Nógrád Megyei Hírlap, 2009. november (20. évfolyam, 252-276. szám)

2009-11-05 / 255. szám

4 2009. NOVEMBER 5., CSÜTÖRTÖK „Léteznek társak, akik hajlamosak összetörni egymást” Állatok közt is Napjainkban a barátság na­gyon fontos. Ha az ember egye­dül van az nagyon rossz, mert vannak olyan dolgok, amiket jó megbeszélni haverokkal. Szerin­tem az a legjobb barát, aki a baj­ban mellettem áll, nem ver át és őszintén lehet vele beszélgetni. Szerintem a különneműek kö­zött is lehet barátság egyéb ér­zelmek nélkül is. Olyan társaságban érzem jól magam, akikkel jól el lehet hü­lyéskedni, ezáltal jól érzem ma­gam. Barátság nem csak embe­rek, hanem állatok közt is van. Csengeri László, Csikós Patrik, Borbély Lajos Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Elfogadni olyannak, amilyen Mivel emberek között élünk, kapcsolatokat teremtünk egy­mással. Az ilyen kapcsolatte­remtés által jön létre a barátság is. Sokféle barátság létezik. Van­nak olyan barátok, akik minden titkukat megosztják egymással, s meg is őrzik azokat. Ezek a mé­lyebb barátság fajtái, amikor sze­retjük és megbecsüljük a bará­tunkat. Meghallgatjuk őt és ő is meghallgat minket. Tanulunk egymás hibáiból, és tanácsot adunk a másiknak. Olyan barátságot is ismerünk, amely csak látszólag barátság, mert nem bíznak meg egymás­ban, vagy pedig csak érdekből barátkoznak. Például azért, mert a másik lány népszerű az osz­tályban és gondolja, hogyha ve­le fog barátkozni, akkor talán őt is észreveszik... Nem a belső ér­tékeit nézik a másiknak. Már sok barátság csődbe ment azért, mert elárulták egymást. Később kibékülnek, de az már nem mondható igazi, őszinte barát­ságnak. Az a legfontosabb az egész ba­rátságban, hogy megértsük egy­mást és egyforma érdeklődési köreink legyenek. Nem minden ember egyforma, ezért a barát­nőm sem lehet ugyanolyan mint én - el kell fogadni olyannak, amilyen. Engem is sokan elfo­gadnak olyannak, amilyen va­gyok. Nekem több barátom is van, ami nagyon boldoggá tesz. Nagyon értékes dolog a barát­ság. Én nagyon büszke vagyok a barátaimra, barátnőimre és na­gyon becsülöm a barátságukat. Sejben Csilla, Borbély Lajos Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Mindenkinek szüksége van barátokra, olyan emberekre, akikkel kellemesen töltheti az idejét és akikre támaszkodhat a bajban. Az ember olyan, mint a szivacs. Ez különösen igaz, ha a társaságról van szó. Hajiunk ar­ra, hogy magunkba szívjunk mindent, ami körülvesz ben­nünket. Ott vannak például az osztály­társaink. Természetesen az, hogy valaki barátságosan bánik egy osztálytársával, nem ugyan­az, mintha meghitt barátjává fo­gadná. Ahhoz, hogy valakinek a meghitt barátja lehess, fontos, hogy közös legyen az értékren­detek és a célotok. A mások irán­ti érdeklődés az első lépés a ba­rátságok kialakítása felé. De az is nagyon sokat segít, ha valódi figyelmet fordítunk arra, amit mások mondanak nekünk, ez ál­talában hozzánk vonzza őket. Egy barát legfőbb tulajdonsá­ga a lojalitása. Vajon kitart mel­letted akkor is, amikor a dolgok nehézre fordulnak? A hamis ba­rátok számára semmit sem je­lent, ha egymást képmutatóan hátba támadják. „Léteznek társak, akik hajla­mosak összetörni egymást ” Kü­lönösen nehéz kérdés, és a vá­lasz megadása sem könnyebb: létezik fiú és lány közötti barát­ság? Az úgynevezett „plátói” kapcsolatok igen népszerűek a fiatalok között. Mindazonáltal a plátói barátságok gyakran nem egyebek, mint romantikus kap­csolatok, fellángoló és reb- benékeny rajongás, amely oly­kor csak a kényszerű összezárt­ságból fakadnak. De mivel az ér­zelmek könnyen megváltozhat­nak, szükség van óvatosságra. A véleményem szerint létez­het fiú és lány között barátság, de a hirtelen fellángolt érzelmek gyakran végződnek szívfájda­lommal, a „kimunkált barátság visszafordíthatatlan halálával”. Még ha egy barátság jól kezdő­dik is, ne várj tökéletességet! Mindannyian követünk el min­denféle hibát, de az ember, aki azt állíthatja magáról, hogy ő so­hasem mond rosszat, saját ma­gát ámítja. A barátságoknak áruk van: a fizetőeszközök idő és érzelmek. Hajlandónak kell len­ni az adakozásra, ez a barátság egyik legfontosabb kritériuma. Van ugyan saját véleményed a dolgokról, de