Nógrád Megyei Hírlap, 2009. december (20. évfolyam, 277-301. szám)
2009-12-24 / 297. szám
4 2009. DECEMBER 24., CSÜTÖRTÖK KULTÚRA A Vigilia nyitott a párbeszédre A vigília „civil” jelentésének egyike az ünnep előestéjére utal. Ezért is volt jó időpontban a nagybetűs és rövid „i”-s Vigilia, azaz a folyóirat salgótarjáni bemutatkozása a Szerdatársaság Irodalmi Kávéházban. A lap jellegének ismeretében várható és természetes volt, hogy a szerkesztőség tagjaival való találkozás szervesen illeszkedett az adventi napok hangulatába, szakrális gondolatvilágába, de a felvetődött és magas színvonalon interpretált kérdések joggal tartottak igényt a nem vallásos érdeklődők figyelmére is. 3 N 1 E” •c a: ö c Annál is inkább, mert a meghívást a Vigilia főszerkesztője és felelős kiadója, Lukács László is elfogadta. Piarista teológusként, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola főigazgatójaként és - többek között - Pulitzer- emlékdíjas irodalomtörténészként egyaránt neves vendég 1989-től a Magyar Katolikus Püspöki Kar tömegkommunikációs irodáját vezette és ebben a minőségében volt aktív részese II. lános Pál pápa magyarországi látogatásának. A Vigilia élére 1984-ben, tehát éppen huszonöt esztendeje került olyan rangos elődöket, szellemi példaképeket követően mint Sík Sándor vagy Rónay György. Pál József - aki a rendezvényt szervező Palóc Parnasszus szerkesztősége képviseletében vezette a beszélgetést - kérdéseire válaszolva Lukács László kifejtette, hogy az alapításának hetvenötödik évfordulóját a közeljövőben - 2010 februárjában - ünneplő Vigilia is új szituációba került a rendszerváltással és merőben más politikai, kulturális környezetben kellett és kell megtalálnia helyét, sajáA Vigilia szerkesztőségét képviselő vendégekkel (Bende Józseffel, Lukács Lászlóval és Lázár Kovács Ákossal) Pál József (balról a negyedik) beszélgetett tos arculatát. A lap igyekszik határozottan, következetesen képviselni az 1962-től ’65-ig tartott II. vatikáni zsinat szellemiségét, az Ökumene, a keresztény egység törekvéseit, az egyháziak és a világiak párbeszédét, a nyitott kapuk elméletét és gyakorlatát. Erre utal Lukács László Partnerek vagy ellenfelek? című - Sándor Zoltán által tolmácsolt - írása is, amelyben megfogalmazódik Jézus zsinat általi üzenete: „Isten minden ember üdvösségét kínálja. "Ugyanezen gondolatok jegyében, az emberibb élet szolgálatában szervezi Lukács László maga is a család- és gyermekvédő munkát. A szerkesztőségi munkatársak egyike, Bende József 2001től dolgozik a Vigíliánál. Ő mondta el, hogy az állandó és időlegesen visszatérő - szépirodalmi, interjú, dokumentum, kritikai, szemle stb. - rovatok mellett gyakran közölnek egy- egy konkrét témára felfűzött írásokat. Nemcsak Sík Sándor és Rónay György, de Pilinszky János szellemi örökségét is tudatosan ápolják, a kortársak közül rendszeres szerzőjük - mások mellett - Sulyok Vince, Takács Zsuzsa, Vasadi Péter és jó a kapcsolatuk más korosztályokkal, fiatalabb generációkkal is. Mint közismert a Vigilia könyvkiadói tevékenységet is végez. 2006-ban - éppen Bende József kezdeményezésére - indították útjára esszésorozatukat, amelynek első kötete Balassa Péter Az egyszerűség útjai, sötétben című munkája volt, s megjelentették mások - így Beney Zsuzsa, Borbély Szilárd, Visky András - gondolatait is. Kertész Imre A megfogalmazás kalandja című esszékötete az idei karácsonyi kínálatot tette gazdagabbá. Ugyancsak a munkatársak képviseletében jött el Salgótarjánba - az egyébként pásztói kötődésű - Lázár Kovács Ákos, aki főként az egyház és a művészetek, a szakralitás és az esztétikum - napjainkban meg-megla- zult kapcsolatáról - beszélt. Kiemelten foglalkozott a minőség - amely semleges mind a bal-, mind jobboldal irányába - szerepével, hangsúlyozva, hogy a Vigilia egyértelműen az értékeket kívánja érvényre juttatni. Pál József „körkérdésére” A Szerdatársaság Irodalmi Kávéház pódiumán a „Kövessük Énekelve Krisztust’’ kórus is fellépett Varga András atya (jobbról az