Nógrád Megyei Hírlap, 2009. december (20. évfolyam, 277-301. szám)

2009-12-16 / 290. szám

2009. DECEMBER 16., SZERDA 5 GAZDASÁG Alkotmányellenes a családi pótlék megsarcolása Az Alkotmánybíróság (AB) meg­semmisítette a családi pótlék megadóztatásáról szóló jogsza­bályokat, visszamenőleges ha­tállyal. Az a szabály, amely a csa­ládi pótlék felett rendelkezési jo­got nem szerző szülőnél is jöve­delemnek tekinti a családi pótlék felét, sérti az arányos köztehervi­selés elvét, mert ténylegesen nem megszerzett jövedelem adó­zására vonatkozik. A most alkot­mányellenessé nyilvánított ren­delkezések azt eredményezhet­ték volna, hogy minél több gye­rekről gondoskodik a szülő, jöve­delméből annál több adót fizetne. ■ Decemberben így már nem vonnak belőle adó­előleget, a korábbi levo­násokat visszautalják. Az AB megállapította ugyan­akkor, a házastársak valamennyi jövedelmének összevonása és az összes jövedelem fele-fele arány­ban történő adóztatása önmagá­ban nem lenne alkotmányelle­nes. így a családi pótlék címén megszerzett bevételből nem kell jövedelmet megállapítani. Az AB döntését az előzte meg, hogy a szja-törvény szeptember­től hatályos rendelkezései sze­rint a gyermeket együtt nevelő szülők adóalapjába bele kell szá­mítani a családi pótlék összegé­nek felét-felét - függetlenül attól, hogy a családi pótlékot melyik szülő kapja. A kormány szerint a döntés miatt nem esik ki bevétel a 2010-es költségvetésből. ■ BKV: megint megkapta a milliardokat Megállapodott a kormány és a főváros a BKV finanszírozásáról. A kormány 2010 első fél évében 10 milliárd forintot ad a tömeg- közlekedési vállalat üzemelteté­sére, további 8 milliárddal részt vállal a finanszírozásban és öt- milliárd forintig hitelgaranciát vállal. A kormánynak a megálla­podáshoz feltételei is voltak: pél­dául 4 százalékos tarifaemelés februártól. A Fidesz viszont ugyanolyan üres ígéretnek tart­ja a BKV finanszírozásáról szó­ló megállapodást. ■ V. M. Negyven százalék a pókeradó új törvények Nyugdíj pénztárból biztosító - A Fidesz nem akarja Ászpóker a hatóságnál. Eddig a zsebbe vándoroltak a pénzek, most a játékból származó bevételek után 40 százalékos adót kell fizetni Jöhetnek a magán-nyugdíj­biztosítók, igent mondtak a képviselők a rendszer át­alakítására. A Fidesz nem kér a biztosítókból. A pó­kertörvény is megszületett, jókora sarcot vetnek ki a játéktermekre. Vég Márton Alkotmányellenesnek tartja a Fi­desz a hétfőn elfogadott, új ma­gán-nyugdíjbiztosítási rendszer­ről szóló törvényt, ezért szeret­nék, ha az államfő az Alkot­mánybírósághoz fordulna nor­makontrollért. Navracsics Tibor, a párt frakcióvezetője közölte: ha Sólyom László ezt mégsem teszi meg, akkor a Fidesz fog a testü­lethez fordulni. „Ahogyan az egészségbiztosítás privatizáció­ját megakadályoztuk, úgy meg fogjuk akadályozni a nyugdíj- rendszer privatizációját is” - mondta a politikus. PÉNZTÁR HELYETT BIZTOSÍTÓ Hét­főn este kapott zöld utat a máso­dik nyugdíjpillér átalakítása. 2013-tól a pénztárak helyét üzle­ti alapon működő biztosítók ve­szik át, amelyek a törvény törek­vései szerint a mostaninál átlát­hatóbb, könnyebben kalkulálha­tó módon biztosítanak járandó­ságot az érintetteknek. A pénztá­rak eddig a tagok tulajdonában voltak, vagyis, aki befizetett, tu­lajdonos is lett. Ezentúl viszont az eddigi tulajdonos csak ügyfél lesz (Katona Tamás pénzügyi ál­lamtitkár szerint a pénztárnál csak formális volt a tagok tualjdonosi részvétele, a biztosí­tónál érdemi lesz - a szerk.). Magán-nyugdíjjáradékként a garantált összegű vagy infláció­hoz igazított járadékot kaphat a biztosító ügyfele. A befizetett pénz továbbra is örökölhető ma­rad. A járadékot mindenkinél érthetően lehet majd kiszámol­ni, az összeget az adott időpon­tig felhalmozott megtakarítás és az úgynevezett járadéktényező szorzataként állapítják meg. BÚCSÚ A KÉK KÖNYVTŐL JÖVŐ ápri­listól megszűnik az alkalmi munkavállalói kék könyv. 