hajlandó vagy en­gedni, hogy helyt adj a barátod érzéseinek és véleményének? A barátságért fizetett ár azonban eltörpül a szeretetlenség - az üres, magányos élet - árához ké­pest. Ne habozz, szerezz baráto­kat magadnak! Adjál magadból! Hallgass és mutass valódi érdek­lődést mások iránt! Toldi Klaudia, Váci Mihály Gimnázium, 10. a Nincs szükség álomvilágra, csak legyen, aki meghallgat A barátság az egyik legfonto­sabb dolog a világon. A barátság a bizalomra épül, ha nincs meg a bizalom, akkor nem ér semmit- az egész. Ha valaki a barátod, akkor mindent megtesz érted, bármire is kéred, s ez természe­tesen fordítva is igaz. Ha valaki a jó barátod, akkor nem akar té­ged megváltoztatni, hanem elfo­gad olyanak, amilyen vagy. Ha valaki a barátodnak mondja ma­gát, akkor nem beszél ki a hátad mögött és nem érdekli, hogy má­sok mit mondanak rólad. Az igaz barát mindig ott van, ha kell és meghallgat még ak­kor is, ha esetleg hajnalban hí­vod fel telefonon. Az nem barát, aki csak a rosszba visz bele, s al­kalom adtán ott is hagy. (Nem mondom, néha szükség van egy kis rosszalkodásra is...) Az igazi barátság az, ha a ba­rátod a belső tulajdonságaidat értékeli, nem pedig a külsőket. A barát olyan, mintha a családod lenne - legalábbis a saját magad által választott „második csalá­dod”. Éppen ezért szerintem fiú és lány között igenis létezik ba­rátság, bár tagadhatatlan, hogy nagy részükből olykor szerelem lesz. De gondoljunk csak bele! Néha a fiúk jobbak barátnak, mint a lányok. A lányok nagyon féltékenyek egymásra, sok köz­tük az intrika és a furkálódás. Nekem is lány barátaim vannak, de azért kell, hogy legyen fiú is köztük, aki ellensúlyozza a „n& uralmat”. A barátok között mindig van közös nevező. Ha valaki az iga­zi barátod, akkor mindent el­mondhatsz neki és biztos le­hetsz benne, hogy nem adja to­vább. De persze ez visszafelé is igaz. Nem szabad a barátaidra erőltetni magadat, hogy csak veled legyenek. Más barátokra is szükségük van, éppúgy, aho­gyan neked is. Ezt tapasztalat­ból mondom. Én is Így csinál­tam régen, de rájöttem, hogy ezt nem így kéne. Ma már tu­dom, hogy a barátság nagyon fontos dolog, s hogy barátok nélkül nem lehet meglenni. A legfontosabb, hogy elfogad­juk egymást olyanak amilyenek vagyunk, ne akarjunk másért megváltozni. Ez a fontos és higy- gyük el: nem kell a barátságnak álomvilágba illőnek lenni, csak legyen valaki, aki meghallgat és számíthatsz rá! Bolgár Anna, Váci Mihály Gimnázium, 8. a Az igazi A barátság egy gyönyörű érzés. Boldog az az ember, akinek meg­adatik. Nem a felszínes barátságo­kat értem ez alatt, hanem az igazi barátságot Olyan embert, akiben száz százalékig megbízhat az em­ber, akire rábízhatja a titkait, a leg­féltettebb vágyait - mindezt anél­kül, hogy hátba támadnák. Úgy képzelem el az igazi bará­tomat, hogy a gondolkodásunk legalábbis hasonló. Megértjük egymást. Tudjuk, hogy a másik mire gondol. Kitaláljuk csak sza­vakból, hogy mit akar mondani. Aki előtt nem kell visszafogni magunkat, mert tudjuk, hogy ő azért van velünk, mert olyannak szeret, amilyenek vagyunk. Aki előtt nem kell szégyenlősnek len­nünk, nem kínos, ha éppen nem tudunk mit mondani. Nincs az a bizonyos „kínos csönd”. Ha meg­találtuk ezt az embert, nem érde­mes hagyni elszaladni... Kotrocz Renáta, Borbély Lajos Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Az ember már csak ilyen: nincs belőle tökéletes példány A barátság egy kölcsönösen előnyös vi­szony, amelyben mindkét fél kedvel vala­mit a másikban, megértik egymást, igénylik egymás társaságát, hasonlóan egy jó testvérviszonyhoz. A barátság akkor jó, ha az egymással kapcsolatban álló fe­lek kiegyenlítik, jobban mondva kiegé­szítik egymást. Két ember akkor tud ér­telmesen beszélgetni, ha álláspontjuk üt­köztetése révén közösen jutnak el az el­fogadható megoldáshoz. Az ember alapvetően társas lény, min­den ember igényli a társaságot, minden­ki tartozik vagy szeretne tartozni valaho­va. Az ember természetes módon tartozik a családjába, emellett az osztályába, ezen kívül tartozhat baráti társaságba. Különböző társadalmi csoportokban különböző társadalmi formák vannak. Én eddig három különböző osztályba tartoztam, így