Nógrád Megyei Hírlap, 2009. december (20. évfolyam, 277-301. szám)
2009-12-11 / 286. szám
2009. DECEMBER XX., PÉNTEK KÖZELET Egy rendezvény megtartásának megtiltásakor a rendőrség nem vizsgálhatja a rendezvény megtartásához kapcsolódó társadalmi érdeket, és nem minősítheti a szervezőt - áll Szabó Máté ombudsman állásfoglalásában. Egy beadvány sérelmezte, hogy szervezetüket a rendőrség fasisztának minősítette. HÍRSÁV Jogerősen hét év az olimpiai bajnoknak FARKAS PÉTER olimpikont kábítószerrel való visszaélés miatt távollétében jogerősen hét év fegyházra ítélte a Fővárosi Bíróság. Az ítélet ötről hét évre súlyosbította a bujkáló Farkas Péter büntetését. A vád szerint Barcelona birkózóbajnoka, testvére és egy harmadik társuk marihuánát termesztett egy XVII. kerületi ház kertjében. H1N1: felgyógyult az egyik kismama gyógyultan hagyhatta el a Kútvölgyi Klinikát az egyik HINl-gyel fertőzött kismama. Vérzéses tüdőgyulladása miatt géppel lélegeztették. Császárral megszületett a babája a terhesség 31. hetében. Szegeden közben újabb kismama került kórházba, de nem kellett az intenzív osztályra vinni. Az MDF-be készül Somogyi Zoltán is A POLITICAL CAPITAL alapítója is elindulna képviselőjelöltként a jövő évi választásokon az MDF színeiben, ha a párt listáját Bokros Lajos vezeti és a volt pénzügyminisztert nevezik meg kormányfőjelöltnek. Somogyi Zoltán az MDF gazdaságpolitikájával tud azonosulni, az ő terveiket érzi reálisnak, és egyértelműnek tartja, hogy 2010-ben a párt bejut a parlamentbe. Somogyi: Bokrossal indulnék „A háború néha szükséges" nobel-békedíj Barack Obama elnök átvette Oslóban a kitüntetést Wiesel: Nem javult az emberi jogok helyzete számottevően Barack Obama az első olyan vezetőként vette át tegnap a Nobel-békedíjat, akinek országa Irakkal és Afganisztánnal is háborút folytat. Éber Sándor „E díjjal kívánjuk támogatni Obama elnök elképzeléseit, a nukleáris leszerelés, az általános felmelegedés és a világ problémáinak párbeszéd útján történő megoldására irányuló erőfeszítéseit" - indokolta tegnap Thorbjorn Jagland, a norvég No- bel-bizottság elnöke a döntést, mely szerint az idén Barack Obamának adták át a Nobel-békedíjat. Az amerikai elnök az oslói városházán a norvég királyi pár jelenlétében vette át a díjat példátlan biztonsági intézkedések közepette. A norvégok egyébként nehezteltek az amerikai elnökre, mivel a díjátadóhoz kapcsolódó programok nagy részét lemondta, például a norvég király ebédmeghívását. „Hálával és alázattal fogadom a megtiszteltetést” - hangoztatta beszédében Obama. A sok bí: rálatra reagálva elmondta, hogy szerinte korai volt a kitüntetés. Folytatni kívánja a munkát az Egyesült Államok számára fontos kérdésekben és a világ békéjének és biztonságának építéséért, így az atomfegyverek terjedésének megállításáért, az éghajlatváltozás kihívásainak kezeléséért és az afganisztáni helyzet stabilizálásáért. „Háborúra néha szükség van, hogy leküzdjék a rosszat a földön és szavatolják az Egyesült Államok biztonságát, még ha nagy is az ára” - hangoztatta Obama, aki a múlt héten jelentette, hogy 30 ezer fővel megerősítik az afganisztáni amerikai erőket a tálib lázadók elleni harc fokozása céljából. Megerősítette: 2011 júliusában megkezdődik az amerikai csapatok kivonása Afganisztánból. Az amerikai elnök szerint egy erőszak- mentes mozgalom nem tudta volna megállítani Hitler