Nógrád Megyei Hírlap, 2010. március (21. évfolyam, 49-74. szám)
2010-03-09 / 56. szám
2 2010. MÁRCIUS 9., KEDD NOGRAD MEGYE Az 1989/1990-től eltelt húsz év történéseinek áttekintése, elemzése az élet minden területén hozzájárul a továbblépéshez szükséges információk gyarapításához és következtetések levonásához. Ezt teszi - a KSH adataira alapozva - kollégánk is, aki dolgozatának eddig közölt részeiben megyénk nemzetgazdasági ágait elemezte és pozícionálta is. Az alábbi írásában megyénk fejlődésében is meghatározó, kialakult és folyamatosan változó ágazati szerkezeti arányokra irányítja a figyelmet. Adalékok Nógrád megye rendszerváltás utáni történetéhez (9.) Veszteségforrás a lassan korszerűsödő gazdasági szerkezet Baráthi Ottó A gazdaságszerkezet jelentősége Egy összetett gazdasági-társadalmi alakulat - vállalkozás, megye, régió - teljesítménye leegyszerűsítve két tényezőtől függ: az egyes összetevők eredményességétől, illetve a különböző hatékonyságú részek arányától. Megyénk gazdaságának teljesítménye is - többek között - az egyes ágazatok produktumától és arányától függ. Amennyiben több a magas jövedelmezőségű ágazat, akkor nagyobb az összteljesítmény (GDP) is. Utóbbi úgy is nőhet, hogy az egyes ágazatok produktuma szinten marad, de az ágazatok aránya - egyik időszakról a másikra - eltolódik a magasabb értékűek irányába. Sorozatírásom első részében (lapunk 2010. február 3-ai számában) jeleztem: Nógrád mai súlyos gazdasági helyzetének okai nem elsősorban a rendszerváltásban, de az egyes gazdasági ágazatok teljesítményében és struktúrájában keresendők. Az előbbieket már bemutattam, lássuk a szerkezeti változásokat. Egészségtelen ágazati összetétel Mielőtt a megye rendszerváltás utáni gazdasági szerkezetének változását bemutatnám, indokolt a meghatározó gazdaságtörténeti alapot képező 1980- as évekbeli ágazati szerkezetet is szemügyre venni, hiszen a bányászatban már az 1960-as évektől megkezdődött a visszafejlesztés. A megye korabeli gazdasági szerkezetét két adattal is jól érzékeltethetem: 1980-ban az aktív keresők több mint 80 százaléka az anyagi ágakban dolgozott, amelyből az ipari keresők aránya meghaladta az ötven százalékot is. A termelő ágazatok magas részaránya az erőltetett extenzív gazdaságfejlesztés, azon belül is a túlhajszolt iparosítás korhű képét mutatja, ami az 1. táblázat adataiból is visszatükröződik. Mi több, ugyanezen táblázatból ránézésre is kitűnik az ipar egészségtelen túlsúlyossága: 1980-ban az anyagi ágak ösz- szes foglalkoztatottjának még több mint fele (51,5 százaléka) itt dolgozott. A tíz év alatt minden ágazatban csökkent a létszám, az építőiparban és az iparban a legnagyobb mértékben, amely utóbbi azonban az anyagi ágakon belüli ötven százalékos súlyával így is magasan a vezető ágazat maradt Érdemes tehát az ipar belső összetételét is megfigyelni a 2. táblázatban, hogy a megye gazdaságának „természetét” érzékelni tudjuk. Visszaesett ugyan a bányászat aránya, ám lényegében megmaradt az energiaéhes ipar túlsúlya Megmerevedő örökölt struktúra Az 1980-as évek iparstruktúrája a 2. táblázatban már-már feledésbe merülő iparágakat (nehézipar, könnyűipar) fedezhet fel a figyelmes olvasó. A bekövetkezett változásokat részletesen is lehetne részltesen elemezni, de aligha szükséges, mert a két táblázat adataiból kitűnik, hogy tizenötezer fős (!), közel húsz százalékos leépülés úgy ment végbe, hogy nem változtak lényegesen sem a termelőágazatok közötti, sem pedig az iparon belüli ágazati arányok. Csak kis mértékben módosult az ipar belső ágazati szerkezete. Visszaesett ugyan a bányászat aránya, ám lényegében megmaradt az energiaéhes nehézipar túlsúlya, azon belül növekedett gépipar súlya. Említést érdemel az élelmiszeripar izmosodása. Az a tény, hogy az anyagi ágak recessziója (ami a bányászatban sokezer fős leépítést eredményezett) 1990-ig nem okozott nyílt munkanélküliséget, annak köszönhető, hogy az állásukat vesztett emberek egy része nyugdíjba mehetett, a másik hányada pedig a szolgáltató szféra valamely ágában talált új munkahelyet. Ugyanakkor az iparban és néhány más ágazatban is a létszám- csökkenés ütemét is meghaladta termelési volumen visszaesése, amelynek következtében nőtt a kapun belüli munka- nélküliség és csökkent a termelékenység. Nógrád gazdaságát jórészt piac- és versenyképtelen gyártmánystruktúrával, aránytalan térségi allokációval, jelentős belső szervezeti túlfoglalkoztatással, hanyatló korszakában érte a rendszerváltás. Bizonyos döntési pozíciókban pedig felkészületlenül... Megrendítő gazdasági események 1989/1990-től a gazdasági átalakulás, a privatizáció, a kárpótlás, a tulajdonosváltások, a fel- és kivásárlások, a korábban biztos keleti piacok elvesztése következtében szinte máról holnapra mentek tönkre a kis- és nagyvállalatok. A létért folytatott küzdelemben az első lépés a gazdaságtalan tevékenységek azonnali felszámolása, és ennek nyomán a foglalkoztatottak létszámának radikális leépítése volt. Ez a megrázó, sorsfordító átalakulási folyamat („fent és lent” is) olyan gyors volt, hogy a munkanélküliség 1993-ban már kulminált, attól kezdve rövidebb-hosszabb ideig stagnált, az 1990-es évek közepétől 2000-ig mérsékelten és differenciáltan csökkent (majd ismét nőtt, de erről majd máskor...) Az ezredfordulóig olyan mértékben alakult át a megye gazdasági szerkezete (miként társadalma is), hogy lényegében a mai napig kijelölte azokat az ágazati trendeket és arányokat, amelyek mentén a változások - szándékolt és nem várt események: piacvesztés, céghalál, új vállalkozásalapítás - folyamatosan bekövetkeznek. A gazdaság struktúráját 1992-től (a TEÁOR rendszerében) az alkalmazottatyfoglalkoztatottak számának változásán tudjuk nyomon követni. Ezt az összehasonlítható gazdaságszerkezetet mutatom be a 3. táblázatban. A gazdag adatbázis sokoldalú és mély elemzésre ad lehetőséget, amelyet az igényes olvasó maga is elvégezhet. Ezért én alább csak néhány csomót kötök a szerteágazó szálakra. A szerkezeti változások főbb irányai és súlypontjai ■ Az alkalmazásban állók számának radikális, majd mérséklődő csökkenése az ágazati szerkezet jelentős és különböző irányú és mértékű, gyakorlatilag spontán változásával járt együtt. ■ A gazdálkodó szervezetek tönkremenetele, felszámolása, átalakulása, a nagyvállalatok, szövetkezetek szétaprózódása, új, főként kisszervezetek és kényszervállalkozások létrejötte gerjesztette az előbbi folyamatot. ■ Rohamosan és jelentős mértékben csökkent a primer (a mezőgazdaság már az 1980-as évektől), kevésbé a szekunder ágazat (ipar+építőipar) részesedése, és ezzel szemben nagymértékben növekedett a tercier ágazatok, vagyis a szolgáltató szféra foglalkoztatottsága és aránya. ■ A veszteség és a teljesítmény visz- szaesése az agráriumban votl a legnagyobb, ahol a dolgozók száma töredékére zuhant, a termelési eredmények mérséklődtek, az állatállomány - a szarvas- marha kivételével - csökkent. ■ Az óriási veszteségek és a markáns változások ellenére a megye gazdaságának továbbra is meghatározó nemzet- gazdasági ága az ipar, amely napjainkban is a legtöbb embernek ad