Nógrád Megyei Hírlap, 2010. március (21. évfolyam, 49-74. szám)
2010-03-01 / 49. szám
2010. MÁRCIUS 1., HÉTFŐ 3 NÓGRÁD MEGYE Zöld csoda és tudományos kincsestár Ipoiytamóc. Tengerpart, szubtró- feltárni -mondta a tajegység-veze- folytatódnak a vizsgálatok, de nem elodázhatatlan kötelesség, kívánapusi klíma, óriási fák, félelmetes ragadozók, több mint húszmillió éve: ez a varázslatosnak vélt régmúltja a híressé vált ipolytarnóci völgynek, amely - ugyan más módon - de ma is elvarázsol. Köszönhetően annak, hogy ezt az ősmarad- ványokban bővelkedő' tő. jelezte ugyanakkor, hogy 1985- ben tartottak egy nemzetközi geológiai kongresszust, s a keleti programjának volt mintegy a fénypontja Ipolytarnóc. Akkor kéátgondolt, szervezett keretek között, hanem belső lobbizás eredményeiként. tos, hogy védessék meg az emberi vandalizmus pusztításától.” Ő volt az, aki 1937- ben a hely- A Bár lenne még mit tenni, az ipolytarnóci leletek így is az ország büszkeségének számítanak A legszebb házeleje Szécsény. A város önkormányzata képviselő-testülete az elmúlt évhez hasonlóan az idén is kiírta „A legszebb házeleje” városszépítő versenyt. Célja, a kulturális, környezetbarát, vendégváró település kialakításának elősegítése, az életminőség javítása, a hagyományos virágkultúra fejlesztése, kiteljesítése. A díjak odaítéléséről a műemléki idegenforgalmi és városfejlesztési, valamint a településrészi bizottság javaslata alapján a képviselő-testület dönt A díjak átadására az október 23-i városi ünnepségen kerül sor. Bábszínház Balassagyarmat. Március 2-án 10 és 14 órakor az Árgyélus Színház „Angyalbárányok” című élő, bábelőadására kerül sor a Mikszáth Kálmán Művelődési Központban. Előre igénylik Szécsény. Az előzetes számítások alapján Szécsény Város Ön- kormányzata jogosult lesz, az Önhibáján Kívül Hátrányos Helyzetben lévő Települési Ön- kormányzatoknak járó támogatására. A pályázat beadásának időpontja, április 20. az elbírálás július 15-ig történik meg. Lehetőség van előleg igénylés benyújtására, amely maximum az előző évi támogatás hetven százaléka lehet. A város képviselő-testülete a legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy él az előleg Igénylésével, amelyet március végéig utalnak ki. Az előleg Igénybevételének összege tízmillió forint. Fogad a polgármester Bátonyterenye. Lavajné Dóka Éva, a város polgármestere március 2-án, kedden 9-11 óráig a városházán, 13 és 15 óra között pedig a kisterenyei ügyfélszolgálati irodán tart fogadóórát. Választási fórumok Kisbágyon - Szarvasgede. Becsó Zsolt országgyűlési képviselő- jelölt tart lakossági fórumot március 1-én hétfőn 17 órától a kisbágyoni közösségi házban. Ugyanezen a napon 18.30 órára a szarvasgedei polgármesteri hivatal pinceklubjába várja kötetlen beszélgetésre a helyieket. természetvédelmi területet - milyen jó - évszázadok óta bontogatják és tudományos céllal boncolgatják a tudós elmék. A legtöbb érdeklődőt mélyen megérintő ritka vagy egyedülálló természeti kincsek láttán sokakban felmerül a kérdés: a világ legnagyobb megkövült fáján, tengeri ragadozók maradványain, lábnyomokon kívül vajon mi mindent rejthetnek még itt a földrétegek? A vulkánkitörés eredményeként konzerválódott és eddig előkerült vagy felkutatott valamennyi lelet ugyanis csupán töredéke a fellelhetőnek... Mennyiben kutatási terület ma az ősmaradványok völgye? Kérdésünkkel Szarvas Imrénél, a területet fenntartó Bükki Nemzeti Park Igazgatóság tájegység-vezetőjénél kopogtattunk, aki részben arra világított rá, hogy ez a természeti kincsestár nagyrészt még felfedetlen lelőhely.