Nógrád Megyei Hírlap, 2010. március (21. évfolyam, 49-74. szám)

2010-03-15 / 61. szám

2010. MÁRCIUS 16., KEDD 3 NÓGRÁD MEGYE Az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc eseményeire megyeszerte ünnepi műsorokkal emlékeztek, s koszorúzással, néma főhajtással tisztelegtek szűkebb pátriánk lakói a hétvégén. Forradalomra emlékeztünk Cs. E., Sz. A. Nógrád megye. Bátonyterenyén a város önkormányzata hétfőn délelőtt rendezett ünnepséget a Kossuth-szo- bor előtti parkban. Térzenével és a Himnusz hangjaival indult a prog­ram, majd a Kossuth Lajos Általá­polgármesterétől vehették át a ván­dordíját Ezt követően Kossuth Lajos szob­ránál ünnepi koszorúzással, majd a Szózat hangjaival zárult az ünnep­ség. Salgótarjánban, a Fő téren kora délután a Magyar Nemzeti Múzeum nelmi leckék előtt állt a változó idők sokszor viharos szelében. Ab­ban, hogy balsors idején, a nagy nemzeti megrázkódtatások sors­csapásai alatt éppúgy helyt álltunk, mint az egyenesen forradalmi jel­legű változások viharában, abban jelentős szerepe volt és van 1848- nak - vélelmezte Székyné dr. Sztrémi Melinda, majd hozzátette: - 1848 tavaszán Európára, és így Magyarországra is az idő különös minősége köszöntött. A radikábs Petőfi és a reformellenzék vezére Kossuth, valamint eszmetársaik egyenként felismerték a történelmi pillanat sorsdöntő jelentőségét. Az ünnepi gondolatok után a Fő térről a Múzeum térre vonultak át az ünneplők, ahol a Széchenyi szobor­nál néma fejhajtással és koszorúzás­sal rótták le tiszteletüket a város ve­zetői, lakói. Pásztón a délutáni órákban az d 1848/1849-es Emlékparkban kezdő- § (lőtt megemlékezés, ahol Sisáklmre, | a város polgármestere mondott ün- I népi beszédet Miután pedig röviden ismertette a 162 évvel ezelőtti esemé­nyeket így fogalmazott: a Mikszáth Kálmán Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola diák­jainak előadásában irodalmi műsort hallgathattak meg a jelenlévők. Az ünnepi koszorúzás után pedig meg­emlékező szentmisén vehettek részt a hívek a Szentlélek kápolnában. Balassagyarmaton a Palóc liget­ben, a Petőfi-szobornál elsőként Er­kel Ferenc Bánk bánjából a „Hazám, hazám” című áriát hallgathatta meg az ünneplő sokaság Simándi József felemelő tolmácsolásában, majd a Himnusz eléneklését követően a Gyarmati Színkör tagjai idézték meg a forradalmi idők hangulatát Bállá Mihály országgyűlési kép­viselő ünnepi beszédében úgy fogal­mazott: bár az 1848-as ifjaknak nem sikerült kivívniűk a nemzet szabad­ságát egyszer és mindenkorra, azt azonban elérték, hogy többé nélkü­lük, az ő eszméik nélkül egyetlen magyar nemzedéknek sem sikerült beteljesítenie azt, amire hivatva érez­te magát- Ők a magyarság történelmében az újra és újra felvillanó jel, ők azok, akik árnyékból a fény felé fordítják a nemzet igazi énjét Mert 1848. már­nos Iskolai Tagintézmény növendé­keinek köszönhetően irodalmi mű­sort hallgathattak meg az egybe­gyűltek. Lavajné Dóka Éva, a város polgármestere így emlékezett a for­radalom és szabadságharc esemé­nyeire:- Ha megkérdeznénk száz em­bert hogy melyik a magyar történe­lem legjelesebb eseménye, legalább kilencvenen azt válaszolnák, hogy 1848. március tizenötödike. Iskolás korunk óta fogalommá rögzült ben­nünk Petőfi, a Nemzeti Dal, a 12 munkatársainak köszönhetően tör­ténelmi játszóház várta az érdeklő­dőket, majd a Kohász Fúvószenekar térzenéje és lovas felvonulás színesí­tette a március 15-i rendezvényt. Az ünnepi műsort Vikidál Gyula és a Nógrád Táncegyüttes adta, de közreműködött Kubinyi Júlia, Tóth Boglárka, Tóth Dávid, a Vertich Szín­padstúdió, az Ifjú Nógrád Táncegyüt­tes, a Folt zenekar és Szabó János Ta­más is. A városi ünnepség szónoka Székyné dr. Sztrémi Melinda, a me­gyeszékhely polgármestere volt. Salgótarjánban az ünneplők a Fő térről Széchenyi szobrához vonultak koszorúzni Balassagyarmaton a helyi színjkör adott műsort a Petőfi-szobornál pont, a Pilvax kávéház, Länderer nyomdája, Táncsics