Nógrád Megyei Hírlap, 2010. február (21. évfolyam, 25-48. szám)
2010-02-12 / 35. szám
2 NOGRAD MEGYE 2010. FEBRUÁR 12., PÉNTEK Az 1989/ 1990-es rendszerváltás 20. évfordulója szinte inspirálja az oknyomozó munkára a szűkebb pátriájára figyelő szakembert. így külsős közgazdász kollégánkat is, aki a KSH adataira alapozva és saját számításait is felhasználva veszi górcső alá Nógrád gazdaságát és társadalmát, elhelyezve megyénket a régióban és az országban. Sorozatírása 7. részében - kényszerűen szelektálva - az egészségügy nógrádi világába enged némi betekintést. Adalékok Nógrád megye rendszerváltás utáni történetéhez (7.) Egészségügy: emberfeletti erőfeszítések Csökkent a gyermekorvosok A táblázatba rendezett sta száma is, méghozzá nagyobb mér- tisztikai adatok a körtékben (közel 18 százalékkal), házi ellátás mint ahogy a kis betegek vizsgálatának száma mérséklődött (5,4 százalékkal). Az orvoA kiemelkedő jelentőségű súlyponti kórház FOTÓ: GY.T. Baráthi Ottó Egészségi állapotunk: egészségtelen Idestova négy évtizede romlik a magyar népesség egészségi állapota. Egyik mutatója a születéskor várható élettartam 74 év körül van (a férfiaké kevesebb, a nőké több), jóval elmarad az EU és kevéssel a környező országok átlagától is. Világviszonylatban is magas a középkorú férfiak halandósága. A korai (65 év alatti) halálozásban az okok között vezető helyen a keringési rendszer betegségei, a szívkoszorúér-betegségek, a szívinfarktus és a szélütés állnak. Nagy számban veszítjük el honfitársainkat rosszindulatú daganatos betegségek következtében. Nőtt az alkoholos májzsugorban elhunytak száma, magas az erőszakos ok miatti halálozás is. A depresszió lassan népbetegség lesz. Nógrádi kórkép és az okai Szőkébb pátriánkban 2008-ban a 3004 elhalálozott közül 1621-en (54,0 százalék) a keringési rendszer megbetegedéseinek áldozatai lettek. Ezen belül ischemiás szívbetegségekben 755 (25,1 százalék), agyér-betegségben 376 (12,5 százalék) nógrádi ember halt meg. Daganatok következtében 629 (20,9 százalék) embertársunkat vesztettük el, közülük a légcső, a hörgő és a tüdő rosszindulatú daganatai miatt 156-an (5,2 százalék) haltak meg. A légzőrendszer betegségeiben 206- an (6,9 százalék), emésztőszervi megbetegedésekben 167-en (5,6 százalék) haltak meg. Utóbbin belül 91 fő (3,0 százalék) alkoholos májbetegségben hunyt el. A megbetegedések okai között az egészségtelen életmód, a hiányos egészségkultúra, a környezetszennyezés és az egészségügyi ellátórendszer húzódik meg. Utóbbi egy heterogén struktúra, fenntartása az ön- kormányzatok feladata. Elemei közül először az 1. táblázatban a háziorvosi szolgálat állapotát, és a vizsgált időszakban bekövetkezett változásait mutatom be. Az alapellátás alapemberei: az orvosok Tallózva a táblázat beszédes adataiban: amíg 2008-ban Nógrád megye lakosságának egészségére 99 „működő” háziorvos vigyázott, s gyógyította betegeit, addig ezt a nemes feladatot 1990-ben 104 „körzeti” orvos látta el. Számuk évről-évre változott, és az időszak folyamán hullámzóan alakult: 1998-ban például 117 orvos gyógyított. Az orvosi létszám és a betegek számának függvényében alakult az átlagos napi gyógykezelési forgalom, ez 2008-ban magasabb volt, mint a bázisévben. Nem jobb a helyzet a nógrádi gyermekorvosi „pályán” sem, ahogy ez a 