- Mindaz, ami itt csaknem két évszázad során ismertté vált, azok csupán a természet által felszínre vagy felszínközeibe hozott leletek. S ezeknek is csupán a töredéke ismert, illetve látható a geológiai tanösvényen, vagyis jócskán van mit szült is egy tanulmány, melyet magyar és angol nyelven közzé tettek. Azóta sajnos, nagyobb, átfogó kutatásra nem került sor. Kisebbekre igen, főként a geológiai tanösvény mentén a lábnyomos homokkő részeit vagy ennek közelében a cápafogas homokkő összetételét elemezték. S ezek eredményeit is közzétették két nyelven. Angolszászok pedig a terület őslénytani jelentőségét tanulmányozták. 2002-ben amerikai tudósok a nemzeti parkok együttműködése kapcsán jöttek Magyarországra, de sajnos, ez a hosszú távúnak induló program a Bush-kormány nem kellő támogatása miatt meghiúsult. Tavaly egy cseh szakember a megkövesedett fákról vett mintát, a munkájáról a későbbiekben nyilván hallhatunk majd. A riolittufa kormeghatározását célzó vizsgálat is volt, ezt Kaliforniában folytatják. Mint az utóbb említettek jelzik, kisebb mértékben lényegében A szakmai és terepi gyakorlatoknak szívesen és rendszeresen adnak helyet Ipolytarnócon, ahol 1836-ban kezdődtek a tudományos vizsgálódások. Nagy jelentőségű az ősmaradványok védelme, megőrzése érdekében kifejtett munkássága Tasnádi Kubacska Andrásnak (1902. április 28. - 1977. március 30.) a föld- és ásványtani tudományok akadémiai doktorának, a természettudományi muzeológia és ismeretterjesztés vezéralakjának. Magyarországon ő a paleopa- tológia, az őslények kóros elváltozásait kutató tudomány megteremtője. Az ősmaradványok felkutatása, megőrzése Tasnádi Kubacska egész életét végig kísérte. Hogy miként, felfedi az Expedíció az időben című könyve, amely „egy vallomás, Ipolytarnócot féltő, síron túli szép üzenet” 1928-ban jut el először a természeti értékeit tekintve világviszonylatban egyedülálló völgybe, „amelyet megőrizni, megmenteni színen győzte meg a Természettudományi Múzeum főigazgatóját arról, hogy múzeumba vigyék a lábnyomos homokkőlapokat.Fel- tárásokat végez a megkövesedett mamutfenyő lelőhelyén, és cikkeiben is bemutatja a szóban forgó értékeket, melyeket sajnos sok esetben a kirándulók prédának tekintenek... de a helybéliek is hordják a homokkövet, sőt, sorai szerint egyes szakemberek sem kímélik a kőzeteket Ám nem adja fel, győzköd, tárgyal, harcol, s eközben azért hasonló szemléletű híveket is szerez. Mégis nyugtalan, s azt írja: „Betege vagyok a gondolatnak, hogy idő kérdése, és mindaz, amit számom- ralpolytamóc jelent, rövidesen elpusztul.” Volt oka arra, hogy vészharangot kongasson, de ennek a hangja messzire szállt, ezt mutatja a terület mai képe. Maga Ipolytarnóc vallja: „Tasnádi tevékenysége nélkül Ipolytarnóc most nem lenne az, ami.” Utódai a nyomdokain haladnak, gondosan, féltőn nyúlnak a föld alatti tárház még érintetlen felfedezni valóihoz. Annak tudatában is, hogy a múltunk kutatása közelebb vihet a jövőnkhöz. Az Ipoly ismét összeköt Sokszínű szakembergárda vett részt Nógrádból is azon a februárban Losoncon megrendezett, „Ápoljuk Nógrád-Novohrád értékeit” címet viselő szakmai konferencián, amelynek „lefolyásáról” kollégám e lap hasábjain már hiteles tájékoztatást adott. Én most és itt elsősorban személyes benyomásaimat és kapcsolódó gondolataimat osztom meg az olvasóinkkal. Kezdve azzal - amivel akár be is fejezhemém ezt kis írást -, hogy megtiszteltetés és jó érzés volt ott