Nógrád Megyei Hírlap, 2010. február (21. évfolyam, 25-48. szám)

2010-02-24 / 45. szám

ABUX index 2010. február 23-án 21600 fVätözk-2,88Sl 21400 ' 20600 20400 20200, port/ Előző napi záróérték: 21481 f 15.30, e Ne» fert-ij? tőzsde nyitása /i 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2010.02. 23. Részvény UtotóátíFI) Vataás(%! W*oR Danubius 3165 1,11 1 PannErgy 786 0,76 63 FHB 1396 0,35 30 Émász 22 310 0 1 VESZTESEK FORRÁS: BÉT JÉsrány tWsoáríR) VéKozasíS) M8»Ft 1 OTP 5 448-3,74 10 769 KEG 337-3,71 6 Richter 40 500-3,32 1203 Synergon 698-3,05 12 Mól 17 200-2,93 3 677 Fotex 360-2,70 17 A BUX index az elmúlt napokban 20800 20899 20600 204 02.15 02.16 02.17 02.18 02.19 02.22 FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forint/tonna, 02.23.) Új elszámolási ár| EUROBÚZA 2010. március 28 700 TAKARMÁNYBÚZA 2010. március 27 000 TAKARMÁNYKUKORICA 2010. március 30 200 TAKARMÁNYÁRPA 2010. március 27 000 OLAJNAPRAFORGÓ 2010. március 79 800 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2010. február 23-án. /Ft $/Ft CHF/Ft i \ 269,53 197,66 183,80-0,75 Ft-0,91 Ft-0,73 Ft Forintbetéti* kamatok (%) 2 hó 3 hó Allianz Bank 4,75 5,25 Budapest Bank 5,25** 3,25 Erste Bank 4,50 4,50 K&H Bank* * * 3,30 5,35 MKB Bank 5,03 5,13 OTP Bank 1,75 1,75 OTP Bank**«* 5,50 7,25 Ralffelsen Bank* * 5,80 5,90 •ALAPTERMÉKEK, 1 MILLIÓ FORINTRA. * * AKCIÓS v *** 3HÓ HELYETT 6 HÓ. **“FOKOZÓDÓ3X1 FT-BETÉT AKCIÓ Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 02.23.) ■■ Vételi Eladási! Allianz Bank 263,09 276,59 Budapest Bank 261,59 277,77 CIB Bank 259,19 280,79 Citibank 258,87 280,45 Erste Bank 262,13 277,23 K&H Bank 262,92 278,06 MKB Bank 263,64 277,16 OTP Bank 263,40 276,90 Raiffeisen Bank 264,17 276,05 W-. ■ • - • - ■ :-r : : Kevesen kötnek hosszabb távra biztosítási piac Átrendeződés - Visszaesett az életbiztosítási üzletág A válság évei alaposan át­rendezték a hazai biztosí­tási piacot - derül ki a Magyar Biztosítók Szövet­ségének friss adataiból. A tavalyi számok szerint a teljes biztosítási piac 7,32 százalékkal esett vissza. Herman Bernadett Az életbiztosítási ágazat volt a 2009-es év legnagyobb vesztese, csaknem 11 százalékot esett, mi­közben a többi ágazatnál 3,5 szá­zalékos volt a díjbevétel-csökke­nés. Különösen azok az életbiz­tosítók szenvedték meg a válsá­got, amelyek az egyszeri díjas befektetési egységekhez kötött termékekre koncentráltak. ■ Vannak olyan társasá­gok is, amelyek növelni tudták bevételüket. A kötelező gépjármű-felelős­ségbiztosítási állományát az AIM-ra átruházó TIR-t leszámít­va, tavaly a legnagyobb bukást az Aviva könyvelhette el. Díjbe­vétele 2007-ben még csaknem 58 milliárd forint volt, 2008-ban azonban elveszítette ennek har­madát, tavaly pedig több mint a 37 százalékát, így 2009-ben már csak 24,3 milliárd folyt be a kasszába. „A válság az ügyfelek megtakarítási lehetőségeit is át­rendezte. Az egyszeri, akár na­gyobb összegű befizetésekre egyre kevesebbeknek van lehe­tősége” - mondja Bartók János, az Aviva elnök-vezérigazgatója. Alaposan összezsugorodott a hazai életbiztosítási piac első szá­mú szereplője, az ING is. A csúcs- év szintén 2007 volt, akkor