Nógrád Megyei Hírlap, 2009. december (20. évfolyam, 277-301. szám)
2009-12-08 / 283. szám
2 2009. DECEMBER 8., KEDD NÓGRÁD MEGYE Top 50: gazdaságunk számokban Top 50: Nógrád megyei gazdaságának szereplői a számok tükrében Nem csak túlél, de bővít is a nagyoroszi Knaus gyár VG Online Nagyoroszi. Nem csupán a megszűnést sikerült elkerülnie a nagyoroszi Knaus Tabbert lakókocsigyárnak, de a piaca is bővült, megkezdheti az első szállítmány legyártását az orosz piac számára. Ez azért is jó hír, mert a cég vezetője, Botka József augusztus elején még nem volt biztos abban, hogy a fennállása első 16 éve alatt végig nyereséges gyár megéri a telet. Giovanni Marcon, az anyacég, a Knaus Tabbert GmbH vezérigazgatója októberi nagyoroszi látogatása alkalmával azonban kijelentette: az új tulajdonosok életben akarják tartani a magyar leányvállalatot. Eddig az állásfoglalásig azonban meglehetősen viharos út vezetett. A tavaly ősszel csődbe ment anyacéget az év elején vette meg a holland HTP befektetői csoport mintegy 40 millió euróért; ebből 28 millió volt a bankhitel, ezt a pénzintézet csupán a német kormánygarancia biztosítása után utalta át. A HTP ennek fejében azt vállalta, hogy az 1200 németországi munkahely közül három évig megtart 650-et. így magyarországi munkahelyeket is fel kellett áldozni, és nagyjából 730 millió forintos veszteséggel zárta a július 31-ével végződött 2008/09-es pénzügyi évét a nagyoroszi lakókocsigyár. Az augusztus-decemberi öt hónapra további mintegy 150 milliós veszteség vártható (az üzleti év januártól már egybe fog esni a naptári évvel). Az anyacég csődjét követően több mint fél év telt el termelés nélkül, miközben a fix költségeket - köztük a dolgozói béreket - fizetni kellett. Igaz - mondja Botka József -, a létszámot ez alatt az idő alatt 350-ről 270-re csökkentették. Márciusban pedig, amikor az új tulajdonos kijelölte a vállalati stratégiát, és a további leépítésekre pénzt is biztosított, 130-ra vették vissza a létszámot. A két német és a magyar gyárban csupán március közepén indulhatott meg a munka - írta a Világgazdaság. (Folytatás az 1. oldalról) A munkanélküliségi ráta 2008-ban 12,6 százalékos volt a megyében, míg az országos ráta 7,8 százalékos. Míg 2006-ban növekedési, felzárkózási pályán mozgott a megye, 2007-et a stagnálás jellemezte, 2008-ban a régió átlagához képest is kisebb növekedés volt tapasztalható, illetve bizonyos mutatóknál a csökkenés is megmutatkozott. A továbbiakban arról beszélt az igazgató: a Top 50 súlya meghatározó a megye gazdaságában, e nagyvállalkozások eszköz-és tőkeerős társaságok, kedvezőbb bérviszonyokkal. 2008 negyedik negyedévében az elemzések már azt mutatják: érzékelhető a pénzügyi válság hatása és a beruházások nagymértékű visszaesése. Nem javult a foglalkoztatás 2008-ban, az élőmunka hatékonysága jelentősen az országos átlag alatti. A két kiemelt kistérség a salgótarjáni és a balassagyarmati. Az utóbbi évről évre növekvő teljesítményt nyújt, s a rétsági kistérség mutat még átlagot meghaladó mértékű növekedést. A válság hatására az értékesítés a megyében csökkenő, az export 2009 harmadik negyedévében növekvő tendenciát mutat, a beruházások és a foglalkoztatotti létszám csökkennek, az adóbevételek körében a személyi jövedelemadó bevétel növekedett nagyobb mértékben, a társasági adóbevételben csökkenés tapasztalható - foglalta össze a gazdasági élet tendenciáit dr. Magyar Éva, aki az APEH középtávú stratégiájáról is szólt.