Nógrád Megyei Hírlap, 2010. március (21. évfolyam, 49-74. szám)
2010-03-10 / 57. szám
2 2010. MÁRCIUS 10., SZERDA NÓGRÁD MEGYE Megszépül a falu Mátraverebély. A kistérségi közmunkaprogramok keretein belül összesen 37 főt foglalkoztat jelenleg a község önkormányzata. Nagy Attila polgármester szerint a munkások a település rendben tartásán, megszépítésén szorgoskodnak. Parkosítanak Nógrádsáp. Befejezés előtt áll az a tizenötmillió forintos, Leader támogatással elkészülő beruházás, amely a faluközpontot varázsolja újjá. A parkosítás végeztével előreláthatólag májusban adják át a település megújított centrumát. Filmvetítés Salgótatfán. A Nógrád Megyei Fotóklub Egyesület március 11- i, csütörtöki összejövetelét 17.30 órakor tartják meg a József Attila Művelődési és Konferencia-központban. A rendezvényen - amelynek központi témája a nőnap lesz - F. Csaba Mária és dr. Fancsik János „Er- dők-mezők virágai” című vetítettképes előadását, valamint Gergely István és Gergelyné Peteh Piroska „Az egzotikus Vietnam” című videofilmjének második részét tekinthetik meg az érdeklődők. Nótadélután Salgótarján. Az idén januárban alakult megyei magyar nóta és népzenei egyesület első rendezvénye volt pár nappal ezelőtt a Cafe Frei kávézóban megrendezett nótadélután, amit nőnapi ajándéknak szántak a szervezők. Telt ház fogadta a csaknem négy órás összeállítást, amelyben az egyesület tizenhét tagja, valamint az egri Hevesi lózsef Nótaklub három előadója lépett fel. A szervezet- amelynek alapító tagjai között van Bohács István nótaénekes, elnöke pedig Répás Béláné- számára ez az esemény is igazolta, hogy érdemes a magyar nóta népszerűsítésével foglalkozni. Harminc éves a Komjáthy Társaság Szabó A. Balassagyarmat A Komjáthy Jenő Irodalmi és Művészeti Társaság kiállítással és antológia-bemutatóval ünnepelte a megalakulása óta eltelt három évtizedet „anyaintézményében”, a tevékenységét mindig készséggel felkaroló és ösztönző Madách Imre Városi Könyvtárban. A társaság képzőművész tagjainak tárlatát megnyitó Szabó Endre újságíró, a társaság egyik alapítója beszédéből az sugárzott át: immár történelemmé vált az eltelt harminc év, s nagy dolog az, hogy egy irodalmi-történelmi múltjára olyany- nyira büszke kisvárosban máig megvan a folytonosság, a hagyományok továbbvitele. Még 1979-ben hívta életre a balassagyarmati Madách Imre Városi Könyvtár kultúrmisszi- óban jeleskedő vezetője, Pod- lipszky Ervin és Ketykó István költő a Komjáthy Jenő Irodalmi és Művészeti Társaságot. A csoportosulás névválasztása nem véletlen. Szimbolikussá vált a városból „elűzött”, azt „Abderának" nevező, különös századvégi költő alakja, aki a modern magyar líra egyik előfutárává lett, s aki minden hányattatás ellenére így búcsúzott az Ipoly partjától: „E szív szabad, de nem feled.../ Te drága táj Isten veled”. Komjáthy Jenő Az első beszámolót a Honismereti Híradó 1979/2. számában olvashatta a nagyközönség Csikász István költő, festő és előadóművész, a társaság egyik alapítója tollából: „mi is jeleket kívánunk adni e városból, e vidékről, e tájról, ahol a hagyományok folytatóiként ezt kötelességnek keU éreznünk. Irodalmi híradás akarunk lenni a XX. század végéről, napjainknak és a jövőnek.” A 24 alapító tag - írók, költők, újságírók, orvosok, képzőművészek - megkezdték a műhelymunkát, ízekre szedték egymás alkotásait az önfelolvasás légkörében. Évekig dr. Kerényi Ferenc, az irodalomtudomány kandidátusa lektorálta a hozzá eljuttatott, legjobbnak vélt anyagokat. A csoport ráadásul össze- kötötte-összeköti a kulturálisan szerves egységet alkotó régiót: a határfolyó Ipoly két partját. Felvidéki toliforgatók is tagjai lettek a társaságnak: Hrubík Béla és Csáky Károly. Az első, 1987-es „Bőrünkön a betűk” című antológiát követően tíz éve minden esztendőben megjelenik a „Röpke ívek” elnevezésű antológiasorozat. Sajnos az idő múlásával súlyos veszteségek érték a közösséget: elment Podlipszky Ervin, dr. Kerényi Ferenc, Jobbágy Károly, Farkas András, Szederkényi Attila, Kovács Alfonz, A Röpke ívek legfrisebb számának borítója Merczel Erzsébet, Görög Imre, Lázár László, Csikász István és T. Pataki László. Az összművé- szetiség jegyében csatlakoztak a csoportosuláshoz