Nógrád Megyei Hírlap, 2010. január (21. évfolyam, 1-24. szám)
2010-01-30 / 24. szám
4 2010. JANUÁR 30., SZOMBAT KULTÚRA Két könyv a Madách-hagyományok jegyében A magyar kultúra napján, január 22-én a Madách Im- re-szobor megkoszorúzását és a városi ünnepséget megelőzően a Madách Imre Gimnázium és Szakközépiskola aulájában tartotta szokásos év eleji összejövetelét a Madách-hagyomány Ápoló Egyesület. Az ünnepi ülésen Csongrády Béla, az egyesület elnöke két kötetet mutatott be. Ravasz Istvánt, a Madách Imre Gimnázium volt diákját, az intézmény egykori igazgatójának, Ra- | y vasz Dezsőnek a fiát 1956. december 8-án tizennyolc és fél évesen sebesítette meg halálosan egy golyó salgótarjáni lakásuk előtt, szénlapátolás közben. Versíró tehetsége, bölcselkedő egyénisége már egész fiatalon megmutatkozott. Az élet értelmét fürkésző, szerelmet kereső, a világra nyitottan figyelő gimnazista és egyetemista költeményei immáron második, bővített kötetben, „Töredékek egy Álomról”címmel a Hadtörténeti Intézet és Múzeum kiadásában jelentek meg. A kötethez Holló József Ferenc altábornagy, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatója írt előszót, aki a költő bátyjának fiától, ifj. Ravasz István alezredestől, az intézet és múzeum munkatársától hallott a mártírhalált halt rokonról és verseiről. A főigazgató ír&t&JJ •'» ifM*« *•*»*, /«]**Jf tál költő emlékének megőrzését. Az egyesület ünnepi összejövetelén Ravasz István egykori barátja, osztálytársa, Vajvoda István elevenítette fői emlékeit „Pista” személyiségéről, az együtt átélt élményekről. Megható memoárja alkalmasint könnyek csalt az ott ülők szemébe. Csongrády Béla állította össze azt a kötetet, amelyet szintén A mártírköltő, Ravasz István versei másodszor bővített kiadásban jelentek meg Az egyesület kiadványa a salgótarjáni Madách-kul- tusz elmúl tíz évi főbb fejezeteit örökíti meg felkarolva az ügyet segített a második kiadás megjelentetésében, sőt a gimnázium évente megrendezett, Ravasz István emlékének szentelt versmondó versenyén több alkalommal is a bírálóbizottság tagjaként szolgálta a fiaezen a rendezvényen ajánlott a hallgatóság figyelmébe. A Ma- dách-kultusz Salgótarjánban című kiadvány fejezeteket mutat be a Madách-hagyomány Ápoló Egyesület tízéves történetéből nyomon követve az 1997 legvégén alakult egyesület 1998-2008 közötti tevékenységét. A kötetben összefoglaló beszámolókat olvashatunk megannyi programról, amelyek mindegyike a Madách-kultusz ápolását jelentette és jelenti a megyeszékhelyen. A szerző feleleveníti a Ma- dách-szobor koszorúzásánál elhangzott beszédeket, a Madách- hagyományhoz kapcsolódó eseményeket; kiadványokról, publikációkról, előadásokról ad számot. Az olvasó a dolgozat lapjairól megtudhatja, hogy az egyesületnek nem csupán a magyar, sőt a világirodalomban meghatározó jelentőségű Madách Imre szellemiségének ápolása a célja, hanem a Tragédiaköltő nevét viselő gimnáziumban s egyáltalán a városban értékként megőrzött kulturális hagyományok feltárása, gondozása, megismertetése is. Az egyesület tevékenysége ugyanis szorosan kapcsolódik a Madách Imre Gimnáziumhoz, székhelye is ez az intézmény. Az ünnepi ülés befejezéseként Sarló Béla egykori madáchos diák, egyesületi tag jóvoltából pezsgővel koccintottak a résztvevők, azt kívánva, hogy Salgótarjánban 2010-ben és az eljövendő évtizedekben is legyen értéke és szerepe a kultúrának. Gréczi-Zsoldos Enikő „Megkoronázott7’ dixiefeszdvál Tavaly többféleképpen is a csúcspontjára jutott Salgótarján egyik kiemelkedő kulturális, művészeti eseménye, a jó hangulatot, a kvalitásos produkciókat mindig garantáló nemzetközi dixielandfesztivál. 2009-ben rendezték meg huszonötödik alkalommal s éppen a negyed- százados jubileum tiszteletére az eddigi leghosszabb időtartamban. A május 8-ától 17-éig- tehát tíz napon át- tartott rendezvénysorozat keretében jeles, rangos hazai és külföldi zenekarok, szólisták sora lépett fel a jazz különböző műfajait reprezentálva. S az évvégén mintegy „megkoronázva” e különleges esztendőt, szép elismerésben részesült a salgótarjáni dixielandfesztivál: megkapta a jó minősítésű fesztivál címet és az ezt igazoló oklevelet. Mint Tóth Csaba fesztiváligazgató lapunknak elmondta: Magyarországon mintegy kétszáz körüli fesztivál minősült, Nóg- rád megyéből rajtuk kívül még kettő: a Hollókői húsvét és egy bánki szórakoztató fesztivál. Tóth Csaba jelzésértékűnek tartja, hogy a salgótarjáni rendezvény a kilenc jazzfesztivál egyikeként