Nógrád Megyei Hírlap, 2009. december (20. évfolyam, 277-301. szám)

2009-12-31 / 301. szám

V VJI ,ii/ ii .&.TJL > Z.VJUSU I^V^IVIPC.r\ ÜX., wmui\t.vr\ Hagyományok, babonák az év fordulóján Az óév búcsúztatásához és az új év köszöntéséhez számtalan népi hagyomány, szokás fűződik Egy családtag és ami mögötte van (Folytatás az 1. oldalról.) Persze időről időre azért hi­bázunk is. A napokban példá­ul az jelent meg, hogy az Ipoly a Duna szlovákiai és magyar szakaszainak egyetlen bal ol­dali mellékfolyója, pedig ez csak úgy igaz, hogy az egyet­len magyarországi bal oldali mellékfolyója. Ezek és a ha­sonló tévedések csak azért for­dulhatnak elő, mert igyek­szünk minél több információt összegyűjteni egy-egy témáról és a nem egyszer 'feszített munkát kívánó napilapkészí­tésben ezek a buktatók benne foglaltatnak. Ami a számvetést illeti, ne­héz év volt az idei. A gazdasági válság partnereinket és ezen keresztül minket sem kímélt. Ezek között a körülmények kö­zött kellett átszerveznünk a lap struktúráját, kinézetét is. Sze­rencsére több olvasói visszajel­zést meghallgatva, a december elsejétől megújult lap sokuk­nak tetszik. Mindezek után sokat gondol­kodtunk, hogyan kívánhatnánk méltóképp boldog új esztendőt önöknek. Arra jutottunk, hogy „beszerzőnk” olvasóinknak egy kéményseprőt - bár ez mostan­ság egyál talán nem egyszerű fel­adat - és a megye legszebb höl­gyét, a bátonyterenyei Balogh Tí­meát, az idei Nógrád szépét. Az egyikük a szerencsét garantálja, a másikuk pedig a vizuális él­ményt. Ezek után pedig bátran állítom, hogy érdemes lesz 2010-ben is „nézegetni” a régi-új családtagot, a Nógrád Megyei Hírlapot. Óévbúcsúztató az ófaluban Ho8ókő.A hét második napjától egyre erőteljesebb tempóban foglalták el az előre megrendelt szálláshelyeket azok a vendé­gek, akik az ófaluban óhajta­nak búcsút venni az óesztendő­től. Mintegy kétszázzal többen töltik el - nagyrészt ébren - de­cember 31-e éjszakáját a világ- örökségi településen, ahol ad­venttól díszkivilágítás teszi kü­lönlegessé az estéket - tudtuk meg Szabó Csaba polgármes­tertől. Az ott szilveszterezés jel­lemző vonása, hogy baráti tár­saságok házi összejöveteleken múlatják az időt, s „ütik csap­ra” a pezsgősüvegeket, mikor éjfélt üt az óra. Egy régi szilveszteri ha­gyomány szerint az év el­ső napján az első étkezés­kor lencsét kell enni, ez a biztosítéka az új év sike­rének anyagi szempont­ból. Nem elég azonban a lencsét megenni, nem szabad kivinnünk sem­mit a házból és disznó­húst kell fogyasztanunk, ami előtúrja a szeren­csénket, a szárnyashús­ból készült ételektől azonban tartózkodnunk kell, mert az viszont hát­rafelé kapar. Gulyás Edina Régi magyar hagyományok szerint a szilveszter és az új év első napjának szokásai összefo­nódtak, közös céljuk eredendő­en az, hogy a következő évre egészséget, bőséget, szerencsét és boldogságot varázsoljanak. Számtalan babonával találkoz­hatunk, amelyekből gyűjtöttünk egy csokorravalót, akinek meg­tetszik valamelyik, már nem kell sokat várnia, hogy kipróbálhas­sa azt. Sok háznál mandulaszemet vagy más apróságot főztek a len­csefőzelékbe és az a leányzó, aki ezt megtalálta, a babona szerint férjhez ment a következő eszten­dőben. A hallal jobb óvatosnak lenni, mivel folyó menti vidéke­ken úgy tartották, hogy szeren­csét hoz (ahány pikkely, annyi pénz), máshol viszont baljós ál­lat, hiszen vele elúszott a háziak szerencséje. Az óév és az új év közötti éj­szakán arra is fény derülhet, hogy ki lesz életünk párja. A le­ányok galuskába, gombócba vagy más nyers tésztaféle