2010. július 31-ig kell leadni azokat. Az egyszerűsített munkaválla­rábólintottak a honatyák a póker-törvényre is: a kártya­termeknek 40 százalékos adót kell fizetniük a játékból származó bevételeik után. Egy kártyateremben legalább öt és legfeljebb tíz asztal le­het, asztalonként tíz játékos­sal. A versenyek nevezési díja nem lehet 20 ezer forintnál lást elektronikus úton kell beje­lenteni. A rövid időtartamú ház­tartási, valamint mezőgazdasági idénymunkára irányuló egysze­rűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállaló után a munkáltató a nettó bér alapul­vételével 30 százalék közterhet fizet, egyébként az általános sza­bályok irányadók a közterhek mértékére. A jövőben egyszerű­sített adminisztrációval lehet foglalkoztatni a valódi alkalmi munka, a mezőgazdasági idény­munka, a magánszemély háztar­tásában végzett munka, és ide­genforgalmi idénymunka eseté­ben: a munkavállalók az adott évben több munkáltatónál is lé­tesíthetnek időkorlát nélkül egy­szerűsített foglalkoztatási keret­be tartozó munkaviszonyt. KORRUPCIÓ: ITT A HIVATAL, JÓL JÁR A bejelentő Az Országgyűlés elfo­magasabb, a készpénzes asz­talokhoz legfeljebb 25 ezer fo­rinttal lehet beülni. a termeknek a nyeremény- alap 85 százalékát kell ki­osztaniuk a játékosok között. A kaszinókhoz hasonlóan 200 méteren belül nem lehet iskola, egészségügyi in­tézmény. gadta a kormány antikor- rupciós törvénycsomagját is, amely védelmet ad azoknak a munkavállalóknak, akik jelzik a munkahelyi visszaéléseket az újonnan felállítandó Közbeszer­zési és Közérdekvédelmi Hiva­talnak. Az állam tizedet fizet a bejelentőnek, ha a hivatal a be­jelentés alapján valóban korrup­ciót tár fel, és megbírságolja a munkáltatót. A bejelentő jutal­ma a kivetett bírság összegének 10 százaléka. A Fidesz és a KDNP nem szavazta meg a két javaslatot, amelyet a korábban a Tiszta Kezek szlogenjével kampányoló MDF elnöke, Dávid Ibolya is elutasított. ALELNÖKÖK A PSZÁF-NÁL, VASÚTI reform Elfogadták azt a jogsza­bályt is, amely bebetonozza a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) mostani kormány által kineve­zett vezetőit, ráadásul igen jelen­tős és örökölhető végkielégítést határoz meg számukra. Alelnö- kök is lesznek a PSZÁF-nál. Szintén elfogadta a többség a MÁV átalakítását célzó, vasúti reformként emlegetett, komoly elvonásokat rögzítő törvénymó­dosításokat. A 2010-es költség- vetés már elvont a MÁV-tól 40 milliárd forintot, és december 13-tól végül 24 szakaszon szüne­tel a vasúti személyszállítás - a törvény ennek az átalakításnak teremti meg a jogi feltételeit. A kártya szerelmesei ezt az osztást elbukták Ki tudja, jövőre mennyi járulékot kell fizetni? Januártól az egyéni és tár­sas vállalkozóknak szak­mánként kellene meghatá­rozni a minimum-járulék­alapot a személyes közre­működésre, amely után be kell befizetni a közterheket. Jelenleg többen értetlen­kednek amiatt, mert min­denkinek magának kellene megsaccolnia, mennyi is a munkájának az átlagos, az­az a piaci értéke. Ez több szakmában lehetetlen. Egy­millió válllakozás érintett. KSH: valamit ledolgozott az ipar Az ipari termelés az előző év azonos időszakához képest októberben 12,9 szá­zalékkal csökkent, közli a KSH. A termelés volumene az első tíz hónapban 20,2 százalékkal alacsonyabb volt, de az előző hónaphoz képest októberben 1,8 szá­zalékkal nőtt. Az export az első tíz hónapban 22, októ­berben 11,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához mérten. Bajnai: Még korai az euró céldátuma Magyarország jó úton van afelé, hogy a térségben el­sőként vezesse be az eurót, de dátumot korai még mon­dani - közölte Bajnai Gor­don miniszterelnök a Neue Zürcher Zeitungnak. Ám ehhez növelni kell a ver­senyképességet, strukturá­lis problémákat kell megol­dani