Nógrád Megyei Hírlap, 2010. március (21. évfolyam, 49-74. szám)
2010-03-15 / 61. szám
2010. MÁRCIUS 16., KEDD 3 NÓGRÁD MEGYE Az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc eseményeire megyeszerte ünnepi műsorokkal emlékeztek, s koszorúzással, néma főhajtással tisztelegtek szűkebb pátriánk lakói a hétvégén. Forradalomra emlékeztünk Cs. E., Sz. A. Nógrád megye. Bátonyterenyén a város önkormányzata hétfőn délelőtt rendezett ünnepséget a Kossuth-szo- bor előtti parkban. Térzenével és a Himnusz hangjaival indult a program, majd a Kossuth Lajos Általápolgármesterétől vehették át a vándordíját Ezt követően Kossuth Lajos szobránál ünnepi koszorúzással, majd a Szózat hangjaival zárult az ünnepség. Salgótarjánban, a Fő téren kora délután a Magyar Nemzeti Múzeum nelmi leckék előtt állt a változó idők sokszor viharos szelében. Abban, hogy balsors idején, a nagy nemzeti megrázkódtatások sorscsapásai alatt éppúgy helyt álltunk, mint az egyenesen forradalmi jellegű változások viharában, abban jelentős szerepe volt és van 1848- nak - vélelmezte Székyné dr. Sztrémi Melinda, majd hozzátette: - 1848 tavaszán Európára, és így Magyarországra is az idő különös minősége köszöntött. A radikábs Petőfi és a reformellenzék vezére Kossuth, valamint eszmetársaik egyenként felismerték a történelmi pillanat sorsdöntő jelentőségét. Az ünnepi gondolatok után a Fő térről a Múzeum térre vonultak át az ünneplők, ahol a Széchenyi szobornál néma fejhajtással és koszorúzással rótták le tiszteletüket a város vezetői, lakói. Pásztón a délutáni órákban az d 1848/1849-es Emlékparkban kezdő- § (lőtt megemlékezés, ahol Sisáklmre, | a város polgármestere mondott ün- I népi beszédet Miután pedig röviden ismertette a 162 évvel ezelőtti eseményeket így fogalmazott: a Mikszáth Kálmán Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola diákjainak előadásában irodalmi műsort hallgathattak meg a jelenlévők. Az ünnepi koszorúzás után pedig megemlékező szentmisén vehettek részt a hívek a Szentlélek kápolnában. Balassagyarmaton a Palóc ligetben, a Petőfi-szobornál elsőként Erkel Ferenc Bánk bánjából a „Hazám, hazám” című áriát hallgathatta meg az ünneplő sokaság Simándi József felemelő tolmácsolásában, majd a Himnusz eléneklését követően a Gyarmati Színkör tagjai idézték meg a forradalmi idők hangulatát Bállá Mihály országgyűlési képviselő ünnepi beszédében úgy fogalmazott: bár az 1848-as ifjaknak nem sikerült kivívniűk a nemzet szabadságát egyszer és mindenkorra, azt azonban elérték, hogy többé nélkülük, az ő eszméik nélkül egyetlen magyar nemzedéknek sem sikerült beteljesítenie azt, amire hivatva érezte magát- Ők a magyarság történelmében az újra és újra felvillanó jel, ők azok, akik árnyékból a fény felé fordítják a nemzet igazi énjét Mert 1848. márnos Iskolai Tagintézmény növendékeinek köszönhetően irodalmi műsort hallgathattak meg az egybegyűltek. Lavajné Dóka Éva, a város polgármestere így emlékezett a forradalom és szabadságharc eseményeire:- Ha megkérdeznénk száz embert hogy melyik a magyar történelem legjelesebb eseménye, legalább kilencvenen azt válaszolnák, hogy 1848. március tizenötödike. Iskolás korunk óta fogalommá rögzült bennünk Petőfi, a Nemzeti Dal, a 12 munkatársainak köszönhetően történelmi játszóház várta az érdeklődőket, majd a Kohász Fúvószenekar térzenéje és lovas felvonulás színesítette a március 15-i rendezvényt. Az ünnepi műsort Vikidál Gyula és a Nógrád Táncegyüttes adta, de közreműködött Kubinyi Júlia, Tóth Boglárka, Tóth Dávid, a Vertich Színpadstúdió, az Ifjú Nógrád Táncegyüttes, a Folt zenekar és Szabó János Tamás is. A városi ünnepség szónoka Székyné dr. Sztrémi Melinda, a megyeszékhely polgármestere volt. Salgótarjánban az ünneplők a Fő térről Széchenyi szobrához vonultak koszorúzni Balassagyarmaton a helyi színjkör adott műsort a Petőfi-szobornál pont, a Pilvax kávéház, Länderer