kiváló képzőművészek is: Réti Zoltán festőművész, a kör jelenlegi doyenje, a Munkácsy-díjas Csemniczky Zoltán szobrászművész, Nagy Érdeklődők és a társaság tagjai a jubileumi bemutatón Márta és Pénzes Géza festőművészek, Karmann János grafikus, festő- és szobrászművész és a festészetet, fotográfiát egyaránt művelő Telek-család. A jubiláló társaság irodalmárai ma már számos önálló kötettel büszkélkedhetnek: elég, ha a lírikusok közül Ádám Tamásra, Ketykó Istvánra, Konczek Józsefre, Romhányi Gyulára, Németh Péter Mikolára, Bácsik Katalinra gondolunk, de a prózaírók is publikáltak már önálló kötetekben vagy folyóiratokban, példának okáért Szávay Attila, Nógrády Andor, Soós Géza, Annus Antal, Gombár Endre, Onagy Zoltán, vagy Vass Imre. Dr. Zonda Tamás pszichiáter, a kör egyik alapítója lírájával és prózájával is országos ismertségre tett szert. A fiatal költőnemzedék - Fábián Berta, Szunyogh Pál, Katona Ágota, Nyikon Natasa és Kasuba Klaudia - is markáns, egyéni hangot mutat, a prózában pedig külön színfoltot jelent az újságíró Szőke Zsuzsa jelenléte. A mostani, jubileumi, 2009-es antológiát dr. Szepes Erika irodalomtörténész mutatta be, aki a Madách Imre Városi Könyvtár kiadásában megjelent, Ádám Tamás által szerkesztett kötetről elmondta: a szülőföldhöz való hűség és a hagyományőrzés igénye hatja át a műveket. Salgótarján. A tanulásban, illetve értelmükben akadályozott tanulók részére idén is megrendezték a „Felfénylő Szavak” hazafias és tavaszváró országos versmondó versenyt. Ezúttal a Jász-Nagykun-Szolnok, Heves és Nógrád megyei intézmények tanulóinak és kísérőinek pár nappal ezelőtti megmérettetésén a salgótarjáni Illyés Gyuláné Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat volt a házigazda. Szép tarjáni és pásztói sikerek születtek: az országos döntőn Salgótarjánt az Illyés három diákja - Dankó Attila, Horváth Dominik és Letovai Dóra - képviselheti majd Egerben, Pásztóról pedig Kunkli Beatrix és Kovács Szabolcs utazhat a döntőre. Értelmükben akadályozott alsó tagozatosok: 1. Kunkli Beatrix (Pásztó), 2. Pongrácz Dániel (Pásztó), 3. Kovács Izabella (Salgótarján). Felső tagozatosok: 1. Kovács Szabolcs (Pásztó), 2. Horváth Dominik (Salgótarján), 3. Zsoldos Alexandra (Kisújszállás). „Felfénylő szavak” - nógrádi sikerek Készségfejlesztő szakiskolások: 1. Vavrek Vivien (Eger), 2. Rafael Csaba (Pásztó), 3. Szabó Mihály (Homok). Tanulásban akadályozott alsó tagozatosok: 1. Letovai Dóra (Salgótarján), 2-4. Horváth Tamás (Eger), Palcsi Szebasztián (Homok), Janik Sarolta (Homok). Felső tagozatosok: 1. Páll Csaba (Eger), 2. Lakatos Nikolett (Homok), 3. Kovács Péter (Salgótarján). Szakiskolások■ 1. Dankó Attila (Salgótarján), 2-3. Budai Gábor (Kisújszállás), Radics Péter (Salgótarján). Ezúttal a salgótarjáni Illyés volt a régiós verseny házigazdája Borenszki Ervin hivatalosan is képviselőjelölt Szenográdi Ferenc Szécsény. Borenszki Ervin országgyűlési képviselőjelölt Szécsényben tájékoztatót tartott, ahol Zsédely Lajos az MSZP helyi szervezete részéről bejelentette, hogy Borenszki Ervin hivatalosan is pártjuk országgyűlési képviselő-jelöltje. A választási bizottságnak az összegyűjtött kopogtatócéduláknak mindössze egynegyedét adták le, ami így is jóval több volt a szükséges hétszázötvennél. Elmondta: jelöltjük, Borenszki Ervin az elmúlt időszakban országgyűlési képviselőként teljesítette azokat az ígéreteket, amit négy évvel ezelőtt a választópolgárainak tett, s megpróbált megfelelni annak a több mint tizenegyezer embernek, akik 2006-ban rá adták szavazatukat. Fontosnak tartotta a választópolgárokkal a kapcsolattartást. A négy év alatt több mint 120 fogadóórát tartott, 40 fórumon vett részt és 450 egyéb rendezvényen, köztük falunapokon, fesztiválokon volt jelen. A választókörzet mind a 49 településén megjelent, foglalkozott az emberek ügyével. Zsédely Lajos arról is szólt, hogy pártjuk felkészült egy tartalmas, érdemi vitára. Korrekt, tényeken, adatokon alapuló, nem pedig minősítéseket tartalmazó, személyeskedésekbe fajuló, uszító stílusú kampányban akarnak részt venni. Az ellenfeleik részéről nem ezt tapasztalják. Idézett abból a jobboldali kiadványból, miszerint az utak