első) vezetésével amely azt firtatta, hogy milyen jövő vár a kereszténységre, s ki mit remél a következő kétezer évtől - ugyancsak tanulságos válaszok születtek. Bende József szerint fájdalmas, de gyönyörű időszak áll az emberiség előtt. Újabb megpróbáltatásokon kell átmennie, de vannak biztos kapaszkodók, van mire támaszkodnia. Lázár Kovács Ákos úgy vélte, hogy az előző kétezer esztendő csak a történelem kezdete volt, egy olyan csillagkapu, amelyet Jézus tárt ki, s amely fellelhető minden emberben, sőt azonos minden emberrel. Ennélfogva csak a jézusi tanítás jegyében képzelhető el sikeres jövő. Lukács László két tekintélyes szerzőre - Joseph Ratzingerre, XVI. Benedek pápára és Peter Berger amerikai vallásszociológusra - hivatkozva fejtette ki véleményét. Európa minden bizonnyal elveszti kulturális nagyhatalmi pozícióját (is), s ezzel együtt háttérbe szorul a szekularizáció, amely elsősorban európai és nem világjelenség. Tehát előttünk a megváltás ideje van, másként szólva a jövőben is az Úr esztendei következnek. Az adventi estét a Pódium Stúdió vers- és prózamondói - Kovács Gábor, Sándor Zoltán és Sándor Zsombor - valamint a főplébánia - Varga András plébános vezette - „Kövessük Énekelve Krisztust” kórusának tagjai nemcsak színesítették, nemcsak illusztrálták, de tartalmilag is gazdagították. Csongrády Béla Határtalan művészet Az ünnepvárás időszakában Salgótarján kifejezetten bővelkedett kulturális programokban. A legtöbb rendezvény közveüenül vagy indirekten kapcsolódott a karácsonyhoz, s a különböző művészeti ágak egymás közti és országhatárokon átívelő összekapcsolódását is példázta. Marika szerepét a „Diótörő”-ben Ujszászi Dorottya (jobbról a második) táncolta fotó. p. Tóth László A Gárdonyi Géza Színház által a Mikszáth Kálmán ifjúsági színházi bérletben bemutatott „Diótörő” fantáziavilága közismerten kapcsolódik a csillagszórós hangulathoz. P. I. Csajkovszkij és R T. A. Hoffman táncos mesejátékának új adaptációját az egri társulat látványos, modern előadásban, Ujszászi Dorottya (Marika) és Túri Lajos (Diótörő) meggyőző főszereplésével jelenítette meg. Más műfajban és direkt módon idézte meg Krisztus világra jöttének napját „Az ünnep angyala az első karácsony óta” című műsor, amelyet a József Attila Művelődési és Konferencia-központ szervezésében a Frei Café galériájában mutatott be Dóczy Péter színművész és Lovász Irén folklorista, énekes. A bibliai szövegrészietek és Pilinszky János írásai jól harmonizáltak az „égi hangon” elénekelt betlehemi születéstörténettel. Az érzelmi és értelmi összhatást nagymértékben fokozták az előadás hátterét alkotó vetített „szentképek”. Advent legutolsó művészeti eseménye a zeneiskolában rendezett hangverseny volt. Itt aztán szó szerint megvalósult a határtalanság, hiszen a Fülekről érkezett Melódia női kart a salgótarjáni Simon Katalin vezényelte, az egyik szólista, a trombitás Pálfalvi Tamás pedig dacolva a zord tél viszontagságaival - a New York állambeli Bard College-ból jött haza. De nem csak ő aratott megérdemelt vastapsot, a közönség nagy tetszéssel fogadta a Tóth Tibor dirigálta salgótarjáni kamarazenekar, a felettébb tehetséges oboista, Széky Flóra, a Baámé Dicse Zsuzsanna vezényelte helyi pedagóguskórus, a Szabó István vezette rézfü- vóskvintett színvonalas műsorát éppúgy mint a Hráz Dénes, Andrássy Ferenc, ifj. Gelencsér János alkotta népzenei trió karácsonyi kántálását. A szép estre a koDóczy Péter színművész Pilinszky János gondolatait is felelevenítette az adventi műsorban rónát az összprodukcióban előadott „Csendes éj” és a „Mennyből az angyal” tette fel. Cs.B. JÓ MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES Múlt heü rejtvényünk helyes megfejtése: „A mamának vettem a táskákat, hátha megtudja, hogy nálunk lakik. ” Szerencsés nyertesünk: Varga József Bátonyterenye, idősek otthona. Kérjük, mai rejtvényünk megfejtését december 30-ig juttassák el szerkesztőségünkbe (Salgótarján, Alkotmány út 9.). Az 1000 forintos vásárlási utalvány szintén itt vehető át.