köze­pébe apró papírokat raktak, amelyeken egy-egy férfinév szerepelt. Pontban éjfélkor be­dobták a forró vízbe, az elsőnek felbukkanó férfinév leendő pár­juk nevét árulta el. Nem jövendőbelijükről, ha­nem a férjhezmenetelükről ad­tak hírt a malacok: a lányok ki­szaladtak a disznóólhoz, meg­rúgták az ól falát, s ha a disznók röfögtek, biztos volt, hogy az új évben férjhez mennek. A vén- lánycsúfolás is része volt a csí­nyeknek. A legények szalmabá­but állítottak azoknál a házak­nál, ahol idősebb lány lakott, vagy felmásztak a háztetőre és ott helyezték el a szalmát. Amennyiben a gazda szemfüles volt és észrevette a legényeket, elvitte a létrát, és csak másnap reggel hozta vissza, a legények pedig büntetésül egész éjjel a te­tőn virrasztottak. Az idősebb lányok mellett a gazdákat is megtréfálták a legé­nyek. A kilincshez kecskét kö­töttek, így a háziak nem tudták kinyitni az ajtót. Ennél elterjed­tebb szokás volt, hogy a kertka­pukat és az ajtókat kicserélték egymással - esetleg elrejtették, a gazdának olykor több napjába telt, amíg megtalálta a sajátját. Tilos volt kölcsönkérni és köl­csönadni bármit, beleértve a pénzt vagy a használati tárgya­kat is. Aki korábban kölcsön ka­pott valamit, újév napjára visz- szaadta a tulajdonosnak. Tilos volt az asszonyoknak újév nap­ján kimozdulni a házból, mert ha az első vendég nő volt, akkor balszerencse érte a háziakat. Az új év köszöntésének két fonto­sabb formája alakult ki, az egyik a zajkeltés: éjfél után a fiúk ko- loppal, ostorral, kereplővel jár­ták az utcákat, lármával köszön­tötték az évet. A másik szokás szerint a fiúk házról házra jár­tak, köszöntőverseket és éneke­ket mondtak, jutalmul pedig te­jet, diót vagy almát kaptak. Az új év első napján igyekeztek tar­tózkodni a veszekedéstől, házi viszálykodástól. Ugyanígy kerü­lendő volt mosni, teregetni, varrni, fonni, ez akár a család egy tagjának halálát is hozhatta. Szokás volt kora reggel friss víz­ben mosakodni, hogy egészsé­gesek maradjanak. Aki reggel a kútról elsőnek mert vizet, „el­vitte az aranyvizet” és egész év­ben szerencsés volt. Ezen a na­pon nem szabad orvost hívni, orvoshoz menni, mert akkor be­tegséggel töltjük majd a követ­kező évet. Új évi ígéret Az új év mindig öröm, hiszen Isten ajándékát látjuk benne. Ak­kor leszünk boldogok, ha Krisz­tus vezetésével a tökéletesség, az életszentség útjára lépünk. Le­gyünk mélységesen meggyőződ­ve, hogy az év minden perce ke­gyelemmel van átjárva, Jézus szent vérével van megáztatva. Le­gyen tehát új évi programunk a mindig vidám Assziszi Szent Fe­renc szép imádsága: Uram, tégy engem a te békéd eszközévé! En­gedd, hogy szeretetet vigyek oda, ahol a gyűlölet lakik! Add, hogy bocsánatot vigyek oda, ahol meg­bántanak! Add, hogy reményt gyújtsak a kétségbeesettek szívé­ben! Add, hogy fényt vigyek oda, ahol sötétség tanyázik. Add, hogy örömöt vigyek a gond és aggódás szomorú rabjaihoz! Uram, tégy engem a te békéd eszközévé! Berki József diakónus Újév-köszöntő lovagiam.. (Folytatás az 1. oldalról) Palóctáj Mézlovagrend, Pálin­kás Sándor (Cered): - Az év vé­gén, az új esztendő küszöbén - mint mézlovag - azt kívánom, hogy minden nemes méhész egy szívvel és tettel hirdesse, védje széles e világban az igazi, terme­lői méz jó hírnevét. Legyen a mé­hésztársadalomban nagyobb ösz- szefogás a jó minőségű „folyé­kony arany” termelése, értékesí­tése, egészségvédő szerepének népszerűsítése érdekében. Vala­mennyi kollégámnak kívánom, hogy ne cseppenjen, inkább csurranjon a méz! Az Európai Borlovagrend kép­viseletében, dr. Hajas