és költségvetési szi­gort megvalósítani. Az az ellenzéki állítás, hogy a re­formintézkedések szükség­telenek, szerinte csak vá­lasztási retorika. Bájnál: Van rá esély Karácsonyi ajándékadó kerülhet a fa alá? fontos Olyan megoldást fogadjanak el a cégek, amely rendelkezik a PM feltételes adómegállapítási határozataival Komoly kihívások elé állítja az év utolsó hónapja a vállalatvezető­ket, cégtulajdonosokat, hiszen a társasági adó, a juttatási rendsze­rek optimális kihasználása nem kis fejtörést okoz számukra. Egy­részt nem árt utánanézniük, hogy az összes törvényes lehető­séget kihasználták-e annak érde­kében, hogy a lehető legkedve­zőbb terhelést kelljen csak elvi­selniük az elmúlt év csapásaitól egyébként is minden eresztéké­ben recsegő-ropogó vállalatnak. Másfelől a 2010-es esztendőt jel­lemző, meglehetősen kedvezőt­len változásokat is érdemes számba venniük, mint például a munkáltatók számára igencsak megdráguló a cafeteria, illetve, hogy az idén még lehetséges mó­dok zömével jövőre nem lesz már lehetőségük csökkenteni a társa­sági adó alapját (Megszűnik pél­dául a helyi iparűzési adó leírásá­nak lehetősége, amellyel eddig, ha fogcsikorgatva is, legalább a társasági adó mértékét csökkent­hétté a vállalat.) S persze olyan elemeket sem szabad figyelmen kívül hagyniuk a cégvezetőknek, mint például, átgondolták-e már, hogy a dolgozók ösztönzése - le­gyen szó fizetésemelésről, előlép­tetésről vagy jutalmazásról - mennyibe kerül nekik 2010-ben mint munkáltatónak? Főként, hogy a marginális adóék, vagyis az a közteherelvonás, amely a munkáltató által a legjobb embe­Mire érdemes figyelniük a vállalkozásoknak? ÉV VÉGE ELŐTT a hazai válla­latok számos olyan lehetőség gél találhatják szemben ma­gukat, amelyek az adóop- timalizációra világítanak rá, ám nem árt tüzetesen végig nézni ezen ajánlatokat. Fon­tos, hogy kizárólag olyan megoldást fogadjanak el a cé­gek, amely rendelkezik a Pénzügyminisztérium feltéte­les adómegállapítási határo­zataival - ez egyértelmű és az adóhatóságra kötelező érvé­nyű iránymutatást biztosít az érintett ügyletet illetően -, il­letve megfelel a rendeltetés- szerű joggyakorlás követelmé­nyeinek. A konstrukció bonyolultsága miatt dr. Farkas András azt ta­nácsolja, hogy a vállalatvezető­nek mindenképpen szükséges szakértőt, így például a BROKERNET Csoport szakem­berét megkérdezni ez ügyben, s az ott hallottakat a cég adó- tanácsadójával, könyvelőjével Ls érdemes megkonzultálnia, hogy a lehető legjobb döntést hozza meg a cég adóoptimali­zálását illetően rei jövedelemnövelésére fordított összeget csökkenti, nem keve­sebb, mint 71 százalék. A vállalatot, illetve a dolgozó­kat érintő kérdéseken túl a cég­vezetőknek saját jövőjükön is ér­demes elgondolkodniuk, így pél­dául miként tudnak megfelelő összeget megtakarítani nyugdí­jaséveikre, hogyan tudják opti­malizálni a járulékfizetést, avagy egy esetleges halálesetnél mi­lyen következményekkel kell számolni a családjuknak? Ez utóbbi azért is lényeges, mivel a kft. üzletrész után is minimum 11 százalékos öröklési illetéket kell fizetnie az örökösnek. Törvényes megoldás létezik az imént vázolt problémákra - fo­galmazott dr. Farkas András, a BROKERNET Csoport vezérigaz­gató-helyettese. A BROKERNET olyan konstrukciót dolgozott ki, amely a Pénzügyminisztérium feltételes adómegállapítási hatá­rozataival is megerősítve csök­kentheti a társasági adó alapját, minden más legális lehetőségnél kedvezőbb - és mindenekelőtt halasztott - közteher-viselési kö­telezettségek mellett ösztönözhe­ti a tulajdonost,, a cégvezetőt, a kulcsembert és az alkalmazottat egyaránt, emellett teret nyit az ér­telmes összegű privát nyugdíjak megteremtéséhez olyan céges forrásokból, amelyek egyébként nem állhatnának a vezetők és a dolgozók rendelkezésére. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents