Nógrád Megyei Hírlap, 2010. március (21. évfolyam, 49-74. szám)
2010-03-01 / 49. szám
2010. MÁRCIUS 1., HÉTFŐ 5 NO GRAD MEGYE Az 1989/1990-es rendszerváltás igényli és szükségelteti is a történések elemzését és értékelését. Ezt teszi külsős munkatársunk is, aki - a KSH adataira alapozva és saját számításait is felhasználva - áttekinti és vizsgálja Nógrád megye gazdaságát és társadalmát, pozícionálva is azt az észak-magyarországi régióban és az országban. Elemzésének 8. részében - terjedelmi korlátok miatt (is) a teljesség igénye nélkül - Nógrád megye szociális szférájáról igyekszik reális képet alkotni. Adalékok Nógrád megye rendszerváltás utáni történetéhez (8) A szociális szfér? felelősségi kiírt Az elmúlj húsz évben bekövetkezett radikális társadalmigazdasági változások az egyik legnagyobb kihívást a szociális szféra számára jelentik. Az időskorúak számának növekedése, a munkanélküliség eszkalációja, a növekvő elszegényedés, a családok gondjainak halmozódása, a fiatalok megváltozott életvitele, a káros szenvedélyek terjedése - csak néhány kiragadott példa a drámai - a korábban tömegesen nem tapasztalt - társadalmi jelenségekre. Mindezek felismerése és kezelése elsősorban a szociális szféra felelősségi körébe tartozik, egészében az állam, lokálisan a helyi önkormányzatok számára jelent felelősségteljes feladatot. Már ebből a vázlatos felsorolásból is nyilvánvaló, itt és most nem bonthatom ki a szociális szféra komplexkörét, így nem térhetek ki a társadalombiztosítás, az állami szociális gondoskodás körébe tartozó nyugdíjak, táppénz és más fontos ellátások bemutatására. írásomat leszűkítem az ön- kormányzatok egyes szociális feladatai teljesítésének vizsgálatára. Gyermekjóléti alapellátás: volt jobb A gondoskodás fontos intézménye a bölcsőde, amely nappali ellátást nyújt elsősorban a három éven aluli kisgyermekek számára. Az életkori sajátosságokat figyelembe véve segíti a kicsik fejlődését. Megyénkben a fenntartó önkormányzatok a gyermekvállalási kedv, az élve-születések és a korosztályos gyermekek számának csökkenésére hivatkozva drasztikusan leépítették intézményeiket. Rosszul tették, ugyanis még a csökkenő gyermekszámhoz képest is aránytalanul kedvezőtlenül (Lásd-1. táblázat) alakult az ellátottság. A bölcsődék mintegy 78, a férőhelyek csaknem 85%-a került megszüntetésre, miközben az érintett gyermekkorosztály létszáma az előzőektől jóval kisebb mértékben csökkent. A 100 férőhelyre jutó gyermekek száma 81-ről 132-re, 63 százalékkal növekedett. Az aligha vigasztalhatja az elhelyezési gondokkal küszködő szülőket, hogy másutt sem sokkal jobb a helyzet, az országos mutató 130, a Heves megyei 131, a BAZ megyei 132. A megyeszékhely városok önkormányzatai közül talán egyedül a salgótarjáni - sok-sok éve már - nem tart fenn bölcsödét.. Gyermekvédelem: korszerűsödő intézményhálózat A megyei önkormányzat - mint a gyermekvédelem egyik A térség egyik legnagyobb eredménye ezen a téren a 2008-ban átadott Baglyaskő Idősek Otthona fő letéteményese -, 2006 elején módosított szakmai koncepciója végrehajtását szolgáló gyakorlati intézkedéseinek eredményei - többek között a korábbi nagy létszámok befogadására alkalmas ellátórendszer lebontása, a széttagolt intézményhálózat és szakmai létszám lehetőség szerinti koncentrálása - már mutatkoznak. Az