­ményként értékelendő az a dokumentumértékű kötet, reprezentatív al­bum, amelyet 2002-ben Balassagyarmat képzőművészet­ének krónikásaként volt képes összeállítani, megjelentetni. Ha mást nem tett volna élete során, ezzel a könyvvel is beírta volna magát Balassagyarmat és Nógrád megye művelődéstörténetébe. De - mint jelenlegi kiállítás is bizo­nyítja - alkotóként is joggal tart­ják számon személyét, nevét. Az építészeti hagyományokat szinte küldetésszerűen őrzi mű­veiben. A több variációban és ily mó­don már sajnos csak e képeken látható balassagyarmati vasútál­lomás, vagy a zsinagóga illetve a szerbtemplomi mozaik ikonja, de leginkább a „Giarmat” városkép - ahogyan egy hadmérnök látta 1634-ben - egyértelműen azt iga­zolja, Bacsúr Sándor vonzódik a históriához, sokat tud - könyvek­ből, elbeszélésekből és immár sa­ját élményekből is - róla és azt szeretné, ha éppen az ő képei ré­vén mások is jobban megismer­nék a történelmi múltat s ösztön­zést kapnának tanulmányozásá­ra. Az épületek szépségének, szakrális és világi értékeinek ki­emelésén, felmutatásán túl ez a célja egyebek közt a cserhátsurányi, a nógrádsápi, a szentkúti, a szécsényi templom vagy a drégelyi, hollókői, salgói, somoskői vár megörökítésének is. Külön is említést érdemel a Bujáki párbaj című kép, hiszen annak egyébiránt sajátos történe­ti háttere is van. A legtöbb - em­lített és említetten - alkotás tűz­ben fogant. A tűzzománc sok év­százados hagyományú technika, amely az utóbbi évtizedekben önálló arculatot öltve éli rene­szánszát Nógrádra ez különösen igaz, hiszen Salgótarjánban a tűz­helygyárhoz kötődően évek óta működik zománcművészeti tá­bor, amelyet előszeretettel látogat Bacsúr Sándor is. A kiállításmegnyitón feltűnő­en sokan tisztelték meg megjele­nésükkel a jubiláns alkotót. Kü­lön is kiemelendő az a színvona­las műsor, amellyel Csábi István előadóművész, a Telek-Baranyi trió és a Kiss Árpád Általános Is­kola - ahonnan 1995-ben Bacsúr Sándor igazgatóként nyugállo­mányba vonult - Csalogató nevű nevelői kisegyüttese kedveske­dett a joggal meghatott ünnepek­nek. Cs. B. Ez a kép is - Drégelyvár - szerepel a 75 éves Bacsúr Sándor balassagyarmati kiállításán JÓ MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Egyél te is hagymát Ica szeretnélek megcsódolni!” Szeren­csés nyertesünk: Szabó Istvánná Dejtár, Szabadság út 25. Kérjük, mai rejtvényünk megfejtését 2010. március 25-ig juttassák el szerkesztőségünkbe (Salgótarján, Alkotmány út 9.). Az 1000 forintos vásár­lási utalvány szintén itt vehető át.

Next

/
Thumbnails
Contents