még 120 milliárd forint fölötti díjbevé- | telid büszkélkedhetett, és a teljes £ piacon elért 13 százalékos része­sedésével a harmadik legna­gyobb szereplő volt. Ez a díjbevé­tel azonban 2009-re 80 milliárd forint alá süllyedt, az ING pedig az ötödik helyre esett vissza. Az Uniqa tavalyelőtt még úgy- ahogy megúszta a nagy vissza­esést, 2009-ben azonban az élet ágon ez a társaság is több mint 30 százalékos díjbevétel-csökke­nést könyvelhetett el. Ezt az egy­szeri díjas unit-linked biztosítá­sok visszaesése okozta, és hogy megszaporodott a régi életbizto­sítások visszavásárlása és díj­Csapkodnak a villámok ezen a piacon is. A válság alaposan átrendezte az ügyfelek megtakarítási lehetőségeit Még látványosabban gyarapo­dik az MKB Életbiztosító, tavaly megduplázta bevételét. A CIG Pannónia Életbiztosító triplázott, így 12 milliárd forint fölötti díj­bevételt könyvelhetett el. „Ebben nagy szerepe volt, hogy tavaly év végéig azok, akik legalább 400 ezer forintos díjfizetésű élet- biztosítást kötöttek nálunk, ked­vezményes részvényvásárlási le­hetőséget kaphattak” - magya­rázza Gaál Csaba, a tőzsdére ké­szülő társaság vezérigazgatója. Biztosítók piaci részesedése <2009. százalék) Generali Allianz többi 24 cég 15,48 20,06 34,16 VG-GRAFIKA Forrás: Mabisz mentesítése - közölte lapunkkal Juhos András, az Uniqa igazga­tósági tagja. A trend ellenkezőjére is van azonban példa. Néhány társaság növelte életbiztosítási díjbevéte­lét. A Magyar Posta Életbiztosí­tó 2007-ben még kevesebb mint 15 milliárd forintnyi díjbevételt ért el, tavaly viszont már csak­nem 26 milliárdot, így az élet- biztosítók között a hatodik leg­nagyobb piaci szereplővé lépett elő. Nagyobb biztosítók díjbevétele* 2008 2009 Allianz 185,8 165,5 General 134,1 127,7 Groupama Garancia 88,9 87,0 Aegon 87,1 83,9 ING 95,4 79,0 Uniqa 64,7 52,8 K&H 35,0 36,7 Union 25,9 28,8 Magyar Posta Élet 21,0 26,0 Avtva 38,6 24,2 Axa 15,7 13,9 Signal 13,3 122 CIG 4,2 12,1 Erste 10,1 11,8 •MILLIÁRD FORINT FORRÁS: MABISZ A nem élet ágon még mindig az Allianz áll az élen, ám díjbe­vétele e téren 2006 óta folyama­tosan erodálódik, az akkori 154 milliárd forintból tavalyra alig 131 milliárd maradt. A második számú piaci sze­replő, a Generali-Providencia ez­zel szemben viszonylag stabilan őrzi számait, alig egymilliárd fo­rintnyival csökkent a nem élet ági díjbevétele tavaly, 84,2 mil- liárdra. A Generali csoport má­sik tagja, a Genertel direkt biz­tosító pedig szinte repülőrajtot vett: tavaly a másfélszeresére, 3,7 milliárd forintra duzzasztot­ta díjbevételét, főleg a kgfb- piacon való jó szereplésének kö­szönhetően. ■ A direkt (internetes) biztosító modell nálunk is sikert aratott. „A Nyugat-Európában bevált direkt biztosítói modell a hazai piacon is sikeresnek bizonyult. A 2009. évi árbevétel-növek­ményhez nagyban hozzájárult a cascoértékesítés felfutása, az el­múlt év végére hatezres szerző­désállománnyal rendelkeztünk, ez másfél év alatt kimagasló tel­jesítménynek számít a piacon” - mondta Csikós Dániel vezérigaz­gató, és hozzátette: a Genertelnél az évközi kgfb-állomány-nö- vekedés is meghaladta a várako­zásokat. A másik gyorsan bővülő cég a nem