képes volt elnyerni a magas szintű minősítést és a szakmai pontok alapján kifejezetten jól szerepelt. Az elmúlt évi történések alapján (is) ez idő tájt már joggal merül fel a kérdés, hogy mi várható az idén, milyen lesz a szám szerint huszonhatodik fesztivál programja. Erről azonban egyelőre nincsenek megalapozott hírek, jelen állás szerint - január végén - még nem tudni, hogy lesz-e s milyen lesz a folytatás. Pedig nagy kár lenne - s ezt már mi tesszük hozzá - ha netalán- tán, akár időlegesen is megszakadna a két és fél évtizedes múltú sikersztori és a „Tarjáni tavasz” nélkülözné „zászlóshajóját”, a nemzetközi dixieland- fesztivált. Cs. B. Snétberger Ferenc gitárművész, Salgótarján újdonsült díszpolgára is önálló hangversenyt adott az elmúlt évi dixielandfesztivál keretében Dilemmák túl a katonaiskolán 1959-ben, amikor Ottlik Géza „Iskola a határon” című, átírt regénye megjelent, én magam is középiskolás diák voltam. Noha nem egy katonaiskolába, hanem egy teljesen normális, civü gimnáziumba jártam, a regényt mégis nagyon szerettem, mert lapjairól akkori életkorom, élethelyzetem számos erkölcsi mozzanata - választási kényszer, lázadás, megalkuvás, nyáj szellem, szolidaritás - visszaköszönt. Ennélfogva érthető örömmel fedeztem most fel a salgótarjáni lózsef Attila Művelődési és Konferencia-központ színházi programjában - a Mikszáth Kálmán ifjúsági bérletben - a regény színpadi adaptációját. Kíváncsi voltam rá, hogy sok évtized elteltével, megannyi tapasztalat, ismeret birtokában müyen hatást gyakorolnak rám a regény szituációi, különböző jellemvonásé hősei. Az hót dicséri s a mű időt álló értékeiből fakad, hogy az alaposan átalakult társadalmi berendezkedés közepette is frissnek tetszenek, számos tanulsággal járnak a felvetett gondolatok. Bár a dramatizált változatban - éppen a megjelenítés lehetőségei miatt - talán nagyobb hangsúlyt kap a rigorózus, katonai nevelés drill- jellege, a fő kérdések, konfliktusok továbbra is aktuálisnak, életszerűnek tetszenek. Lehet-e és hogyan megőrizni szabadságunkat, függetlenségünket, becsületünket a tekintélyelvűség viszonyai között is, összeegyeztethető-e az egymásrautaltság, a közösségi mentalitás az önzőséggel, az egyéni érdekek érvényre juttatásával, lehet-e tisztelettudónak maradni antihumánus környezetben, helyenként megalázó körülmények között is? A válaszokat kinek-ki- nek mélyen önmagába tekintve, saját lelküsmeretével elszámolva kell megadnia. A Bárka Színház - folytatva eddigi, ,A Pál utcai fiúk” és,A legyek ura” esetében már bevált sorozatát - ezúttal is tehetséges tizenéves fiúkra bízta a gyakorlatilag velük egykorú hősök megszemélyesítését Nemcsak a hitelesség miatt volt ez jó döntés, a főszereplők szakmailag, „színészileg” is képesek vállalásuk megoldására és a két úgymond felnőtt színész (a Schulze tiszthelyettest és a papot remekül megformáló Gados Béla és az egyik fiú, Medve anyját alakító Varga Anikó) közreműködésével összhatásában profi színvonalú előadást produkálnak. Ebben persze nagy szerepe van a teret ügyesen bejátszató, a kellékekkel jól manipuláló, feszes ritmust diktáló rendezőnek, Vidovszky Györgynek és segítőtársainak is. A produkció nem véletlenül nyerte el a 2007-es gyermekszínházi biennálé Üveghegy-díját. A színpadon kiképzett nézőtéren is - lévén ifjúsági előadás - döntő többségében fiatalok ültek. ló lett volna megtudni, hogy mit gondoltak a látottakról ők, akik lassan már hírből sem ismerik a katonáskodás, a szigorú kötöttségek közötti élet gyakorlatát Bár az előzetes információk szerint tervbe volt véve, hogy egy úgynevezett drámaórai beszélgetés keretében közvetlenül kifejthetik véleményüket, ez azonban sajnos elmaradt, így csak bizakodni lehet abban, hogy ráéreztek Ottlik Géza írói erényeire és őszinte önvizsgálattal reagálnak a társulat jó színházat produkáló vendégjátékára. Csongrády Béla Egy megrendítő jelenet Ottlik Géza híres regényének dramatizált változatából. A Bárka Színház Salgótarjánban ifjúsági bérlet keretében mutatta be az előadást fotó: p. tőth lászlő JÓ MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Legalább a tévé újságot add ki apu!” Szerencsés nyertesünk: Kőszeghy Lászlóné Balassagyarmat, Rákóczi u. 96/B. Kérjük, mai rejtvényünk megfejtését 2010. február Aig juttassák el szerkesztőségünkbe (Salgótarján, Alkotmány út 9.). Az 1000 forintos vásárlási utalvány szintén itt vehető át. HŐS PÁL UTCAI fi IDEIG! _ EW S? átmIrő JELE KASSÁK LAJOS LAPJA V. CL CL