objektív időbeli összehasonlítás struktúrája csak az ezredfordulótól adott, így a kiemelt ellátási formákat jobbára 2000. évi bázison tudom bemutatni, kezdve a sort a 2. táblázat gyermek elhelyezési adataival. Csökkent az otthonban elhelyezett gyermekek száma. A fajlagos mutatók differenciáltak - és miközben minőségében javulhattak elhelyezés körülményei -, országos és régiós összehasonlításban is megállják a helyüket. Lényegében hasonló megállapításokra juthat az elemző, ha a górcső alá veszi a nevelőszülői hálózat (itt nem bemutatott) mutatóit, s minthogy mind az elhelyezettek, mind nevelőszülők száma azonos mértékben (40 százalékkal) csökkent, a következtetései is a fentiekhez hasonlók lehetnek. Gyámügy: több a védelemre szoruló gyermek A veszélyeztetett gyermekek átmeneti mentsvára a gyámügyi szolgálat. A gyámság alatt álló kiskorú gyermekek száma 2000-ben 686 fővel kulminált, 2008. évre 624-re csökkent. Az év folyamán nyilvántartásba vett veszélyeztetett gyermekek száma - időközben hektikus mozgást mutatva - 2000-ben 900, 2008-ban 819 volt. Hullámzott az egyes évek végén nyilvántartott veszélyeztetett gyermekek száma is, 2000-ben 4120, 2006- ban 4607 volt, 2008-ra 3843-ra csökkent. A védelembe vett kiskorúak száma - sajnálatos és figyelmeztető módon! - viszont növekvő tendenciát mutat. 2000ben 184, 2005-ben 456, 2008- ban 489 kiskorút vett a szolgálat védelembe. Az okok összetettek: családon belüli gondok halmozódása, konfliktusok elmérgesedése, agresszió növekedése és így tovább. Szociális szolgáltatások: javuló színvonal A szociális gondoskodás a mind több rászoruló felnőtt korúra is kiterjed. Megszervezésével a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan nehéz helyzetben lévő egyéneknek, hogy otthonukban, lakókörnyezetükben önálló életvitelüket fenntarthassák, valamint egészségi-, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáikat megoldhassák. Ide tartozik az étkeztetés, a házi segítség- nyújtás, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, a családsegítés. Ezt mutatják a 3. táblázat adatai is. A táblázat viszonyszámai a szolgáltatást igénybevevők számának erőteljes növekedéséről tanúskodnak, a rászorulók növekedési üteméhez konvergálva. Házi segítségnyújtás és jelzőrendszeres házi segítségnyújtás megszervezésében és működtetésben jól működnek együtt az önkormányzatok és a társulások, megyénkben a zászlóshajó a salgótarjáni kistérség többcélú társulása. A Balassagyarmaton és Salgótarjánban létesített hajléktalan szálló minden évszakban jótékony, most télen direkt életmentő jellegű. Fókuszban az idősellátás Miközben a nappali ellátást nyújtó intézményeket igénybevevők száma némi csökkenést mutat, szinte évről évre növekvő -a 4. táblázatban foglalt adatok szerint - egy másik nagyon fontos intézményhálózatban elhelyezettek száma. A korszerűsítésre irányuló intézkedések eredményeként 2008-ra kettővel csökkent az intézmények, ám 280 férőhellyel (16,1% százalékkal) nőtt a férőhelyek száma. Minthogy az ellátottak száma „csak” 13,8 százalékkal emelkedett, javultak az elhelyezés tárgyi és személyi feltételei is. A megyei önkormányzat (amelynek a fenntartásában működő intézmények ellátják az időskorúak, fogyatékosok, pszichiátriai és szenvedélybetegek ápolását és gondozását is) gazdasági programjában fókuszba