seregeit, és tárgyalással sem lehet rábírni az al-Kaidát, hogy letegye a fegyvert. Obama kijelentette, atomprogramjuk kapcsán Irak és Észak-Korea nem játszhatja ki a nemzetközi jogot, aki így tesz, azt szankcionálni kell. A Human Rights Watch és az Amnesty International szerint az amerikai elnöknek többet kellene tennie nemzetközi szinten az emberi jogok előmozdítása érdekében. A jogvédők szerint Obama pragmatikus stílusú külpolitikájának időnként az az ára, hogy az elnök nem juttatja kellőképpen kifejezésre az emberi jogok tiszteletben tartásával kapcsolatos aggályokat. Olyan országok esetében sem, mint Kína, amely Amerika legnagyobb hitelezője, és fontos szerepet játszik a globális pénzügyi válság leküzdésében. Mindkét szervezet nagyra értékelte, hogy Obama gyorsan bejelentette a guantánamói fogolytábor bezárását, és lezárta az amerikai Központi Hírszerző Ügynökségnek (CIA) a terrorgyanús személyekkel szembeni titkos őrizetbevételi programját. Méltatták, hogy többoldalú diplomáciát folytat, és párbeszédet kezdett a muszlim világgal. Három amerikai közül kettő úgy véli, hogy az elnök nem érdemli meg a Nobel-békedíjat. Theodore Roosevelt és Woodrow Wilson után Barack Obama a harmadik hivatalban lévő amerikai elnök, akit Nobel-békedíjjal tüntetnek ki. Fidel Castro: Nem különbözik Bushtól cinizmussal vádolta meg az amerikai elnököt a No- bel-békedíj elfogadása miatt Fidel Castro. A volt kubai vezető szerint Obama akkor döntött a megtisztelő díj átvételéről, miután már elhatározta, hogy folytatja az afganisztáni háborút Obama viszont említést sem tett az Irakban és Afganisztánban meghaltak sokaságáról, köztük a gyermekáldozatokról és azokról a milliókról, akik a két ország- í ban a háború miatt szenvednek. Castro szerint az amerikai elnök én'elései semmiben sem különböznek elődje, George W. Busáétól. Obama: Egy erőszak- ““*f mentes mozgalom nem tudta volna megállítani Hitler seregeit... „Ki kell állni az emberi jogok mellett, mert az utóbbi évtizedekben nem javult számottevően a helyzet ezen a téren” - hangoztatta tegnap Budapesten Elie Wiesel az emberi jogok nemzetközi napján. A máramarosszi- geti születésű, az auschwitzi és a buchenwaldi haláltábort megjárt író megjegyezte, hogy amióta megkapta a Nobel-békedíjat - 23 éve -, alig változott valamit az emberi jogok megítélése és tiszteletben tartása. Wiesel példaként említette Iránt, ahol szerinte sok ezer embert ér hátrányos megkülönböztetés. „A mi feladatunk, hogy emeljük fel a szavunkat és szóljunk az érdekükben” - hangsúlyozta az író. ■ Lomnici Zoltán a politikai áldozatok emlékének tiszteletére hív. Az Amnesty International .egyébként tegnap közölte, hogy Iránban húsz év óta most a legrosszabb az emberi jogi helyzet. A nemzetközi emberi jogvédő szervezetnek a vitatott júniusi elnökválasztás nyomán kiadott jelentése kínzásokról, emberrablásokról és gyilkosságokról is beszámol. Az ENSZ 1954-ben szavazta meg, hogy december 10. - annak emlékére, hogy 1948-ban e napon fogadták el az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát - az emberi jogok napja legyen. A Legfelsőbb Bíróság volt elnöke a különböző történelmi korszakok, háborúk és politikai rendszerek áldozatai emlékének tiszteletben tartására hívta fel a magyar közélet szereplőit. Lomnici Zoltán az emberi méltóság védelmében felhívást tett közzé, és kezdeményezte a nemzeti