nyomdája, Táncsics és Kossuth Lajos neve. Nem sok olyan magyar ember van, legyen az a világ bármely pontján, akinek ez összefoglalva ne ugyanazt jelentené: 1848. március 15. Ekkor Európa lelkes, szabadságvágy-akarást ébresztő tavaszában újabb duzzadó erő robbant, a magyar forradalom - mondta. - Petőfi Sándor kimondott egy szót Egy szót, amelyben benne volt minden harcba induló álma, vágya: világszabadság. Boldogok voltak és erősek, mert tudták, érezték és hallották: a szabadságnak nincs nemzetisége, nincs osztálya, nincsenek kiválasztottjai. A szabadság, ha van, az mindenkié. Ha pedig nem mindenkié, az nem szabadság - vélelmezte Lavajné Dóka Éva, akinek ünnepi szavai után átadták a Bátonyterenyei Márciusi Ifjak vándordíját is. Az idei évben a Kossuth Lajos Általános Iskolai Tagintézmény Reformerek csapata nyerte meg a versenyt A csapat tagjai, Boldizsár Bri- | gitta, Földi Bálint, HoltnerMilán, Sár- / közi Zsolt és Soós Gabriella Lavajné s Dóka Évától és Agócs Józseftől, Fülek- Petőfi Sándor, a lobbanékonynak és türelmetlen lázadónak mondott fiatalember örököse volt a nagy európai humanista és polgári hagyománynak. Aki hitte: a múlt nem más, mint a jelen átalakításának eszköze. 162 év óta nem volt talán egyetlen márciusunk sem, amely nem ennek a gondolatnak a jegyében telt volna el. A több mint másfél évszázad alatt a magyar nép, amely éppen 1848 nyomán és jegyében vált modern értelemben vett nemzetté, újabb és újabb törté- Ahogy a forradalom lelke Petőfi volt, úgy szimbolizálta Kossuth a magyar és polgári szabadságért és a nemzet felemelkedéséért vívott küzdelmet Ő a legnagyobb nemzeti és polgári forradalmunk múlhatatlan jelképe - szögezte le Pásztó polgár- mestere. - Az európai hagyományok szerint a forradalmak inkább rom- < boltak, mint építettek. Érvényes ez a s megállapítás a Petőfi által csodált I nagy francia forradalomra is. A mi = forradalmunk azonban 1848-ban tel•O jesen más volt, mert nem irányult senki és semmi ellen. 1848-1849 forradalma a polgári egyenlőségről, a társadalmi csoportok közötti egyenjogúságról, a közös felelősségről, a közügyek önálló intézéséről, az országot lakó nyelvi nemzetek autonóm fejlődéséről, az Istenfia halálra juttatásában bűnösnek tartott zsidóság egyenjogúsításáról, egyszóval Szent István országának felemelkedéséről és függetlenségéről szólt - vélelmezte Sisák Imre, aki szerint az 1848-as forradalom az egyetlen eggyé forrott célról, a nemzetről, az országról, a hazáról és a jövőről szólt Az ünnepi gondolatokat követően cius 15. a nemzeti összefogás nagy példatára is - mondta a honatya, felvillantva azt: mennyi érzelem, történet kötődik minden településen nemzeti ünnepünkhöz, amely önazonosságunk gyökerének erős tartórésze. Bállá Mihály sorra vette 1848 nagy céljait: a sajtószabadságot, a jogegyenlőséget, a közteherviselést, az önálló magyar állam létrehozásának gondolatát. A képviselő megidézte a nemzeti szimbólumunkká lett lobogót, az első felelős magyar kormány megalakulását, az erős, jó törvényekkel megalapozott korszerű állam alapjainak lerakását.- A mai nemzedékek felelőssége is igen hasonló. Akkor a változás elsöprő volt, akkor az új kormány a legfőbb feladatának a rendteremtést, a haza és a demokratikus jogok védelmét és a polgári demokrácia alapjainak megerősítését tekintette. Azért, hogy mindenki érezhesse, hogy senki nem helyezheti magát a törvények fölé, és aki bűnt követ el, büntetést érdemel származásra és pozícióra való tekintet nélkül. De megbecsülést az, aki a köz javát szolgálja - emelte ki a honatya, a márciusi ifjak lelkesedését, hitét, igazság- szeretetét, tenni akarását kívánva a jövőbeli tettekhez, a nemzet felemelkedéséhez. Bállá Mihály beszédét követően az intézmények, pártok és civil szervezetek megkoszorúzták Petőfi szobrát. Rétságon a késő délutáni órákban kezdődött megemlékezés a városi művelődési központ nagytermében. A