- A szolgáltató adóhatóság három pilléren alapszik: az önkéntes jogkövető magatartás segítésén, a következetes fellépésen a kötelezettségeiket nem teljesítő adózókkal szemben, s a modern hivatali, szolgáltatói jelleg kiépítésén. Az utóbbihoz társul az elektronikus szolgáltatások széles körének bővítése, a tájékoztatás és a méltányos elbírálás elve - fejtette ki a szakigazgató, aki köszönetét mondott a vállalkozóknak, akik együttműködésükkel hozzájárultak a kiadvány megjelentetéséhez. Erdélyben járt a Muzsla Cs. E. Pásztó. Erdélybe szervezett jutalomkirándulást a helyi Muzsla néptáncegyüttesnek Sisák Imre, a város polgármestere a közelmúltban. A romániai látogatás során a tánckar tagjai felidézték a magyar történelem neves eseményeit s alakjait, valamint lerótták tiszteletüket a magyarok emlékműveinél is. A fiatalok - egyebek mellett - a Nagyváradi Egyháztörténeti Múzeumban őrzött kincseket, a Munkácsy Mihály inaskorában faragott gyóntatószéket és más relikviákat csodálhattak meg. Jártak Kolozsváron, láthatták a Szent Mihály templomot, Mátyás király szülői házát, valamint a Házsongárdi-temetőt is. Kirándultak a Madarasi- Hargitára, majd az Erdélyi Magyar Ifjak találkozójának megnyitójára utaztak, ahol több tízezer fiatal vett részt Az egyetlen „belsőmagyarországi” csoportként pedig arról tettek tanúbizonyságot, hogy milyen fontos számukra az erdélyi magyarság. A táncosok Erdély legszebb tájait, nevezetes emlékeit, emlékhelyeit láthatták a kirándulás során, a felkészült idegenvetetőtői pedig elődeink életéről, munkásságáról hallhattak. Az erdélyi vendéglátók - a magyar hagyományokhoz híven - a lehető legjobbat adták mindenből: a táncosoknak lehetőségük nyüt tehénfejésre, lovaglásra, házi tejtermékek és puliszka fogyasztására, emellett pedig megcsodálhattak egy hazatérő tehéncsordát is. A programsorozat zárásaként a Muzsla tagjai műsorral kedveskedtek vendéglátóiknak. AIDS, mint tananyag faranesság. Az AIDS-ellenes világnap alkalmából tartottak vetélkedőt a Karancs-völgyi általános iskolák diákjai számára a helyi I. István Általános Iskola könyvtárában a napokban. Hat településről (Etes, Karancsalja, Karancsla- pujtő, Karancsság, Ságújfalu és Sóshartyán) összesen nyolc csapat nevezett be a megmérettetésre, amelynek fő célja volt, hogy felhívja a gyerekek figyelmét a halálos betegség elleni védekezés fontosságára. A diákok plakátot készítettek, különböző szituációkban álltak helyt, s villámkérdésekre válaszoltak. A versenyen a karancsaljai diákok szerepeltek a legjobban. Megszentelték a díszkivilágítást H. E. Karancsalján vasárnap délután ünnepi szentmisét tartottak abból az alkalomból, hogy közösségi ösz- szefogással elkészült a templom díszkivilágítása a templom védőszentje, Szent Miklós tiszteletére. A falubeliek anyagi támogatása és munkája révén lefestették a templom lábazatát, felújították illetve kicserélték az ajtókat, leburkolták a bejáratot, pótolták a hiányzó csatornát, új szőnyegeket vásároltak. Az egyházközség nevében Szász Gyula plébános mondott köszönetét a jótékony támogatóknak és segítőknek. Anyagi támogatással és munkával segítette a díszkivilágítás megvalósulását Godó Gyuláné és férje, Bakó Sándorné és férje, a Rozmaring Népdalkor tagjai, Szőllős Géza, Pál Gyula, Miklós Zoltánná és férje, Vajda-Miklós Ágota és férje, Miklós Szabolcs. Munkájával segített a templom megújulásában és a díszkivilágítás elkészítésében Majguth István, Hegedűs Sándor, Csicsman István, Deák János, Pál József, Alapi Ferenc, Molnár János, Villmi Szabolcs, Balázs István valamint a tereprendezésben segédkező közmunkások. A díszkivilágítás fenntartási költségeit Karancsalja önkormányzata vállalta. A szentmisét követően, amelyen fellépett a salgótarjáni Cantate Domino kórus, a plébános megszentelte a díszkivilágítást. A Top 50 kiadványba bekerült cégek büszkék lehetnek elért sikereikre