2. táblázatból kitűnik. sok számának csökkenéséből, az egy orvosra jutó átlagos napi gyógykezelések számának emelkedésből az orvosok leterheltségének növekedésén túl a lakosság egészségi állapotának rosszabbodása is kitetszhet Aprófalvak: orvos-elérhetőségben is hátrányban Ide kívánkozik egy fontos információ: azokon a településeken, ahol a gyermekek száma nem éri el a 600 főt (és ilyen község talán félszáz körül is lehet), a gyermekek ellátását is a háziorvos végzi. Ezért az összehasonlíthatóság érdekében is a statisztika a házi- és a gyermekorvosok együttes számát viszonyítja az összlakossághoz. Még egy tényezőt - a mint térségi hálózati adottságot - feltétlenül figyelembe kell venni a gyógyító munka helyzetének megítélésénél, jelesül a megye aprófalvas településszerkezetét, ami rányomja bélyegét az alapellátásra is. Ennek következtében (is) a háziorvosi körzetek között található igen alacsony és jóval magasabb lélekszámú körzet is. Az orvosok különböző számú betegkört látnak el, a települések egy része, és az ott élő lakosság pedig az orvoselérhetőség szempontjából eltérő (hátrányos) helyzetben van. Kórházak az életért és a talpon maradásért Az ellátás „infrastruktúráját” - többek között - a kórházak, a rendelő- és gondozóintézetek képezik. Nógrád megyében kórházi és járóbeteg-ellátást - melynek főbb mutatói a 3. táblázatban láthatók - három kórház és rendelőintézet segíti. színvonalának 1990-től bekövetkezett változását - igazán csak minimálisan mérséklődő betegszám mellett - nagymértékben csökkenő nagyon fontos egyéb mutatókkal reprezentálják. A jól láthatóan kedvezőtlenül alakult abszolút adatok mellett néhány fajlagos mutató pedig plasztikusan érzékelteti a betegellátás színvonalában megyénk pozícióját. így például a tízezer lakosra jutó működő kórházi ágyak, az ugyancsak tízezer lakosra jutó gyógyszertárak és az egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakosok számának mutatója is rosszabb nemcsak az országos, de régiós mutatónál is. A vizsgált időszakban megyénk kórházaiban működő orvosok és szakalkalmazottak sok esetben nemcsak betegeket gyógyítottak és életeket menttettek, de - a fenntartóval vállvetve - saját talpon maradásukért és létükért is küzdöttek. Jól példázza szinte sziszifuszi erőfeszítéseiket a megyei kórház is. Súlyponti intézmény: rang és felelősség A Szent Lázár Megyei Kórház mint súlyponti intézmény - költségvetési főösszege az önkormányzati összes működési kiadás mintegy 40 százalékát teszi ki - kiemelkedő jelentőségű. A kapott rang nemcsak elismerés, de nagy felelősség is. A megyei közgyűlés fokozott figyelmet fordított a kórház szakmai, gazdasági kondícióira, jogi feltétel- rendszerére. A munkának hangsúlyt adott az intézmény labilis likviditási helyzete. Az önkormányzat és az intézmény közötti hatékony szakmai együttműködés - és a szinte az emberfeletti erőfeszítések - eredményeképpen 2008-tól már javultak - többek között - a fekvőbeteg- és a járóbeteg-ellátás területén a finanszírozási szempontból figyelembe vehető mutatók. Nagymértékben emelte a teljesítés szintjét a 2008 decemberében folyósított kormányzati támogatás. Az itt fel nem sorolható szakmai - köztük megszorító intézkedések - eredményeképpen stabilizálódni látszik a kórház pénzügyi-gazdasági helyzete. Szükség - és már