Nógrád Megyei Hírlap, 2009. december (20. évfolyam, 277-301. szám)
2009-12-10 / 285. szám
2009. DECEMBER 10., CSÜTÖRTÖK 5 INTERJÚ bizalom A jövőre hivatalba lépő kormány első lépéseinek döntő jelentősége lesz a bizalom alakításában - véli Oszkó Péter pénzügyminiszter NEM TÉKOZOLHATÓ ELA HITELESSÉGÜNK Névjegy 1973. MÁRCIUS 22-én született, házas. Az ELTE Államás Jogtudományi Karán diplomázott summa cum laude 1997-ben. Két évvel később adószakértői képesítést szerzett, és négy éven keresztül a KPMG Magyar- országnál tanácsadóként, majd adómenedzserként dolgozott. 2004-től a Deloitte Tanácsadó Zrt-nél tevékenykedett, később annak vezetője lett. Április 16. óta pénzügyminiszter. képzeli el a működés racionalizálását. Ám valószínűleg nem ez lesz a fő üzenet a következő hónapokban.- A következő években mint külső szemlélő, gazdasági szakértő, milyen változásokat javasol a fiskális politika és az adórendszer terén?- Magyarországgal szemben még sokáig elemi elvárás lesz a kiegyensúlyozott költségvetési gazdálkodás. Csak így valósulhat meg az államadósság leszorítása. Ha emellett a növekedésnek hála még jut forrás az adó- és járulékteher csökkentésére, én egy további 5 százalékpontos járulékcsökkentést és a helyi iparűzési adó kivezetését látom fő feladatnak. Fontos cél lehet a kis adók további ritkítása is.- Említette az államadósság lefaragását. A PM kitekintése szerint a nominális adósság még éveken át nő, csak a GDP-hez képest számolhatunk némi javulással.- Valóban, hiszen amíg hiány van a költségvetésben, addig az államadósság mindenképpen nőni fog. Ám az már jelentős eredmény, hogy a kamatteher nélküli elsődleges egyenleg már az idén is pozitívumot mutat. A hiánycsökkentés mellett a minél nagyobb ütemű GDP-növekedés és a kockázati besorolás javulása segíthet bennünket az adósság leküzdésében.- Éppen adósminősítésünk javítása, a bizalom erősítése érdekében a jövőben tervez-e még külföldi roadshow-kat?- Igen, elemi érdeke az országnak, hogy minél több döntéshozónak megmutassuk, milyen munkát végeztünk el az utóbbi időben. Ezek a tanácsadók, befektetők csak általános hírekből tájékozódnak, nincsenek tisztában a specifikus magyarországi fejleményekkel. Ezért nagyon fontos a piacok tájékoztatása. A javulás azonban már ma is kézzelfogható: a CDS- árak harmadára, az állampapír- hozamok felére csökkentek.- Hogyan és főleg hol képzeli el szakmai pályafutása folytatását?- Mindenképpen belföldön, hiszen a családom életpályáját is figyelembe szeretném venni. A „keresést” azonban még nem kezdtem el, csak egyvalamiben vagyok biztos: politikával nem szeretnék foglalkozni. Még soha nem zajlottak ekkora viták a várható deficit körül, mint az utóbbi hónapokban. A nézeteltérések a büdzsé elfogadása óta sem csitultak. A számok mögé Oszkó Péter pénzügyminiszter segítségével igyekszünk betekinteni. Kiss Roland- A költségvetéssel kapcsolatos viták a 2009-es hiánynál kezdődnek. László Csaba expénzügyminiszter szerint a decemberi társaságiadó-feltöl- tés akár 50-100 milliárd forintos csalódást is okozhat, veszélybe sodorva ezzel a 3,9 százalékos deficitcélt.- Az 50-100 milliárdos számot mindenképpen túlzónak ítélem. Köztudott, hogy a gazdasági visszaesés mértéke az idén 6,7 százalék körül alakul, ilyen körülmények között pedig kifejezetten nehéz előre becsülni a tár- saságiadó-bevételek alakulását. Az adóbevételek többségét, a személyi jövedelemadó, az áfa és a tb-járulékok alakulását folyamatosan nyomon tudjuk követni, a december 20-án feltöltendő adónemek összege azonban csak közvetett adatok - az előlegek és a tavalyi befizetések - alapján becsülhető meg. Felesleges tehát tagadni, hogy van némi bizonytalanság a számokban.- Nem sodorja ez veszélybe a befektetők visszatérőben lévő bizalmát?- Az elemzők és a befektetők szemében az kiemelkedő jelentőségű, hogy teljesítjük-e a kitűzött hiánycélokat. Ez 2009-ben is inkább abból a szemszögből érdekes, hogy a kormány mindent megtesz-e a deficit tartása érdekében. A hiánycél elvétése akkor lenne igazán felróható a kormánynak és - a bizalomvesztés okán - hátrányos hazánk számára, ha a túllépést a kiadások elszabadulása vagy a rossz tervezés okozná. A társaságiadóbevételek vártnál nagyobb visz- szaesése a lehetséges negatív fejlemények közül még a legkedvezőbb, hiszen kevésbé árt a magyar fiskális politika megítélésének. Azt reméljük: a 418 milliárd forintos éves társaságiadó-bevé- teli cél teljesülni fog.- A veszteségelhatárolás könnyítésével - miközben ez kifejezetten előnyös a vállalkozások számára - nem kerül- nek-e veszélybe a következő évi bevételi tervek?- A könnyítéssel az volt a szándék, hogy a válság okozta veszteségek felhasználásának ne legyen adminisztratív akadálya a vállalkozások életében. A következő évek adóbevétele nem e könnyítés miatt lesz kevesebb, hanem amiatt, hogy a recesszió hatására ténylegesen veszteségessé váltak a vállalkozások. Az pedig nem lehet cél, hogy ezeket a jogos veszteségeket később ne lehessen elszámolni. Fontos tisztázni, hogy a társasági adóban a kormány nem számol növekedéssel 2010-ben, hiszen a jövő évi várakozást nemcsak a korábbi társasági, hanem a különadó-bevétellel is össze kell vetni.- A korábbinál jóval magasabb tartalékokkal vág neki a büdzsé 2010-nek - hangsúlyozta sokszor a PM. Ám miközben az általános és a stabi litási tartalék valóban nő, céltartalék címén kisebb tétel szerepel a büdzsében, fejezeti egyensúlyi tartalék pedig egyáltalán nem. Holott ez tavaly 80 milliárd forintos tétel volt.- A fejezeti egyensúlyi tartalékokat teljesen kivettük a bázisból. Vagyis a fejezetek már eleve nem kapják meg ezeket az ösz- szegeket. A fejezeti egyensúlyi tartalékokat az idén sem oldottuk fel, ezekből egyetlen forintot sem használhattak fel a tárcák. Feleslegessé vált tehát e tételek külön soron szerepeltetése. Ami pedig a céltartalékot illeti: ez nem minősül valós tartaléknak, hiszen ez az összeg javarészt a közszféra bérrendezésére szolgál. Az idén a bérkiegészítés mértékét sikerült előre megállapítani, az nem az évközi alkukon múlik, így az önkormányzatok körében és az egészségügyben kifizetendő ösz- szegek már nem a céltartalékot terhelik, hanem a megfelelő költségvetési fejezetben szerepelnek. Összességében az idén ténylegesen felhasznált 32 milliárd forint tartalékhoz képest több mint 170 milliárd forinttal nő a költségvetési tartalékok mértéke 2010-ben.- 2010-re az MNB 4,3 százalékos deficitet valószínűsít, és korábban az Európai Bizottság is 4,2 százalékosat jelzett előre. Mivel sikerült meggyőzni az EU-s szakértőket a 3,8 százalékos hiánycél realitásáról?- A legfontosabb a jelentős tartalékok szerepe. Az önkormányzatok helyzetével kapcsolatos aggodalmakat is sikerült eloszlatni, főleg úgy, hogy az eredeti , tervekhez képest több forrás jut ' a településeknek jövőre, így i csökken az eladósodás veszélye. Idetartoznak még a MÁV-ot és a BKV-t érintő megtakarítások is.- A vasút esetében az unió nemrég még a konkrétumokat hiányolta...- Igen, de közben az új menetrend megszületett. A tarifák a hónap közepén válnak nyilvánossá, a belső átalakítások pedig folyamatosan zajlanak a MÁV-nál.- Az állami vállalatok vesztesége az idén 70, jövőre 40 milliárd forint lesz. Ez már benne van a jövő évi hiánycélban, vagy ez is egy jóval magasabb deficit veszélyét vetíti előre?- A 3,8 százalékos hiánycél része az ESA-körben lévő vállalatok deficitje. Ilyen többek között a MÁV-Start. így a vasúti személyszállítás vesztesége része a 3,8 százalékos 2010-es hiánynak. Ami az állami vállalatok adósságát és az ebből fakadó 7 Oszkó Péter még nem tudja, hogy hol folytatja szakmai pályafutását, de politikával már nem akar foglalkozni V V százalék körüli deficit rémét illeti: súlyos hiba lenne, ha bármiféle reform nélkül a kormány jövőre szanálná a rosszul működő állami cégek adósságát. Erre évek múltán, akkor kerülhet sor, ha az átalakítások után ezek a vállalatok esetleg egy hatékonyabb működéssel sem képesek kigazdálkodni az adósságokat.- Mindez nem veti-e fel egy újabb befektetői bizalomvesztés veszélyét?- A hitelesség és az elkötelezettség az, amin Magyarország ezekben az években megméretik. A választások után az elemzők és befektetők éles szemmel fogják figyelni, hogy mit csinál az új kabinet. Ha a költségvetési pálya fegyelmezett marad, annak sok pozitív hozadéka lehet. A mostani kormány legnehezebb kihívása az, hogy csak egy évig irányítja az országot. Egy új kormány esetében az előremutató és a rossz döntések súlya is jóval nagyobb lesz, mivel e döntések évekre szólhatnak. Ám a hatások, a piac reakciói ezért igen hamar megmutatkoznak.- Melyek azok a területek, ahol az egy év szűkössége miatt komoly hiányérzete van?- A nagy intézményrendszerek átalakítása mindenképpen ilyen terület. Az utóbbi hónapokban pénzügyileg helyes pályára állítottuk az országot, sőt, még szerkezeti átalakításokra is futotta többek között a nyugdíj- és az adórendszer terén. Az olyan, évtizedek óta szinte változatlanul működő rendszerek átalakításához azonban, mint az egészségügy, az oktatás vagy az önkormányzatok, jóval hosz- szabb időre van szükség. Mi annyit tehettünk, hogy kiszámoltuk: ezekre a területekre az ország mennyit tud költeni. Ám ezek az összegek a jelenlegi működés mellett idővel forráshiányhoz vezetnek, ez nem vitás. Egy ideális világban most arról folyna a vita, hogy ki miként Az utóbbi hónapokban pénzügyileg helyes páh ára itíviyítottuk az országot, sőt, Wég Szemezett átalakításokra is futotta. I Kiemelkedő jelentőségű a kitűzött hiánycélok tejesítése.