lenni ezen a jó hangulatú, értékes szakmai tanácskozáson. Megerősíthetem azokat az említett tudósításból is kicsengő, és a konferenciát követő kötetlen baráti beszélgetésen minduntalan visszatérő sommás - sztereotípiának tűnhető - megállapításokat, miszerint ez a konferencia hasznos volt és elérte célját Szerintem is hozzájárult a „Nógrád - Novohrád kulturális örökségvédelemi hálózat kialakítása, értéktérkép készítése” című pályázat megvalósításán dolgozó szlovák és magyar szakemberek munkájának összehangolásához, a közös feladatok hatékonyabb elvégzéséhez, az elért eredmények publikálásának előkészítéséhez, a szakmai kapcsolatok hálózatának kialakításához. Szinte kitapintható volt, hogy az Ipoly két oldaláról érkezők valóban azt keresik, ami összeköti népeiket, kultúrájukat. Valahogy az jutott eszembe, hogy sutba kell vágni a meg nem értést, a valós vagy vélt sérelmeket, sok mindent, ami eddig elválasztott bennünket El kell felejteni még azt is, hogy az Ipolyi határfolyónak nevezzük, sokkal inkább kell azt is egy régi-új útnak tekinteni, amely ismét összeköti népeinket - különösen, ha mindig újabb és újabb hidakat építünk rá, mint most éppen e közös, EU által támogatott pályázat megvalósításával - és fel- emelkedésünkhöz vezethet. Ami persze még odébb van. Ezért jelen helyzetünkben, amikor erőforrásaink szűkösek, mozgásterünk behatárolt, különös jelentősége van a szakmai összefogásnak. Hiszem, e pályázati munka szép példája lesz a partnerségnek további közös célok elérése érdekében is. ■ Kisebb mértékben lényegében folytatódnak a vizsgálatok, de nem átgondolt, szervezett keretek között, hanem belső lobbizás eredményeiként. (Folytatás az 1. oldalról.) a helybelieknek. Munkájukat (amint a másik három civil szerveződés ténykedését) segíti az önkormányzat. Másrészt a környékbelieket, a szomszédos falvakat is meg kívánják szólítani, hogy jöjjenek és érezzék itt jól magukat. A tegnapi nótadélutánon is felléptek a népdalkörösök, de az első és a második részben a következő előadók sorát zárták: egri vendégszereplő volt Simon Zsóka aranykoszorús, Pál György, bronzkoszorús, Horváth Gábor szintén bronzkoszorús énekes. Deák Béla (Karancslapujtő) tárogatós Teplán Sándor zenei kísérettel vett részt a rendezvényen, Gyöngyösi Kis Anna Gyöngyöstarjánból, Grényi Lászlóné Szandáról, Teplán Sándor és Forgács Erzsébet szintén Karancslapujtőről érkezett, hogy édes-bús és vidám dalokkal kedveskedjen a hálás közönségnek. Emlékek és virágok - „Széncsata” hősei (Folytatás az 1. oldalról) napi igen kemény munkával vívott békés csatát az ország talpra állításáért. A napi kitermelés mennyiségének növelése jól jelzi a komoly erőfeszítést. És milyen körülmények között voltak képesek megfeszített tempóban dolgozni az akkoriak: a kemény húsz fok körüli hideget kellett egyebek mellett legyőzni azzal, hogy elég fűtőanyag legyen az otthonokban. A kihűléses halálesetek számát sikerült lecsökkenteni, a villanyvilágítás egész napossá válhatott az energia-előállítás fokozásával. Páles Lajos részben saját tapasztalataira építve részletes képet adott arról, hogyan élték ezt meg Salgótarján és a környék bányászai, Többen is elhelyezték az emlékezés koszorúit az egykori bányaigazgatósági épületnél s kitért a „széncsata” értékeié- pókban felmutatott, hősies tel- tében. Az ünnepséget ingyenes, sére is. Szavai szerint az 1946. jesítménye maradandó emlék a bányamúzeumi látogatással február, március, április hóna- megye és a város lakóinak éle- zárták az emlékezők.