rendezvény lapzártánkkor még tartott, akárcsak Szécsényben. (További fotók a rendezvényekről a www.nporLhu-n.) Pásztón az 1848/1849 Emlékparkban emlékezett forradalmunkról a város Ünnepi közgyűlés emlékplakett-átadással Csuka Enikő Szügy. Az 1848-as forradalom és szabadságharc emléke előtt ünnepi ülés keretében tisztelgett Nógrád Megye Önkormányzatának Közgyűlése és a település vezetősége március 13-án. A rendezvény ökumenikus isten- tisztelettel kezdődött a helyi evangélikus templomban. A művelődési házban a Himnusz hangjainak felcsendülése után Markó Antal, Szügy polgármes-, tere köszöntötte a jelenlévőket, aki nagy megtiszteltetésnek nevezte, hogy az ünnepi összejövetelnek éppen az általa vezetett település adhat otthont. Beszédében egyebek mellett ismertette a település múltját és jelenét, beszámolt a pályázatok adta lehetőségekről, gazdasági eredményekről, ugyanakkor szólt a válság okozta nehézségekről. Az ülést megtisztelte jelenlétével Bállá Mihály országgyűlési képviselőjelölt is, aki beszédében örömét fejezte ki, hogy Szügyben köszöntheti a megyei közgyűlés tagjait. Szügyben, ahol a régi megyeházán tartották 1760 és 1790 között a nógrádi nemesi közgyűléseket.- Miért is tiszteljük és szeretjük éppen ezt a szabadságharcunkat olyan egyetértésben? - tette fel a kérdést. - Talán mert egyetlen más nemzeti ünnepünkhöz sem kötődik annyi érzelem, annyi történet. Minden településen van nyoma, emléke a szabadságharcnak: a falu honvédjei, emléktábla, honvéd sír a temetőben, a toborzónóták helyi sorainak hozzáfűzése. 1848 a nemzeti önazonosságunk gyökerének erős tartórésze, amely mélyen beleépült hagyományainkba, kultúránkba - fogalmazott Bállá Mihály, akinek szavait követőn a drégelypalánki fiatalok léptek pódiumra. A jobbára közép- és főiskolás diákok alkotta csapat jóvoltából a „Költő visszatér” című rockoperából hallhatott, láthatott egy részletet a közönség. Ezt követően Becsó Zsolt, a közgyűlés elnöke mondott ünnepi beszédet, aki szintén köszönetét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy Szügy otthont adott az ünnepi az eseménynek, majd gratulált a település eddig elért eredményeihez.- Fennmaradásunk titka, társadalmi fejlődésünk hajtóereje mindig is a magyar ember szívében, lelkében mélyen megbúvó és a szükséges pillanatokban felszínre törő szabadságvágy volt. Ennek a vágynak a múlhatatlan napja 1848. március 15-e. Nemzeti öntudatra ébredésünk napja, amikor a világ kifordult a sarkaiból, amikor a „népek tavaszán” felbolydult Európa és a forradalmi hevület elérte Magyar- országot is - szögezte le Becsó Zsolt. - Kicsi korunktól kezdve ilyenkor otthon előkerül a kokárda valamelyik fiók mélyéből. Az óvodások asztalán rajzlapok, piros, fehér és zöld színű ceruzák és hurkapálcikák. Az általános iskolások elszavalják a Nemzeti dalt, korabeli naplórészletet olvasnak fel. A középiskolások a történelemkönyvekben, lexikonokban és az interneten keresik a válaszokat arra, hogy mi is történt pontosan 1848. március 15- én. Mindenkinek eszébe jut Petőfi, Jókai, Kossuth, Táncsics és Vasvári neve, a Pilvax kávéház, a 12 pont, a forradalom győztes és vesztes csatái, az aradi vértanúk és a névtelen hősök ezrei - vélelmezte. Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke még az elmúlt esztendő októberében terjesztette fel a „Pro Cultura Hungarica” emlékplakett kitüntetésére Berecz Antal képzőművészt. A Magyar Köztársaság oktatási és kulturális minisztere az ünnep alkalmából a javaslatnak megfelelően döntött a cím odaítéléséről. A kitüntetett Becsó Zsolttól vehette át a díjat. A Szózat elhangzása után - az ünnepi ülés zárásaként - az iskola udvarán, az emléktáblánál helyezték el az emlékezés koszorúit az ünneplők. Berecz Antal az ünnepi közgyűlésen vehette át a Pro Cultura Hungarica emlékplakettet fotó:hüvösi csaba Bátonvterenvén Kossuth szobránál ünnepelt és emlékezett a város