emléknap megrendezését. A volt főbíró hangoztatta: a holokauszt, a málenkij robot, az antifasiszta ellenállás, az 56-os megtorlás vagy a recski tábor áldozatai valamennyien a magyar nemzet mártírjai, ezért közös főhajtásra van szükség, nem pedig a jelenlegi megemlékezésekre jellemző megosztottságra. ■ Példaképek huszadszor pannon A sportot szolgálják a díjazottak Nagyvonalú francia ajánlat eu-csúcs Döntés lehet a fejlődő országok támogatásáról Huszadik alkalommal hirdette ki díjazottak a Pannon Példakép Alapítvány. 2009 negyedik negyedévében a díjak odaítéléséhez olyan - széles körben még nem ismert - jelölteket kerestek, akik a magyar sportélet és sporteredmények javításáért küzdenek. A jelöltek közül példaképpé választották Angyal Józsefnét (Erika nénit), a Hársfa Fogyatékos Egyesület vezetőjét, Dávid Géza kajak-kenu mesteredzőt és Pintér Tamás mountain bike magyar bajnokot. Az alapítvány negyedévente díjazza azokat, akiknek a tevékenysége példaként állítható a magyar társadalom elé. A „hétköznapi hősök” csak annyiban különböznek az átlagembertől, hogy elhivatottságukkal, tenni akarásukkal céljaikat megvalósították. Az idén megújult díjazási rendszer szerint minden negyedévben tematikusán, meghatározott szempontrendszer alapján választják ki Magyar- ország példaképeit. Az elismerés mellett az alapítvány a példaképek munkáját egyenként egymillió forinttal is támogatja. „Hisszük, hogy fontos azon sport- és közösségi vezetők támogatása, akiknek az erőfeszítései nincsenek rivaldafényben, ám teljesítményük mégis legalább olyan értékes, mint az általunk is támogatott profi csapatoké” - mondta Anders lensen, a Pannon vezérigaz- gatója. „Kifejezetten örülök, hogy a kuratórium tagjai egy fogyatékos sportolókkal foglalkozó szakembert és egy nagyon fiatal tehetséget is kiemeltek a sok jelentkezőből. E két csoport kapja talán a legkevesebb támogatást és megbecsülést, így örülök, hogy a mai díjátadón ők kerültek a középpontba” - tette hozzá Anders Jensen. ■ Cs. E. ■ Példaképeink: Angyal József- né, Dávid Géza edző, Pintér Ta más mountain bike bajnok. A hónap elején életbe lépett Iisz- szaboni szerződés gyors gyakorlatba ültetésére szólítottak egyebek között az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői csütörtökön kezdődött kétnapos brüsszeli találkozójuk kezdetén tett nyilatkozataikban. Fredrik Reinfeldt, a találkozót elnöklő svéd miniszterelnök azt is bejelentette: szeretné, hogy a tagországok konkrét felajánlásokat tegyenek arról, mekkora ösz- szeggel kívánják segíteni a fejlődő országok éghajlatváltozás hatásai elleni küzdelmét a következő három évben. A csúcs előtt felröppent, megállapodás jöhet létre arról, hogy az unió a 2010 és 2012 közötti időszakra évi 6 Sarkozy a csúcs svéd elnökével milliárd eurót ajánl fel a fejlődő országokban végzett projektekhez. Nicolas Sarkozy francia elnök jelenti majd be, országa évente több százmillió euróval járul hozzá a közös alaphoz. A brit kormány 900, Dánia 160 miliő eurót ajánlott fel korábban erre a célra. A csúcsértekezlet témái között szerepel a nemzetközi gazdasági válság - az állami beavatkozások mértéke -, a bel- és igazságügyi együttműködés újabb ötéves programja, a következő évtizedben követendő versenyképességi és szociális stratégia is, az európai pénzügyi felügyeleti rendszer megerősítése, valamint a pocsék görög gazdasági helyzet. ■