Pál lovag (Kozárd) minden kedves olvasó­nak azt kívánja, hogy 2010-ben a most viselt nehézségek ellené­re se feledkezzenek meg az élet szépségeiről, a kulturált borfo­gyasztásról, s az egészséges élet­ről. Ne felejtsék el szeretteiket és barátaikat, küzdjék le az irigységet, segítsék közösségü­ket és akkor minden bizonnyal sokkal eredményesebbek lesz­nek az életben. Mulatnak Bánk. Élőzenés szilveszteri mu­latságot tartanak a helyi Tó Ho­telben a szálloda vendégei szá­mára szilveszter este. A rendez­vény résztvevői hagyományos ételeket fogyasztanak majd, az új esztendőt pedig ezúttal is tű­zijátékkal köszöntik. Csillagvilág és a jövő... „Előreszaladt” a borszalon Nagy-Göncöl, Kisbojtár, Fiastyúk, Orion-köd és a töb­biek titokzatosak a laikus számára, de vajon érdemes- e faggatni ezeket a jövőről? Könnyű József, az Uránia Csillagvizsgáló igazgatója fejti ki ezzel kapcsolatos vé­leményét. lagok nem határozzák meg a jö­vőnket. Azt lehet tehát mondani ­rán felgyűlt megállapítások, egy óriási statisztikában foglaltak mintegy tizenöt százaléka szokott realizálódni - mondta Könnyű Jó­zsef. Hozzátette, gyakran kap effé­le kérdést- Milyen szépségeket, különle­gességeket mutat most a csillagvi­lág? M. J. ______________- Létezik olyan, hogy egyes csillagképekből jó­solnak. Ezzel „csupán” az a gond, hogy ha megnézzük az alakzatokat, kiderül: azok, amiket mi látunk, va­gyis az adott alakzatot alko­tó csillagoknak tulajdon­képpen semmi közük egy­máshoz. Éspedig azért, mert igen nagy távolságra vannak egymástól. S mi nem ér­zékeljük a mélységet. Tehát a csil­ami lényegében mindenféle jós­lásra igaz - hogy az évezredek so­- 2009 utolsó hónapja azért figyelemre méltó, mert kétszer van telihold. Ez egy ritka alkalom. Pár napja látni lehetett az Oroszlán csillagkép előtt a Marsot, éjfél után a Szűz csillagképben a Szatur- nuszt Tavasszal pedig lesz olyan nem mindennapi esemény, amikor a Vénusz, a Mars, és a Szaturnusz nagyon közel áll majd egymáshoz. Eger. Átvették az irányítást a fiatalok, legalább­is ami az egri borszalont illeti: az 1920-as évek köszöntek vissza a Hotel Egerben, ahová két tu­catnyi salgótarjáni is ellátogatott, köztük az Eu­rópai Borlovagrend salgótarjáni borszékének tagjai. Vörös és fehér fények a nagyteremben, a falakon fekete-fehér régi fényképek tűntek föl a kivetítők jóvoltából. Az urakon csokornyakkendő, a hölgye­ken kis kalapok, tüll díszek. A háttérben lágy dzsessz szól, a középen álló csíkos ruhás inasnak azonban hiába csönget bárki is. Az 1920-es évek­ben érezhette magát, aki betért kedden este a Ho­tel Egerbe, az Egri Bormíves Céh által szervezett IX. egri borszalonra - írta a heol.hu. Szükség van az öregek tapasztalatára, de ah­hoz, hogy a fiatalok körében kialakítsuk a borfo­gyasztás kultúráját, ilyen hangulatra, hasonló ren­dezvényekre, showra van szükség - értékelt Gál Tibor, a rendezvény egyik szervezője. Hozzátette, tavasszal szeretnének az egri főiskolán is tartani egy bulival egybekötött lezser borkóstolót, ame­Képünkön dr. Lőrincz György salgótarjániak társaságában lyen nem töményen, hanem csepegtetve kapnák a fiatalok a borkultúrát. Dr. Lőrincz György az Év Borásza kitüntető cím mellé a borszalonon átvehette a Gál Tibor-emlék- díjat is. Habis László polgármester, illetve dr. Ró­na Iván, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója beszédeikben azt emelték ki, örülnek, hogy Eger szőlész-borász társadalma az évközben történtek után képes tapra állni, s ilyen jó kezdeményezé­sekkel megújulni.

Next

/
Thumbnails
Contents