Nógrád Megyei Hírlap, 2010. február (21. évfolyam, 25-48. szám)
2010-02-03 / 27. szám
2 2010. FEBRUAR 3., SZERDA NÓGRÁD MEGYE Az 1989/1990-ben bekövetkezett sorsfordító események óta eltelt húsz esztendő jó alkalom a visszatekintésre és vizsgálódásra is. Összeállításunk - mindvégig a KSH adataira alapozva - bemutatja, hogyan teljesített Nógrád gazdasága, miként formálódott társadalma, milyen a részaránya az észak-magyarországi régióban és az országban. Az alábbi első részben közgazdász kollégánk - aki saját számításait is felhasználja és a véleményét is kifejti, így a tévedés jogát is fenntartja - Nógrád népességének és településszerkezetének változását, valamint a megye gazdasági teljesítményét mutatja be, miközben pozícionálja is vizsgált jelenségeket. Adalékok Nógrád megye rendszerváltás utáni történetéhez (1.) Baráthi Ottó Népesség: csökkenő és elöregedő Nógrád megye az ország egyik legkisebb megyéje, amelynek területe (2546 km2) 2,7 százaléka, lakossága (207,6 ezer fő) 2,1 százaléka hazánkénak. Népsűrűsége 81,6 fő/km2, kisebb a régió (91,1 fő/km2) és az ország (107,8 fő/km2) átlagánál. A megye jellemző demográfiai trendje lakosságának erőteljes csökkenése. Ennek egyik legfőbb oka a természetes népmozgalom kedvezőtlen alakulása és a vándorlás negatív egyenlege. Mindezek következtében Nógrád lakónépessége 1991-hez képest 6,3 százalékkal, közel tizennégyezer fővel (egy kisváros lakosságát meghaladó számban) csökkent, és 2009. január 1-jén 207 837 főt számlált. Ez időszakban a régiós népességcsökkenés hasonló mértékű, az országos mindössze 1,7 százalékos volt. A belföldi vándorlás mutatói hullámzóan alakultak; egyenlege 1990 és 1998 között negatív volt, míg az 1999-2002-es időszakában többlettel zárult. 2003- tól ismét mínuszba fordult a vándorlási különbözet, és napjainkra jelentős, az utóbbi két évben 1500-1500 fő körüli veszteséget produkált. Régi tendencia Nógrádban (is) az öregedés folyamata. Csupán 2001-hez képest 4,3 százalékkal (1500 fővel) nőtt a 65 évesek és az idősebbek száma, míg a 15 éven aluliaké 14,1 százalékkal (5200 fővel) csökkent A folyamat megyénkben gyorsabb ütemű, mint hazai viszonylatban. 2001-ben a öregedési index megyei és az országos mutatója között alig több mint három százalékpont volt az eltérés, a 2009-es év elejére a különbség nőtt: a megyében 118,9; a régióban 105,8; országosan 109,9 időskorú jutott száz gyermekkorúra. A népmozgalom itt nem részletezett mutatói (élveszületés, halálozás, csecsemőhalandóság) fajlagosan is kedvezőtlenebbek a régiós és az országos mutatóknál. A népesség csökkenése és struktúrájának változása Nógrád gondjaira, többek között és közvetve népességmegtartó képessége és - itt nem minősített - életminősége színvonalára is utalnak. Tér- és településszerkezet: sokszínű Nógrád megye településszerkezete 125 községből és hat városból, térszerkezete a városok köré szerveződő - már jogszabály által is deklarált, különböző funkciókkal bíró - kistérségekből tevődik össze. A megye településhálózatára az aprófalvas jelleg a meghatározó. A községek átlagos népessége (966 fő) nem Nehéz örökség, struktúraváltás, gazdasági visszaesés Az országban Nógrádban a legmagasabb az egy gyermekkorúra jutó Időskorúak aránya Az országos átlag százalékában Megye, régió, ország 1977/* 1995 2007 2007. év 1995. év %-ában Borsod-Abaúj-Zemplén lllü 75,4 65,8 395,7 Heves 100,0 75,6 72,3 434,2 Nógrád 77,0 60,1 46,0 346,9 