rosszak, kátyú- sak. Feltette a kérdést: vajon aki ezt írta, 2002-ben és 2010-ben is járt-e a térségben? Mert az utóbbi években nagyon sok utat felújítottak. Az állampolgároknak joguk van mindenről tudni, de az információk reális tényeken alapuljanak. Borenszki Ervin a sajtó jelenlévő képviselőin keresztül megköszönte a kopogtatócédulákat, az aktivisták munkáját. A parlamentbe kerülését követően, 2006-ban úgy döntött, hogy nem vesz részt Budapesten a pártpolitikai csatározásokban, helyette a választópolgárok érdekeit képviseli, kéréseiket közvetíti az adott szakterületek felé. Úgy ítélte meg, hogy a rendszerváltást követően a választókerületben kevés olyan változás történt, ami az emberek javát szolgálta volna. Azt mondta: sokat kaptunk a negatívumokból, munkahelyek szűntek meg, családok lehetetlenültek el, sajnos a mai napig rögös az út a fel- emelkedésig. Az elmúlt években a vállalkozókkal, civil szervezetekkel, önkormányzatokkal együtt sikerült ezt a negatív tendenciát megfordítani. A korábbi évekhez képest jóval nagyobb összegű fejlesztések valósultak meg. Ezek szolgálták az itt élő emberek életminőségének javítását, de közvetlen munkahelyeket is jelentettek.- Többmilliárd forintos fejlesztéssel korszerűsítettük az útjainkat. Többek között elkészült az Ipolytarnóc - Litke - Salgótarján közötti út, és a Mohorát, Herencsényt és Alsótoldot "összekötő közút. Szécsény környékén a négyszámjegyű útjaink korszerűek. Sokat dolgoztunk azon, hogy az oktatási intézményeink tárgyi feltételei javuljanak. Ságújfa- lun, Karancslapujtőn, Nógrádmegyer- ben, Szécsényben több százmilliót fordítottunk az oktatási intézmények megújulására. Folytatjuk a szécsényi városmag korszerűsítésének fejlesztését - mondta Borenszki Ervin. Ezt követően szólt a térség idegenforgalmának fejlesztéséről, amiért eddig is sokat tettek, kiemelte Hollókőt és az ipolytamóci őslábnyomos területet Azt mondta, hogy az Új Magyarország Vidék- fejlesztési Program keretében szinte minden településen volt valamüyen fejlesztés. A Leader programon belül a választókerületben többmilliárd forintos fejlesztés valósul meg. Nem feledkeztek meg a kisvállalkozókról sem, akik a program keretében munkahelyeket teremthetnek. Olyan kismesterségeket hívnak életre, amire a falvakban nagy szükség van, de az utóbbi években már megszűnőben voltak. Megemlítette Szécsény és térsége egészségügyi fejlesztését, a városban épülő járóbeteg-ellátó szakrendelőt - Úgy tapasztalom, hogy annak a vidékfejlesztési programnak, amit közösen elkezdtünk, jó visszhangja van. Megdöbbentett azon kijelentés, amit nemrégiben Hollókőben egy fideszes szakpolitikus mondott: tudatos településrombolásnak, a magyarság fizikai felszámolásának nevezte a nyolcéves kormányzásunkat. Igazságtalannak tartom mindazt, amit felvázolnak az elmúlt nyolc évünkről, azt a sötét jövőképet, amit a nép elé „vetítenek”. Azt mondom, meg kell becsülni az elmúlt évek eredményeit, erről a talajról kell elindulni, s nem szabad hiú ábrándokat magunk elé tűzni. Tovább kell menni azon az úton, amit célul tűztünk ki, ami szolgálja az ország, a térség felemelkedését. Borenszki Ervin foglalkozott a cigányság helyzetével is. Hangsúlyozta, hogy azt a történelmi helyzetből kiszakítva nem lehet kezelni, megoldani.- Sajnos az elmúlt két évtizedben soha nem volt a politikai pártokban olyan készség, ami ezzel határozottan foglalkozott volna. Azt hiszem, hogy 1990-ben, amikor másfélmillió munkahely szűnt meg, ez a társadalmi csoport került olyan reménytelen helyzetbe, ami a mai problémájukat is okozza. Mi az Út a munkához programunkkal próbálunk ezeken az embereken segíteni. Ezt kell tovább folytatni, munkát, tudást biztosítani számukra. Mi, szocialisták, a saját munkájukból élők pártján állunk, kiállunk a nyugdíjasok, a fiatalok, az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került emberek mellett. Egyetértünk azzal, hogy el kell számoltatni a politikai osztályt, erre politikai értelemben a választásokon sor kerül, jogi értelemben pedig mindazokat felelősségre kell vonni, akik valamilyen bűncselekményt követtek el, de úgy, hogy az ügyészség, s a bíróság munkájába a politika ne szóljon bele. FIZETETT POLITIKAI HIRDETÉS