és Kossuth Lajos neve. Nem sok olyan magyar ember van, legyen az a világ bármely pont­ján, akinek ez összefoglalva ne ugyanazt jelentené: 1848. március 15. Ekkor Európa lelkes, szabadság­vágy-akarást ébresztő tavaszában újabb duzzadó erő robbant, a ma­gyar forradalom - mondta. - Petőfi Sándor kimondott egy szót Egy szót, amelyben benne volt minden harc­ba induló álma, vágya: világszabad­ság. Boldogok voltak és erősek, mert tudták, érezték és hallották: a sza­badságnak nincs nemzetisége, nincs osztálya, nincsenek kiválasztottjai. A szabadság, ha van, az mindenkié. Ha pedig nem mindenkié, az nem szabadság - vélelmezte Lavajné Dó­ka Éva, akinek ünnepi szavai után átadták a Bátonyterenyei Márciusi Ifjak vándordíját is. Az idei évben a Kossuth Lajos Ál­talános Iskolai Tagintézmény Refor­merek csapata nyerte meg a ver­senyt A csapat tagjai, Boldizsár Bri- | gitta, Földi Bálint, HoltnerMilán, Sár- / közi Zsolt és Soós Gabriella Lavajné s Dóka Évától és Agócs Józseftől, Fülek- Petőfi Sándor, a lobbanékony­nak és türelmetlen lázadónak mon­dott fiatalember örököse volt a nagy európai humanista és polgá­ri hagyománynak. Aki hitte: a múlt nem más, mint a jelen átalakításá­nak eszköze. 162 év óta nem volt ta­lán egyetlen márciusunk sem, amely nem ennek a gondolatnak a jegyében telt volna el. A több mint másfél évszázad alatt a magyar nép, amely éppen 1848 nyomán és jegyében vált modern értelemben vett nemzetté, újabb és újabb törté­- Ahogy a forradalom lelke Petőfi volt, úgy szimbolizálta Kossuth a magyar és polgári szabadságért és a nemzet felemelkedéséért vívott küz­delmet Ő a legnagyobb nemzeti és polgári forradalmunk múlhatatlan jelképe - szögezte le Pásztó polgár- mestere. - Az európai hagyományok szerint a forradalmak inkább rom- < boltak, mint építettek. Érvényes ez a s megállapítás a Petőfi által csodált I nagy francia forradalomra is. A mi = forradalmunk azonban 1848-ban tel­•O jesen más volt, mert nem irányult senki és semmi ellen. 1848-1849 for­radalma a polgári egyenlőségről, a társadalmi csoportok közötti egyen­jogúságról, a közös felelősségről, a közügyek önálló intézéséről, az or­szágot lakó nyelvi nemzetek auto­nóm fejlődéséről, az Istenfia halálra juttatásában bűnösnek tartott zsidó­ság egyenjogúsításáról, egyszóval Szent István országának felemelke­déséről és függetlenségéről szólt - vélelmezte Sisák Imre, aki szerint az 1848-as forradalom az egyetlen eggyé forrott célról, a nemzetről, az országról, a hazáról és a jövőről szólt Az ünnepi gondolatokat követően cius 15. a nemzeti összefogás nagy példatára is - mondta a honatya, fel­villantva azt: mennyi érzelem, törté­net kötődik minden településen nemzeti ünnepünkhöz, amely ön­azonosságunk gyökerének erős tar­tórésze. Bállá Mihály sorra vette 1848 nagy céljait: a sajtószabadságot, a jogegyenlőséget, a közteherviselést, az önálló magyar állam létrehozásá­nak gondolatát. A képviselő meg­idézte a nemzeti szimbólumunkká lett lobogót, az első felelős magyar kormány megalakulását, az erős, jó törvényekkel megalapozott korsze­rű állam alapjainak lerakását.- A mai nemzedékek felelőssége is igen hasonló. Akkor a változás el­söprő volt, akkor az új kormány a legfőbb feladatának a rendteremtést, a haza és a demokratikus jogok vé­delmét és a polgári demokrácia alap­jainak megerősítését tekintette. Azért, hogy mindenki érezhesse, hogy senki nem helyezheti magát a törvények fölé, és aki bűnt követ el, büntetést érdemel származásra és pozícióra való tekintet nélkül. De megbecsülést az, aki a köz javát szol­gálja - emelte ki a honatya, a márci­usi ifjak lelkesedését, hitét, igazság- szeretetét, tenni akarását kívánva a jövőbeli tettekhez, a nemzet felemel­kedéséhez. Bállá Mihály beszédét követően az intézmények, pártok és civil szer­vezetek megkoszorúzták Petőfi szob­rát. Rétságon a késő délutáni órákban kezdődött megemlékezés a városi művelődési központ nagytermében. A rendezvény lapzártánkkor