Észak-Magyarország „ 72,7 t>4,l 399,8 MAGYARORSZÁG 100,0 100,0 100,0 453,6 FORRÁS: MAGYARORSZÁG NEMZETI SZÁMLÁI, 1995-2007. KSH, BUDAPEST, 2009.10. TERÜLETI ADATOK. www.ksh.hu A/ SZAKÉRTŐI BECSLÉS: WWW.GEOGR.ELTE.HU SAJÁT SZERKESZTÉS ÉS SZÁMÍTÁS. A fenti táblázat - ránézésre is beszédes - adataiból Nógrád megye számára több fontos tendenciára is következtetni lehet. Látható, hogy az egy főre jutó bruttó hazai termék beszerzési áron Nógrád megyében 1995 és 2007 között kevésbé nőtt (346,9 százalékkal), mint a régióban (399,8 százalékkal), és még kevésbé, mint országosan (453,6). Emiatt aztán Nógrád régiós és országos átlaghoz viszonyított aránya is jelentősen csökkent, pozíciója tovább romlott. Szembetűnő és növekvő a különbség tehát az egy lakosra jutó GDP-t tekintve, ami 1995-ben a megyében a hazai átlag 60,1 százalékát tette ki, 2007-ben pedig már csak mindössze 46,0 százalékát. A vizsgált időszakban tehát Nógrád nemhogy a várt felzárkózás útjára lépett volna, de a leszakadás mezsgyéjére került, pozíciója relatív romló. (Itt is megemlítem: ne felejtsük csodálatos természet-földrajzi környezetünket, környezeti és épített róhatott, minthogy esély van arra, hogy mielőbb kilábaljanak nehéz helyzetükből és a fejlődés útjára lépjenek. A pásztói kistérség hátrányos helyzetű, a salgótarjáni és a szécsényi a leghátrányosabb helyzetű besorolást kapta. A legrosszabb helyzetben a bátonyterenyei térség volt-van, ami a kormányzati megítélés szerint a leghátrányosabb helyzetű térség és komplex programmal is segítendő. A fenti, szinte csak önkényesen kiemelt ismérvek, tényadatok és bizonyos összefüggések alapján nyilvánvaló lehet, hogy Nógrád megye mai súlyos gazdasági helyzetének, folyamatainak és érvényesülő tendenciáinak az okai mélyen gyökereznek, ösz- szetettek, korántsem csak a rendszerváltásban kereshetők, sokkal inkább a megye produktív ágazatainak (volt és mai) struktúrájában és teljesítményében kereshetők, amit a következőkben mutatunk be. (Folytatjuk) Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) egyes mutatóinak változása FORRÁS: NÓGRÁD MEGYE STATISZTIKAI ÉVKÖNYVE, KSH, 2008. SAJÁT SZERKESZTÉS. újabb ismérvek bevonásával igazolunk. Gazdasági fejlettségi szint: relatíve romló A bruttó hazai termék (GDP) mutatója mind a termelés tömegéből való részesedést, mind (az egy főre jutó) értékét tekintve minden más jelzőszámnál jobban, komplex módon fejezi ki az ország egyes területeinek fejlettségében és gazdasági teljesítményében megmutatkozó különbségeit, miközben nem ad felvilágosítást a környezet és életminőség állapotáról. A legfrissebb adatok a differenciálódás folytatódásáról, Közép-Magyarország előnyének további fokozódásáról, így a regionális különbségek növekedéséről tanúskodnak. A gazdaságilag legfejlettebb (Közép-Magyarország) és a legkevésbé fejlett (Észak-Alföld) régió között - az egy lakosra jutó GDP-t megfigyelve - már 2,6- szeres különbség figyelhető meg. A főváros után a nyugati országrész megyéiben (Győr- Moson-Sopron, Komárom-Esz- tergom és Vas) a legnagyobb a fajlagos mutató értéke, a mezőny másik végén a keleti országrész megyéi (Békés, Szabolcs- Szatmár-Bereg és Nógrád) találhatók. S ha ehhez még hozzátesszük, hogy a fajlagos mutató alapján Nógrád megye az 1990es évek elejétől-közepétől valamennyi évben a huszadik helyet foglalta el a - Budapesttel együtt számított - megyék rangsorában, akkor ezzel már pozícionáltuk is megyénket. Érdemes