került az idősellátás, és prioritást kapott az otthont nyújtó ellátás férőhelyeinek bővítése. Ennek és jelesül a gyakorlati intézkedések eredményeként 2Ö08-ban átadásra került Salgótarjánban a Baglyaskő nevű, 150 férőhelyes idősek otthona, amely 140 fő tartós bennlakását és 10 fő átmeneti elhelyezését biztosítja, jelentősen javítva az idősellátás feltételrendszerét és minőségét is. Segélyezés: két oldalról is drámai A szociális segélyezés rendszerében a vizsgált időszakban folyamatosan növekvő volt a rászorulók és a segélyezettek száma is. Évente több tízezren részesülnek a jogszabályok szerint járó és adható pénzbeli és természetbeni támogatásban. Csak példaként: a rendszeres szociális segélyezésben részesülők átlagos száma 2000-ben 1594 fő volt (az egy főre jutó segély átlaga: 11105 Ft), addig 2008-ban ezek az adatok: 8787 fő, illetve 27 357 Ft. Eseti pénzbeli támogatásban (lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, gyermekvédelmi támogatás, temetési segély), eseti természetbeni támogatásban (lényegében a fenti címeken), továbbá egyéb támogatásban (ápolási díj, közgyógyellátás, súlyos fogyatékosok támogatása) évente szintén növekvő számban részesülnek a rászorulók különböző összegű kifizetésben. 1. táblázat Az önkormányzatok által nyújtott és költségvetésüket növekvő módon megterhelő - ugyanakkor a rászorulók többségének elemi létfenntartáshoz nélkülözhetetlen - támogatások a lakosság egy részének leszakadását igazoló „szegénységi bizonyítványok”. A segélyezés napjainkra két oldalról is drámaivá vált. Egyrészt hozzájárul a szegénység folyamatos újratermeléséhez, másrészt az önkormányzatok büdzséjének kiürítéséhez. A megoldás csak a munkahelyteremtés lehet, amely elsősorban - a kis- és középvállalkozások helyzetbe hozásán keresztül - a mindenkori kormányzat feladata, egyben már el nem odázható szükségszerűség. Baráthi Ottó (Folytatjuk) Bölcsődék főbb mutatói Megnevezés 1990 2008 2008 1990 %-ában Intézmény 18 4 22,2 Férőhely 648 100 15,4 Beíratott gyermek 528 132 25,0 Gondozónő 137 27 19,7 Ebből: szakképzett 123 26 21,1 Száz férőhelyre jutó beírt 81 132 163,0 gyermek FORRÁS: NÓGRÁD MEGYE STATISZTIKAI ÉVKÖNYVEI. SAJÁT SZERKESZTÉS ÉS SZÁMÍTÁS 2. táblázat Gyermekotthoni elhelyezés főbb mutatói Megnevezés 2000 2008 2008 2000 %-ában Férőhely 260 221 85,0 Elhelyezettek 215 192 893 Száz fh-re jutó elhelyezett 82,7 86,9 105,1 Nevelő 22 21 953 Gyermekfelügyelő 66 52 78,8 Gondozó 13 15 115,4 Egy felügyelőre elhelyezett _____33 33 1 12,1 FORRÁS: NÓGRÁD MEGYE STATISZTIKAI ÉVKÖNYVEI. SAJÁT SZERKESZTÉS ÉS SZÁMÍTÁS 3. táblázat Szociális alapszolgáltatás Megnevezés 2000 2008 2008 2000 %-ában Étkeztetést igénybe vevők 2069 3 249 157,1 Házi segítségnyújtásban részesülők 968 1545 159,6 Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás2 307Családsegítés: ellátott települések 66 122 184,8 A szolgáltatást igénybe vevők száma 4507 6280 1393 FORRÁS: NÓGRÁD MEGYE STATISZTIKAI ÉVKÖNYVEI. SAJÁT SZERKESZTÉS ÉS SZÁMÍTÁS 4. táblázat Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézmények Megnevezés 2000 2008 2008 2000 %-ában Intézmény 22 20 90,9 Férőhely 1 739 2 019 116,1 Ellátott 1 734 1 973 113,8 Ápoló, gondozó 509 583 114,5 Ebből: szakképzett 438 545 124,4 FORRÁS: NÓGRÁD MEGYE STATISZTIKAI ÉVKÖNYVEI. SAJÁT SZERKESZTÉS ÉS SZÁMÍTÁS