kenyeret, és amit a gépipar gerjeszt és az export éltet. ■ Létszámában és arányaiban is dinamikusan nőtt a kereskedelem, javítás, valamint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazat, amely utóbbi a turizmus infrastruktúrája, és régen az örök remény a megye számára. ■ Sajnálatosan csökkenő a súlya a humánágazatok két reprezentánsának, az oktatásnak és az egészségügyi, szociális ágazatnak, ami a jövőt kockáztató jelenség. Ezzel ellentétesen alakult a közigazgatás, védelem ágazat szerepe és jelentősége. ■ A pénzügyi tevékenység aránya csekély és csökkent is, az ingatlanügyek (stb.) ágazat részaránya dinamikusan nőtt. Az országos és megyei arányokkal való összehasonlítás érdekes lehetne, de mivel különösebb jelentősége az eltérő adottságok miatt nincs, itt nem is indokolt. Vegye inkább szemügyre kedves olvasóm az egzakt információkat tartalmazó 3. táblázatott Néhány megjegyzés A fenti vázlatos struktúra-elemzésből is kitűnhet: Nógrád rendszerváltás utáni fejlődésében szerepet játszanak gazdaságának örökölt sajátjai. Kihat a megye mai teljesítményére a gazdaságszerkezet inkább spontán formálódása, semmint koncepciózus alakítása, amely ma is egyik veszteségforrás. Nincs igazán korszerű, élenjáró technológiát, magasabb hozzáadott értéket, innovatív terméket, magas minőséget produkáló (a gépiparon és néhány vállalkozáson kívül) exportképes, jövedelmező ágazata. Ezt igazolja Nógrád GDP-mutatókban kifejezésre jutó, korábban közölt pozíciója. Sajnálatos, hogy a jó szándékú törekvések ellenére Nógrád gazdasága mélyponton van. Hogy ebben igazán kinek mi a szerepe és felelőssége, arra itt már nem tudok kitérni. 3. táblázat Nógrád megye gazdaságának szerkezete az alkalmazottak száma, aránya és változása alapján 1. táblázat Az anyagi ágak struktúrája a '80-as években 2. táblázat Az ipar szerkezete a foglalkoztatottak száma alapján MEGNEVEZÉS 1980 1990 1990 1980 %-ában Ipar 40 252 31 585 78,5 Építőipar 6 766 4 378 64,7 Mezőgazdaság 16 301 13 238 81,2 Közlekedés 5 715 5 339 93,4 Kereskedelem 7 806 6 403 82,0 Vízgazdálkodás 1 330 1 317 99,0 Egyéb tevékenység 970 ANYAGI AG EGYÜTT 78 170 63 230 80,9 MEGNEVEZÉS 1980 1990 1990 1980 %-ában Bányászat 15,0 6,9- 8,1 Villamosenergia ipar 1,4 1,8 0,4 Kohászat 11,6 11,3- öXl Gépipar 24,2 32,6 8,4 Építőanyag ipar 18,8 19,1 0,3 Vegyipar 0,8 1,0 0,2 Nehézipar 71,8 72,8 1,0 Könnyűipar 20,0 19,4- 0,6 Egyéb ipar 2,7 0,6- 2,1 Élelmiszer ipar 5,5 7,3 1,8 IPAR ÖSSZESEN 100,0 100,0 0,0 FORRÁS:NÓGRÁD MEGYE GAZDASÁGA A RENDSZERVÁLTÁS UTÁN. KSH NÓGRÁD MEGYEI IGAZGATÓSÁGA, SALGÓTARJÁN, 1997 FORRÁS:NÓGRÁD MEGYE GAZDASÁGA A RENDSZERVÁLTÁS UTÁN. KSH NÓGRÁD MEGYEI IGAZGATÓSÁGA, SALGÓTARJÁN, 1997 Gazdasági ág 1992 2008 Index: 1992= 100,0 Száma, fő Ágazat aránya, % Száma, fő Ágazat aránya, % Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazd. 4688 8,3 1059 2,5 22,6 Ipar 23812 42,2 13153 30,9 55,2 Építőipar 2502 4,4 2469 5,8 98,7 Kereskedelem, javítás 3272 6,5 5365 12,6 184,0 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 826 1,5 1530 3,6 185,2 Szállítás, raktározás, posta, távközlés 4288 7,6 2629 6,2 61,3 Pénzügyi közvetítés 968 1,7 698 1,6 72,1 Ingatlanügyletek, gazdasági szóig. 571 1,0 2452 5,8 429,4 Közigazgatás, védelem, kötelező tb. 2662 4,7 4464 10,5 167,7 Oktatás 6006 10,7 3969 9,3 66,1 Egészségügyi, szociális ellátás 5198 9,2 3792 8,9 73,0 Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 1229 2,2 1026 2,4 83,5 Összesen 56422 100,0 42586 100,0 75,5 FORRÁS: NÓGRÁD MEGYE STATISZTIKAI ÉVKÖNYVEI. KSH. SAJÁT SZERKESZTÉS ÉS SZÁMÍTÁS