még az alábbi - eddig így soha nem látott - adatokat és a kiolvasható tendenciákat is figyelembe venni. örökségünket, amit a GDP nem igazán értékel!) A fenti táblázat 1997. évi adatai szakértői becslés eredményei (minthogy a KSH csak 1995-től számítja, és ez évben korrigálta a GDP mutatóját.) Ugyanakkor elfogadottak és arra feltétlenül alkalmasak, hogy rámutassunk arra a téves felfogásra, miszerint Nógrád minden mai gondja a rendszerváltás következménye. Látható, a megye teljesítménye még a nógrádi ipar viszonylag produktív időszakában, az 1970- es évek második felében is jóval az országos átlag alatt volt, és ráadásul távolabb Heves és Bor- sod-Abaúj-Zemplén fejlettségétől, mint napjainkban. Természetes, hogy megyénk fejlettségi szintje kistérségenként is differenciált. Hazai kistérségeinket már eddig is különböző módszerek és ismérvek alapján minősítették. Az egyik legutóbbi - egy 2007 év végén megjelent kormány-rendeletben foglalt - osztályozás szerint hat kistérségünk az alábbi minősítést kapta. A balassagyarmati és a rétsági kistérség az átmenetileg kedvezményezett térségek közé soNógrád megye kistérségeinek néhány mutatója, 2008 éri el az ezer főt, amely a régiós (1036) és jóval az országos átlag (1114 fő) alatt marad. A megye 125 községéből harmincháromban a lakosok száma 500 fő alatti, további negyvennégyben 500- 999 fő közötti. Az egy városra jutó községek száma (20,8) több mint duplája a hazai átlagnak (9,3), miközben a régiós átlag (13,9) is magasabb a nógrádinál. Nógrád megyében alacsony (41,8 százalék) a városok népességének aránya (országosan mintegy 68 százalék). Az átlagos városi népességszám 14 500 fő. Salgótarján népességét tekintve Szekszárd után az ország második legkisebb megyeszékhelye. A településsűrűség mutatója (a 100 km2-re jutó települések száma) alapján megyénk 5,1-es mutatójával hazai viszonylatban sűrű elrendeződésű térség. Összességében: a megye településszerkezete - aprófalvak, alacsony városi népességarány sokszínűnek, relatíve inkább kedvezőtlennek tekinthető. A térszerkezet eleme a fentebb említett kistérség, amely mint területfejlesztési-statisztikai egység a közigazgatás területi feladatainak ellátásához szükséges illetékességi területek megállapításának is alapja. Egy település közigazgatási területe csak egy kistérségbe tartozhat. Nógrád megye kistérségeit - itt egyelőre csak főbb - területi-települési ismérvei alapján mutatjuk be, az alábbiak szerint A táblázat adataiból látható, hogy Nógrád megye legnagyobb területű kistérsége a pásztói, a legtöbb települést a balassagyarmati foglalja magában. Lakosainak számát tekintve a salgótarjáni kistérség viszi el a pálmát. Nógrád népességcsökkenéséből mindegyik kistérség kivette a részét, méghozzá igencsak differenciált módon. Az ezredforduló utáni időszakban a legnagyobb arányú veszteséget a bátonyterenyei térség szenvedte el. A népességmegtartó-képesség csak Rétság térségében elfogadható, köszönhetően az 1990-es évek munkahelyteremtő beruházásainak. Amint az fentebb látható, kistérségeink különböző jellemzőkkel bíró változatos arculatú területegységek, amit később még Lakónépesség m év végén KISTÉRSÉG Trim lések Terület km? « változass 2001, év végéhaa, % ftaárn Balassagyarmati M 133 41 044 = 46 Bátnnytamnyaj 14 174 14 801 = 10,4 Pasaiéi ‘ lé 111 31138 . -48 Rétsági 11 431 11414 = \»A Salgótarjáni 14 r 474 64 m =é,fl Saeísényi 13 178 llW ■M '?T7űC1KT 131 107637 ■w