még tartott, akárcsak Szécsényben. (További fotók a rendezvényekről a www.nporLhu-n.) Pásztón az 1848/1849 Emlékparkban emlékezett forradalmunkról a város Ünnepi közgyűlés emlékplakett-átadással Csuka Enikő Szügy. Az 1848-as forradalom és szabadságharc emléke előtt ün­nepi ülés keretében tisztelgett Nógrád Megye Önkormányza­tának Közgyűlése és a település vezetősége március 13-án. A rendezvény ökumenikus isten- tisztelettel kezdődött a helyi evangélikus templomban. A művelődési házban a Himnusz hangjainak felcsendülése után Markó Antal, Szügy polgármes-, tere köszöntötte a jelenlévőket, aki nagy megtiszteltetésnek ne­vezte, hogy az ünnepi összejö­vetelnek éppen az általa veze­tett település adhat otthont. Be­szédében egyebek mellett is­mertette a település múltját és jelenét, beszámolt a pályázatok adta lehetőségekről, gazdasági eredményekről, ugyanakkor szólt a válság okozta nehézsé­gekről. Az ülést megtisztelte jelenlété­vel Bállá Mihály országgyűlési képviselőjelölt is, aki beszédé­ben örömét fejezte ki, hogy Szügyben köszöntheti a megyei közgyűlés tagjait. Szügyben, ahol a régi megyeházán tartot­ták 1760 és 1790 között a nógrá­di nemesi közgyűléseket.- Miért is tiszteljük és szeret­jük éppen ezt a szabadsághar­cunkat olyan egyetértésben? - tette fel a kérdést. - Talán mert egyetlen más nemzeti ünne­pünkhöz sem kötődik annyi ér­zelem, annyi történet. Minden településen van nyoma, emléke a szabadságharcnak: a falu hon­védjei, emléktábla, honvéd sír a temetőben, a toborzónóták helyi sorainak hozzáfűzése. 1848 a nemzeti önazonosságunk gyö­kerének erős tartórésze, amely mélyen beleépült hagyománya­inkba, kultúránkba - fogalma­zott Bállá Mihály, akinek szava­it követőn a drégelypalánki fia­talok léptek pódiumra. A jobbára közép- és főiskolás diákok alkotta csapat jóvoltából a „Költő visszatér” című rock­operából hallhatott, láthatott egy részletet a közönség. Ezt követően Becsó Zsolt, a közgyűlés elnöke mondott ünne­pi beszédet, aki szintén köszöne­tét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy Szügy otthont adott az ün­nepi az eseménynek, majd gra­tulált a település eddig elért eredményeihez.- Fennmaradásunk titka, tár­sadalmi fejlődésünk hajtóereje mindig is a magyar ember szívé­ben, lelkében mélyen megbúvó és a szükséges pillanatokban fel­színre törő szabadságvágy volt. Ennek a vágynak a múlhatatlan napja 1848. március 15-e. Nem­zeti öntudatra ébredésünk nap­ja, amikor a világ kifordult a sar­kaiból, amikor a „népek tava­szán” felbolydult Európa és a for­radalmi hevület elérte Magyar- országot is - szögezte le Becsó Zsolt. - Kicsi korunktól kezdve ilyenkor otthon előkerül a kokár­da valamelyik fiók mélyéből. Az óvodások asztalán rajzlapok, pi­ros, fehér és zöld színű ceruzák és hurkapálcikák. Az általános iskolások elszavalják a Nemzeti dalt, korabeli naplórészletet ol­vasnak fel. A középiskolások a történelemkönyvekben, lexiko­nokban és az interneten keresik a válaszokat arra, hogy mi is tör­tént pontosan 1848. március 15- én. Mindenkinek eszébe jut Pe­tőfi, Jókai, Kossuth, Táncsics és Vasvári neve, a Pilvax kávéház, a 12 pont, a forradalom győztes és vesztes csatái, az aradi vérta­núk és a névtelen hősök ezrei - vélelmezte. Nógrád Megyei Önkormány­zat Közgyűlésének elnöke még az elmúlt esztendő októberében terjesztette fel a „Pro Cultura Hungarica” emlékplakett kitün­tetésére Berecz Antal képzőmű­vészt. A Magyar Köztársaság ok­tatási és kulturális minisztere az ünnep alkalmából a javaslatnak megfelelően döntött a cím oda­ítéléséről. A kitüntetett Becsó Zsolttól vehette át a díjat. A Szózat elhangzása után - az ünnepi ülés zárásaként - az is­kola udvarán, az emléktáblánál helyezték el az emlékezés koszo­rúit az ünneplők. Berecz Antal az ünnepi közgyűlésen vehette át a Pro Cultura Hungarica emlékplakettet fotó:hüvösi csaba Bátonvterenvén Kossuth szobránál ünnepelt és emlékezett a város

Next

/
Thumbnails
Contents