Nógrád Megyei Hírlap, 2010. január (21. évfolyam, 1-24. szám)

2010-01-22 / 17. szám

2010. JANUAR 22., PENTEK 3 NÓGRÁD MEGYE A 88 éves város ünnepe Salgótarján. A megyeszékhely várossá nyilvánításának 88. év­fordulója tiszteltére rendezett vá­rosi koszorúzási ünnepség janu­ár 27-én, szerdán 15 órakor kez­dődik a Kohász Művelődési Köz­pont falán elhelyezett emléktáb­lánál. A rendezvényen Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármes­ter mond ünnepi beszédet, a Ko­hász Fúvószenekar, a Bányász- Kohász Dalárda és a Pódium Stú­dió is közreműködik. Várakról Salgótarján. A Világjáró Klub következő összejövetelét január 26-án, kedden 16.30 órától tart­ja a Balassi Bálint Megyei Könyvtár földszinti előadóter­mében. A rendezvényen Falu­helyi László nyugdíjas gépész- mérnök, tanár tart beszámolót a burgenlandi várakról. Járda épül Karancskeszi. Egy 19,5 millió fo­rintos pályázati forrásnak kö­szönhetően 650 folyóméter jár­dát építenek a községben a főút mellett. A beruházás értéke 31 millió forint. A méhnyakrákról Salgótarján. A méhnyakrák ki­alakulása, szűrése és terápiája lesz a központi témája a Ma­gyar Rákellenes Liga január 27- i, szerdai összejövetelének 16 órától a József Attila Művelődé­si és Konferencia-központban. A betegséggel kapcsolatosan dr. Kis Csitári István szülész­nőgyógyász főorvos tart elő­adást. A mindenki számára nyitott és ingyenes rendez­vényt követően az alapszerve­zet a beszámoló közgyűlését 17 órától tartja meg. Festménytárlat Salgótarján. Tomkáné Balázs Mária festményeit bemutató ki­állítás nyílik január 27-én szer­dán 14 órakor a József Attila Művelődési és Konferencia- központ klubjában az intéz­mény, valamint a Sréter Ferenc Népfőiskolái Egyesület szerve­zésében. Meg kell zabolázni ezt a folyót! Szabó Tibor polgármester korábbi árvizekről, illetve a védekezésről állított össze minikiállítást a fórum résztvevőinek (Folytatás az 1. oldalról.) A jól áttekinthető szemlélte­téshez stílszerűen még nem használt homokzsákok voltak az alapok. Tájékoztatással, ezen be­lül adatokkal is hozzájárult az árvíz-múlt okainak felmutatásá­hoz, s egyebek mellett a „tűzol­tó munka” szükségességének érzékeltetéséhez. Túl ezen a vég­leges megoldásra szóló kidolgo­zott javaslatait is ismertette, hogy a vízügyi szakemberek ez­zel kapcsolatos vélekedését meg­ismerje. A „nulladik” tervezett felada­ton kívül még három javaslatot terjesztett elő, ezek közül Ba­ross Károly igazgató egyetértett azzal, hogy a legsürgősebb - „nulladiknak” megjelölt - ten­nivalókat mielőbb el kell végez­ni. Ez a töltés hetven-nyolcvan centiméternyi megemelését je­lenti, s mint a polgármester sza­vaiból is kitűnt, a dolog nem olyan egyszerű: egyrészt mert gépi földmunkát igényelne, ami roppant költséges egy „véde­kezz magad az Ipollyal szem- ben”-helyzetű kis falunak. Ba­ross Károly jelezte: gépet nem tud adni ehhez az igazgatóság. A hosszú távra szóló, vázolt le­hetőségek közül az árvizek so­rán állandó veszélynek kitett épületek lebontását, az ingatla­nok állami megváltását tartja a legjárhatóbb megoldásnak. A polgármester részéről az utób­bival kapcsolatban elhangzott, hogy ezt egyáltalán nem elle­neznék az érintett lakosok. Betongát emelését (ehhez költ­ségfelméréssel is szolgált a falu­vezető) azért nem javasolta az igazgató, mert ezzel együtt nem oldható meg jól a szigetelés. A víztározó építése pedig az álom kategóriába sorolandó, az árvízi gátépítéséhez hasonlóan, ennek költségvonzata miatt, illetve megfelelő pályázat híján. Baross Károly elmondta, hogy az elvégzett számításaik­ra és a várható klímaváltozá­sokra tekintettel arra az elhatá­rozásra jutottak: teljes meder­felmérés kell, s erre nyertek is pályázati pénzt. Ez a munka 2011-re fejeződhet be, és ez elő­mozdíthatja a falu ügyét. Az ár­vízi védekezés lehetséges, „megnyugtató” módozata meg­valósításához műszaki tervek kidolgozásához ígért még segít­séget a falunak. Serfőző András azt fejtegette a megbeszélésen, hogy a szó­ban forgó probléma - ha a Dobroda-patak árad - a szom­szédos Litkét is érinti, valamint felhívta a figyelmet arra, hogy az 1967-ben Ipolytarnócra ter­vezett víztározót nem kell elfe­lejteni, hiszen ahogyan gondot okoz a túl sok víz, az esetleges hiányára, a klimatikus viszo­nyok változására, azaz a jövőre is készülni kell. S érdemes a szlovákok ezirányú törekvése­it, lépéseit megismerni. Ökrös László annak adott hangot: Becsó Zsolt a megyei közgyűlés elnökeként is szor­galmazza a probléma elhárítá­sát, amellyel a testület ülése ha­marosan foglalkozik majd, de szeretné kormányzati szintre terelni Ipolytarnóc gondjának orvoslását. A résztvevők helyszíni bejá­rással zárták a beszélgetést, s bár ennek csak néhány napja, már van változás a folyóparton: mint Szabó Tibortól megtudtuk, két átereszt betömeszeltek (úgy, hogy ha kell, kibonthassák), s most következik a nagy zsilip le­zárása, amihez a vízügyi igazga­tóság már megküldte a deszkát és a fóliát. S hogy miként emelik majd meg a töltést nagy gépek híján? „Akárhogyan, de fel fogjuk hor­dani, kézben, vödrökkel a föl­det”- közölte a polgármester, aki nem csak abban elszánt, hogy kongassa a vészharangot a hat­hatós segítségért, hanem az ára­dással járó további veszélyek ki­védésének elérésében is. Tárlat nyílik Salgótarján. B. Horváth László, a bátonyterenyei Art 11 Alkotó Társaskör művészének alkotá­saiból nyílik kiállítás január 25- én, hétfőn 16 órakor a József At­tila Művelődési és Konferencia- központban. A tárlat február 19- ig látogatható. Négyszer jön a Vaskakas Palotás. Sikeres pályázatával el­nyert támogatásból bábszínhá­zi előadássorozatot indított nemrégiben a Mihályfi Ernő Művelődési Ház. A pályázati program keretében a győri Vaskakas Bábszínház négy elő­adással lép fel, az elsőt Bob és Böbék címmel pár napja látták a helyi és a mikrotérségben - Kisbágyonban, Szarvasgedén, Héhalomban, valamint Egyhá- zasdengelegen - élő gyerekek. A következő bábszínházi pro­dukció február 24-én lesz. Mit tehetünk? Salgótarján. „Mit tehetünk egészségünk érdekében?” cím­mel hallgathatnak meg egész­ségügyi előadást az érdeklődők a Nők klubja soron következő összejövetelén január 25-én, hétfőn 14 órakor a József Attila Művelődési és Konferencia-köz­pontban. Képelemzés Salgótarján. A középiskolások­nak szóló múzeumi szakkörsoro­zat keretében ismételten a fotó­zásról lesz szó január 26-án, ked­den 15 órai kezdettel a Nógrádi Történeti Múzeumban. A