élet ágon az Union volt, amely több mint 60 százalékos bevételbővülést ért el annak el­lenére, hogy a kötelezőpiacon tavaly nem szerepelt kiemel­kedően. Lemaradt a központi régió minőség „Megmérték” a kórházak szolgáltatásait Nagyobb inflációt vár az idén a jegybank A hazai kórházi telephelyek 71 százalékának van tanúsított mi­nőségügyi rendszere - derült ki az Egészségbiztosítási Felügyelet most készült felméréséből. A mi­nőségügyi rendszerépítés és fej­lesztés alapvető célja, hogy a fek­vőbeteg-ellátó intézmények haté­kony szolgáltatásaihoz szükséges összes folyamatot és tevékenysé­get átfogóan irányíthassák. Az egyes régiók között jelentős eltérések vannak. Míg Közép-Ma- gyarországon a kórházi telephe­lyek 62 százalékának van tanúsí­tott minőségügyi rendszere, Kö- zép-Dunántúlon 81, Dél-Alföldön 93 százalékuknak. A kórházi te­lephelyek 62 százalékában tör­tént klinikai auditálás. Azt, hogy az osztályvezető orvos és a veze­tő ápoló milyen időközönként te­kinti át a betegekre vonatkozó do­kumentációk vezetését, 175 fek­vőbeteg-ellátó telephely adatai Minőségi tanúsítvánnyal rendelkező kórházak aránya (százalék) Dél-Alföld Közép-Dunántúl Észak-Alföld Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl 81 80 10 74| Országos átlag Közép-Magyaro. Észak-Magyaro. 71 VG-GRAFIKA Forrás: Egészségbiztosítási Felügyelet alapján elemezték. Kiderült, a te­lephelyek 67 százalékában leg­alább egyikük hetente áttekinti a betegdokumentációt. A jó betegellátás érdekében fontos a nővérvizit is. Ennek vizs­gálatakor az derült ki, hogy a kór­házi telephelyek 96 százalékában vannak műszak átadás-átvétel­kor nővérvizitek. A betegjogi kép­viselő elérhetőségét csaknem mindenhol kihelyezték, ám pa­naszláda csak az intézmények 79 százalékában található. A 14 éven aluliak kezelésénél az édesanya a kórházak 7 3 száza­lékában térítés nélkül gyermeke mellett tartózkodhat. A vizsgála­tok ideje alatt azonban ez csak 64 százalékban lehetséges. ■ VG A jegybank módosította a ma megjelenő inflációs előrejelzésé­ben a drágulás ütemére adott előrejelzését. 2010-re 3,9 száza­lékról 4,4-re emelte a prognózist, míg 2011-re 2,3 százalékot vár­nak - mondta Simor András, az MNB elnöke. Szá­mításaik szerint így legkorábban 2011 első negyedévében kerülhet a jegyban­ki 3 százalékos cél alá a drágu­lás üteme. A januári megugró inflációnak három oka van: a fogyasztói kosár megváltozott az év elején, a fo­rintban számított olajár nőtt és a hatósági árak emelkedése is na­gyobb volt a korábbinál. Ezek azonban nagyrészt a maginfláci­ón (szezonális és külső hatások­tól mentes) kívüli tételek, így ezen mutató jelentős emelkedésé­re nem számít az MNB. A hazai össztermék, a GDP- esés száma is változott: kedve­zőbbnek tűnik a net­tó export hozzájáru­lása, a belső fogyasz­tást illetően viszont csak 2011-től számí­tanak érdemi növekedésre. En­nek eredőjeként - a Nemzetközi Valutaalap és a kormány előrejel­zésével összhangban - 0,2 száza­lékra változtatták az idei vissza­esésre vonatkozó prognózist, míg 2011-re meghagyták a korábbi plusz 3,4 százalékos becslést. ■ ■ A gazdasági visszaesés üte­me kisebb lehet.

Next

/
Thumbnails
Contents