Nógrád Megyei Hírlap, 2010. március (21. évfolyam, 49-74. szám)
2010-03-01 / 49. szám
0 MárKaszeruiz MŰSZAKI VIZSGAZTATAS MINDEN TÍPUSRA ÉS EREDETVIZSGA AKÁR AZONNAL! fSjjBI AUTO—TRADE ‘OI Kft. Salgótarján. Forgách a. út 100. 32/512-244 Smmx 3á'OVCIa A minőség varázsa! KAKUK AUTOHAZ Salgótarján, (32) 520-640; Gyöngyös (37) 503-503 TOYOTA EGER Faiskola út 68. (ipari park) 36/510-980 A NAP HIRE Naptár szerint itt a tavasz! Helyenként már énekel a mezei pacsirta, megszólalt a kék galamb, a cinkék rendíthetetlenül fújják „nyitnikék”- üket. Bizony, itt van a naptári tavasz első napja. A hideg évszak bizonyosan erőlködik még hóval, havas esővel, hideg hajnalokkal. Riogatásait azért vesszük majd rossz néven, mert a tél keményebbje ezúttal az évszak második felére tevődött, amikor már kifelé araszolgatnánk belőle. Nézzük inkább a hóvirág bólogató fejecskéit, s meséljük el a kicsiknek, hogy ezek a madárka tavaszt jelző aranycsengettyűi. Egy másik „mesében” adjunk hangot annak is, hogy a hóolvadással előbukkant a sok szétszórt szemét, ám a sok jó ember, majd biztosan összeszedegeti a zacskót, tejes dobozt, fél pár zoknit... c£b Délelőtt még borongós lesz az ég, délután napsütés. DGTELETEK ÜGYELETES ÚJSÁGÍRÓ Szabó Andrea Telefon: (20) 236-75-66 TERJESZTÉSI ÉS HIRDETÉSI ÜGYELET: (32) 416-455 LOTTÓSZÁMOK tntmmró JOKER: 582538 HATOSLOTTÓ Tavaszköszöntő nóták Karancsalján igazi nótadélutánban lehetett része az érdeklődőknek Még nem teljesen tavasz, de már nem is tél, amikor az ember már kevésbé vágyik a meleg szoba marasztalására, de a szabad ég alatt még csalóka a napsütés. Ilyenkor esik jól egy kellemes hangulatú és pezsdítő nótadélután jó közösségben, például falubeliek körében. Ezzel lepte meg a karancsaljaiakat vasárnap az önkormányzat. Karancsalja. Takaros és tágas helyiség, virágdíszes színpad, otthonos meleg. A széksorok megteltek, hátul a terített asztaloknál van csupán pár üres hely. A nótázás sajátos atmoszférája tölti be a teret a polgármesteri hivatal helyiségében. A fel-felcsat- tanó taps jelzi, hogy a közönség soraiban ülők több mint nótakedvelők. S ha úgy alakul a jövő, ahogyan a Csendül a nóta címmel rendezett műsoros délután vendégeit köszöntő Lantos Sándor, polgármester elmondta, folytatása várható a következő években is. Ezzel a mottóval harmadik éve szervezi meg a faluvezetés a nótaműsoros összejöveteleket, találkozókat, melyet hagyomány szintjére szeretnének emelni. Az eddigi példák azt mutatják, hogy kezdeményezés és fogadtatása alapján nem lesz ennek akadálya. Azért sem, mert éppen a műfaj- kedvelők korosztálya az, amelynek helyben kevés a szórakozási lehetősége. Bár a Rozmaring Népdalkor azért tevékenykedik, hogy kellemes perceket szerezzen, s hagyományőrzésben példát mutasson (Folytatás a 3. oldalon.) ZÖLD CSODA ÉS TUDOMÁNYOS KINCSESTÁR Ipolytamóc. A felfedezés, a rejtélyek nyitjának megvilágítása mindig izgatta az újdonságra fogékony embert. S az áttekinthetetlen(?) univerzum folyton csábít is arra, hogy kapukat keressen hozzá a kíváncsi. Magyarország egyik zöld csodája - melynek más, szebbnél szebb címei, elnevezései is sokat sejtetnek - látnivaló, ugyanakkor a hozzá nem értőnek is egyfajta egyéni, felfedezőút. Az ősvilágnak ez a vonzóan kinyitott szelete azonban kutatási terület is, bár mint megtudtuk, inkább már csak kutatgatják. (Bővebben a 3. oldalon.) Emlékek és virágok - „Széncsata" hősei Az eső ellenére sok volt bányász, hozzátartozó, családtag és a salgótarjáni medence meghatározó jelentőségű ipari tevékenységéhez más szálakkal kötődő eljött, hogy ünnepeljen. A volt bánya- ijgazgatóság épületénél koszorúkkal rótták le tiszteletüket, majd a bányamúzeum termében folytatták az emlékezést. SágÓbnáL A Bányász Szakszervezet szombati ünnepségén megjelenteket Lonsták Vilmos alapszervezeti elnök köszöntötte. Ezután Páles Lajos visszaemlékezését hallgatták meg. aki a háború befejezése utáni évek gazdasági, politikai helyzetének áttekintésével világított rá, miért is volt nagy jelentőségű az 1946-os „széncsata.” Mint elmondta, romokban hevert az ország, szinte a nulláról kezdve kellett életteret, megélhetést teremteni, lakásokat újjáépítésével, a mezőgazdaság, a gyáripari termelés beindításával. A bányák állapota viszonylag kedvezőbb volt, de gondot okozott, hogy vágatok kerültek víz alá. A szén iránti igény megnőtt, ugyanakkor 1945 negyedik negyedévében energia válság alakult ki, s ezzel összefüggésben felére esett vissza á termelés, melyet a tőkés bányatulajdonosok szabotáltak, így tiltakoztak az államosítás ellen. Mégis, a koalíciós kormány első intézkedései között kerített sort erre, majd kéréssel fordult a bányászokhoz: adjanak több szenet a gazdaságnak, a lakosságnak. S a „földalattiak” népes serege megmozdul, csak a nógrádi szénmedencében tizenkétezer bányász (Folytatás a 3. oldalon.) Közel állt a bravúrhoz azSKSE ^