foglal­kozásra érkező diákok a „Kép- szerkesztés photoshoppal II.”címmeI hallgathatnak meg előadást, majd az otthon készí­tett digitáUs képeket közösen ele­mezhetik s módosítják azokat Széktorna Salgótarján. Széktornán és rela- xáción vehetnek részt azok az érdeklődők, akik ellátogatnak a József Attila Művelődési és Kon­ferencia-központba január 26- án, kedden 16.30 órára az Egészséges Életért Klub követ­kező rendezvényére. Felelősségvállalás a felnövekvő generációért (Folytatás az 1. oldalról) Többségük számára az iskolában ka­pott ebéd jelenti az egyetlen meleg ételt naponta, viszont ez is nagyon értékte­len, hiszen fejenként 240-340 forint kö­zötti összegből készül.- Ezért döntöttünk úgy, hogy minden héten étkezési csomagot szállítunk a ki­jelölt iskolákban a leginkább rászoruló gyermekek részére. Ezáltal biztosítjuk számukra azt a fehérjemennyiséget, ami nem csak a fejlődésükhöz, hanem az iskolában való koncentráláshoz is el­engedhetetlen - hangsúlyozta Hegedűs Zsuzsa. A program tegnap Bátonytere- nyén indult el, a Kossuth iskolában ezen­túl 138 kisgyermek vihet haza csomagot, a jövő héten pedig szűkebb hazánkból a lucfalvai iskola 72 hátrányos helyzetben lévő tanulója is bekapcsolódik a étkezte­tésbe. Az idő előrehaladtával és az ado­mányok gyarapodásával pedig az ország minden hátrányos helyzetű térségére szeretnék kiterjeszteni a programot.- Ahhoz, hogy az ötezer legrászorul­tabb gyermeknek tudjunk segíteni ezekben a térségekben, havonta tizen­ötmillió forint szükséges. Bízom abban, hogy a CBA-n kívül az összes nagy cég, akiket megkerestünk, segíteni fog. ígé­retet kaptunk a Nestlétől, a Zwack Unicumtól, Csányi Sándor, az OTP el­nök-vezérigazgatója is ígéreteit tett az alapítvány támogatására, ahogyan a MÓL és a Coca-Cola is - közölte Hege­dűs Zsuzsa, hozzátéve: ez a kezdemé­nyezés nem a jótékonyságról, hanem a társadalmi felelősségről szól. Ezek a gyerekek ugyanis, mint minden egyes gyerek, aki ebben a kis országban szü­letik, a mi gyerekeink, akiknek a sorsá­ért minden egyes itt élő felnőtt felelős. Mint mondta: elsősorban az élelmi­szergyártók és -forgalmazók segítségé­re számítanak, valamint a nagyválla­latokra, függetlenül attól, hogy magyar, vagy külföldi az adott cég. A kezdemé­nyezést mindenféle módon lehet támo­gatni, például Láng Zsolt, a II. kerület polgármestere a karácsonyi ünnepség­re szánt pénzt az alapítványnak ajánlot­ta. Pokorni Zoltán polgármester nem üdvözlőlapokat küldött karácsonykor, hanem e-maileket, az így megtakarított összeget is eljuttatta számukra. Mind­ketten arra szólították fel a viszonylag konszolidált önkormányzatokat, hogy segítsenek, ami nem feltétlenül a „Min­den gyermek lakjon jól” Alapítvány anyagi támogatását jelentik. Azt szeret­nék elérni, hogy főleg a vidéki városok önkormányzatai és a cégek karoljanak fel egy kistérségükben lévő iskolát. Az alapítványhoz beérkező élelmi­szer-, illetve pénzadományokat kizáró­lag a gyermekek étkeztetésére fordítják, így egyetlen fillért sem költenek tiszte­letdíjra, költségtérítésre, infrastruktúrá­ra, logisztikára. Az infrastruktúrát az egyik alapító cég, a Commitment, a lo­gisztikát pedig a CBA biztosítja.

Next

/
Thumbnails
Contents