remény is - van egy olyan szakmai, emberi és bizalmi környezet kialakítására, amely vonzóbbá teszi a kórházat a nógrádi és a megyén kívüli betegek számára is. Egyéb ellátási területek: korántsem mellékesek Az orvos-egészségügyi ellátás rendszerében az orvosok munkáját segítik a védőnők, akik szakmai feladatkörükben ellátják a várandósanya- és csecsemőgondozást is. Létszámuk a vizsgált időszakban ugyancsak hullámzóan alakult, 1990-ben 104, 1994-ben 107, a legkevesebb éppen 2008-ban volt: 94. A tárgyilagosság okán kell megjegyezni, hogy - sajnálatos módon - csökkent a várandósanyák száma is. Például amíg 1997-ben 3241 terhes anyukát jegyzett a statisztika (korábbról nincs adat), addig 2008-ban már csak 2781-et, több mint 14 százalékkal kevesebbet. Ahogy némiképp csökkent a mentők száma is, pedig szolgálatuk a beteg-ellátásban (az elsősegély-nyújtásban, az orvoshoz juttatásban, adott esetben az életmentésben) pótolhatatlan. 1994-ben a futó mentőgépkocsik száma még 24,2008-ban már 4- gyel kevesebb csak 20, jóllehet csökkent a „mentőfeladat" is. Ugyanis egy miniszteri rendelet alapján 2008 januárjától megtörtént a mentés és betegszállítás teljes szétválasztása. Az „egyszerű betegszállítást” az alternatív mentősök kapták meg. (Az intézkedés következményeit két 90 éves beteg rokonom kórházba és haza szállítása esetében magam is megtapasztaltam, a történteteket itt inkább nem írom le...) Van-e jó terápia? A megye lakosságának egészségi állapota már a fiatal korosztályok esetében is elgondolkodtató. A szakemberek szerint gyermekeink, fiataljaink jelentős része nem teljesen egészséges. Ennek oka a nem megfelelő életmód, a korszerűtlen táplálkozás, korai italozás, a túlzásba vitt tv-nézés, a számítógéphez kötöttség, mozgáshiány stb. Az orvosok, egészségügyi szakemberek, civil szervezetek próbálják elfogadtatni - főleg az iskoláskorúakkal - az egészséges életmód fontosságát, mindezek ellenére a lakosság egészségi állapota nem javul. Jómagam 2001-ben örömmel üdvözöltem az „Egészséges nemzetért népegészségügyi programot”, amely azonban a változó koncepció miatt és körülmények között nem valósulhatott meg. Itt az ideje elővenni és leporolni a programot, aztán azonnal megkezdeni végrehajtását, mert a 24. órában vagyunk. (Folytatjuk) 1. táblázat Háziorvosi szolgálat Megnevezés 1990 2008 2008 1990 %-ában Működő háziorvos 104 99 95,2 Összes vizsgálat 1155,5 1 228,7 106,3 Ápolónők látogatásai, ezer eset Egy háziorvos átlagos napi 135,0 44,1 32,7 108,9 gyógykezelési forgalma 45 / 49 FORRÁS: NÓGRÁD MEGYE STATISZTIKAI ÉVKÖNYVEI, KSH SAJÁT SZERKESZTÉS ÉS SZÁMÍTÁS 2. táblázat Gyermekorvosi szolgálat Megnevezés 1990 2008 2008 1^9° ában Házi gyermekorvos 28 23 82,1 Összes vizsgálat, ezer Egy gyermekorvos 195,5 185,0 94,6 átlagos napi gyógykezelési forgalma 29 30 103,4 FORRÁS: NÓGRÁD MEGYE STATISZTIKAI ÉVKÖNYVEI, KSH SAJÁT SZERKESZTÉS ÉS SZÁMÍTÁS 3. táblázat Kórházi ellátás, 1991, 2008 Megnevezés 1990 2008 2008 1990 %-ában Kórházi ágy 2158 1474 68,3 Ebből: működő 2113 1442 68,2 Elbocsátott beteg 41815 41 202 98,5 Tízezer lakosra jutó működő kórházi ágy 93,6 69,0 73,7 Ápolási nap, ezer 560,9 382,8 74,4 Ágy kihasználás, % 73,7 72,5 98,4 Halálozási arányszám, % 3,7 3,7 100,0 FORRÁS: NÓGRÁD MEGYE STATISZTIKAI ÉVKÖNYVEI, KSH SAJÁT SZERKESZTÉS ÉS SZÁMÍTÁS