tapasztaltam milyen sok­színűek lehetnek a baráti-közösségi vi­szonyok: ismertem olyanokat, akik a „ranglétra" alján helyezkedtek el, de vol­tak feltörekvők, akiket nem érdekel az egész. Sokan mindezek alapján válasz­tanak maguknak barátot. Engem konk­rétan nem érdekel, nem akarok uralkod­ni, és nem tartom magamat jobbnak sen­kinél. Megvan a saját baráti köröm, én oda akarok tartozni, ahol mindenki egyenlő és mindenki hibáját kiegyenlíti a másik egy-egy jó tulajdonsága. Mert az ember már csak ilyen: nincs belőle töké­letes példány. Ha röviden össze kellene foglalnom mi is barátság, azt mondanám: a barát­ság az, amikor ragaszkodunk valakihez, tiszteljük és szeretjük a másikat. Egy ba­rátság akkor jó, hogyha ez kölcsönös. Egy barátnak mindig meghallgatjuk a gondolatait és adunk a véleményére, ha kérdésünk van, mindig fordulhatunk hozzá bizalommal, és itt természetesen a bizalom a kulcsszó. Ha nincs meg a bi­zalom, az egész barátság semmit se ér. Bizalom nélkül az egyén nem tud, vagy nem mer őszinte lenni. S ha nem va­gyunk őszinték a barátunkkal, akkor az egész semmit sem ér. Németh Bálint, Váci Mihály Gimnázium, 10. a Egyik a párom, másik a barátom A barátság, mint olyan, napja­inkban teljesen mást jelent, mint régen. Anno még a környékbeli fi­úk és lányok összejöttek egy-egy találkozóra, közösen csináltak mindent: szórakoztak, beszélget­tek, játékokkal múlatták az időt, kitartottak egymás mellett és fő­leg tisztelték egymást. Egy nyüt közösséget alkottak, ami nyitott volt mindenre és mindenkire. Leginkább ezek a jelenségek ha­tározták meg az akkori úgyneve­zett baráti légkört Manapság rit­kább az életen át megmaradó, összetartó baráti társaság, a „MAG”, amely tagjai jóban-rossz- ban kiállnak egymásért, vigyáz­nak egymásra és amelyben a kap­csolatok a bizalomra épülnek. Sokkal gyakrabban látni mind­össze két-három emberből álló társaságokat, úgynevezett klikke­ket Két-három ember, akik a ré­gi, nyitottal ellentétben egy zárt közösséget, egy szétszakíthatat- lan testvériséget alkotnak, együtt egy világot alkotva, kívülállóként, mindenkitől függetlenedve. En­nek okát én elsősorban a zárkó­zottságban látom, amelyben nagy szerepet játszik a mai rohanó, si­ető, stresszes világ. Többnyire ez jellemző századunk közösségi életére és társadalmára is. Az üyen közösség tagja akarva-aka- ratlan a mai ember is, veled és ve­lem együtt. Én ezt a saját szava­immal „zárkózott közösségtípus­nak” nevezném. Ez az említett csoportosulás el­sősorban egyneműekből tevődik össze. Ennek oka, hogy a legtöbb ember (főleg a fiatalabb korosz­tályra jellemző) nem szeretne egy vele ellenkező nemű embert ba­rátjának fogadni. Miért? Mert nem hiszi el, hogy két ellenkező nemű ember baráti kapcsolata hosszú távon életképes lehet Leg­többen csak párkapcsolatban gondolkodnak, más lehetőséget elvetnek. Ezt a kérdést megma­gyarázhatatlan módon sokan így látják, így ennek okát számos al­kalommal próbálták megfejteni. Kielégítő válasz erre a kérdésre soha nem fog születni, ezt az em­bermagában hordozza: jellem- és egyénfüggő, egyszerűen megfejt­hetetlen talány a fiú és lány barát­ságának kérdése. Az ember két dolgot láthat meg abban a valakiben, akihez pozití­van közeledik: az egyik a pár, a másik a barát. Hogy ki melyik ese­tet választja, az teljes mértékben személyiség- és szituációfüggő. Kőszegi Antal Benjámin, Váci Mihály Gimnázium, 12. c Sokféle létezhet A barátság manapság tág foga­lom. Sokfajta barátság létezik az életben. A legrosszabb az érdek­barátság, mert a másik jószívű­ségét használja ki. Létezik az úgynevezett igaz barátság is, bár az nagyon ritka és hosszú folya­mat eredménye, mert manapság az emberek nem bíznak meg egymásban. A jó barátok min­denben számíthatnak egymásra hátsó szándék nélkül és kölcsö­nösen segítenek egymásnak. A különböző neműek között is létezik barátság, de egy idő után az egyik fél mindig többre vá­gyik, mert meglátott benne vala­mit, ami megfogta és magába bo­londította. Ám ha a másik fél ezt nem viszonozza, a barátság meg­romlik. Pontosan ezért ritka az igazi barátság férfi és nő közt. Gecse Szabolcs, Borbély Lajos Szakközépiskola, • - ' ■ Szakiskola és Kollégium

Next

/
Thumbnails
Contents