Nógrád Megyei Hírlap, 2009. november (20. évfolyam, 252-276. szám)

2009-11-24 / 271. szám

4 2009. NOVEMBER 24., KEDD NÓGRÁD MEGYE Megemlékezés a karancslejtősi ellenállásról Hatvanöt évvel ezelőtt, 1944 no­vember 23-án Gusztáv-aknán, a karancslejtősi bányászok a bá­nyaigazgatóság tiltása ellenére a hadimunka helyett leszálltak a bányába és megszervezték az el­lenállást. Erre emlékeztek Nóg- rád megye egykori bányászai, a hajdani bányászok hozzátarto­zói, a környező települések la­kói, az etes-albert-aknai sírkert­ben és a régi bánya, Karancs- lejtős bejáratánál emelt emlék­műnél, november 21-én. NÓgrád megye. A szépszámú emlékezők között ott volt a baglyasaljai Rideg János, az ellenállás ma már egyedüli élő résztvevője. A megemlékezést a Magyar Ellenállók és Antifasiszták NÓgrád Megyei Szervezete, a bányászszakszervezet NÓgrád megyei nyugdíjasbizottsága, Etes és Karancsalja önkormányzatai szervezték. A karancslejtősi ellenállás katonai veze­tője Monostori János őrmester volt, aki utol­sóként hagyta el a bányát, amikor az ellen­állást feladni kényszerültek. A háború után tanult és a honvédség magas rangú tisztje­ként vonult nyugállományba. Síremléké­nek avatásán az etes-albert-aknai sírkertet a hősök nyughelyének mondta Páles Lajos, a NÓgrád Megyei Szabadidős Klubok Szö­vetségének tiszteletbeli titkára az 1944-es novemberi események helyi kutatója. A hu­szonkét környékbeli bányászból, akik mun­kabalesetben veszítették életüket tizenegy ebben a sírkertben nyugszik. Itt pihen a karancslejtősi ellenállás harminc résztvevő­je és a szovjet hadsereg több elesett katoná­ja, s itt alussza örök álmát Monostori János is. A sírra a tisztelet, az emlékezés koszorú­it helyezték a Magyar Ellenállók és Antifa­Koszorúzók tisztelegnek a mártírhalált halt bányászok előtt siszták Szövetsége és annak NÓgrád me­gyei szervezetének vezetője, Monostori Já­nos unokája és a Magyar Kommunista Munkáspárt Salgótarján déli alapszervezet­ének képviselője. A síremlék felállításához Etes önkormányzata és Szabó János kőfara­gómester nyújtott támogatást. Tárogató hangja sírt a völgy fölött ahol az ellenállók közül három bányász életét kiol­tották, majd Salgótarjánban a kihallgatás után még négy bányászt végeztek ki. Hámo­ri István Péter, a Bányamunkás főszerkesz­tője idézte fel a hatvanöt év előtti eseménye­ket. Hangsúlyozta: az egész magyar bá­nyásztársadalom történetének része a karancslejtősi ellenállás. Összefogtak a fa­sizmus ellen, megmutatva bátorságukat, erejüket a történelem viharában is. Hőstet­teik soha nem évülnek el, hálával és tiszte­lettel őrzik az utódok. Hanti Vilmos, az ellenállók és antifasiszták szövetségének elnöke méltatta a magyar bá­nyászok, köztük a karancslejtősi ellenállók bátor tetteit, amelyek előtt tisztelettel adóz­nak nemzetközi szervezetükben is. Az utó­kor, elsősorban a fiatalok számára fontos, mindezek ismerete, a tanulságok megvoná­sa, az emlékezés. Szellemi örökösei vagyunk azoknak, akik felléptek a fasizmus ellen, s ezért az életüket áldozták. Példájuk ma is ar­ra kötelez, hogy ne engedjünk teret a szélső­séges megnyilvánulásoknak, tetteknek. A kisterenyei Bányász dalkör bányászdalokat énekelt, majd a Bánya- és Energiaipari Dol­gozók Szakszervezetének országos és NÓg­rád megyei szervezeteinek képviselői, az el­lenállók és antifasiszták szervezeti vezetői, Karancsalja és Etes önkormányzatának va­lamint a munkáspártok képviselői tették le koszorúikat az emlékmű talapzatára. A résztvevők pedig gyertyát gyújtottak a már­tírhalált halt bányászok emlékére. Karancsalján a polgármesteri hivatalban a rendezvények szervezőinek baráti találko­zójára került sor. Az események felidézése mellett megköszönték és elismerésben ré­szesítették mindazokat, akik segítséget ad­tak a megemlékezésekhez. Múzeumi óra Salgótarján. A Nógrádi Történeti Múzeumba látogatnak az idő­sek népfőiskolájának résztvevői november 25-én szerdán. Tizen­négy órától dr. Szirácsik Éva igazgató tájékoztatóját hallgat­ják meg az intézmény tevékeny­ségéről, helyzetéről, majd kiállí­tást néznek tárlatvezetéssel. hídon, így elütötte őt A baleset következtében a 76 esztendős érsekvadkerti férfi súlyos-életve­szélyes sérülést szenvedett, miu­tán a kocsi a hátsó kerekeivel át­hajtott a mellkasán - tájékoztat­ta lapunkat hétfőn Dankóné Nagy Éva, a NÓgrád Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője. Faház lángolt Autó hajtott át a mellkasán Érsekvadkert Egy 42 éves férfi hátramenetben jött ki személy- gépkocsival egy családi ház ud­varából Érsekvadkerten, még november 21-én, szombaton, a délutáni órákban. A sofőr a ma­nőver közben nem vette észre, hogy egy gyalogos tartózkodik a Salgótarján. Teljes terjedelmé­ben égett egy faszerkezetű ház Salgótarjánban, a Camping úti teniszpályáknál vasárnap kora este. A tüzet a salgótarjáni tűzol­tóság fékezte meg. Személyi sé­rülés nem történt A vizsgálat fo­lyik annak érdekében, hogy tisz­tázzák mi okozhatta a tüzet - kö­zölte Antal István szóvivő. A hazai járműkereskedés szebb napjait idéző érdeklődés jellemezte a Fiat Punto Evő gépkocsi múlt hét végi bemutatóját, a salgótarjáni Fiat-márkakereskedésben. Nem csoda, hiszen a megfiatalodott Punto a torinói gyár egyik legkelendőbb modellje, ráadásul tényleg csinosra sikeredett a ráncfelvar­rás, mi több, a hét végén igen jelentős árkedvezménnyel lehetett megvásárolni az autót. Az érszűkület ellen a Nashwan-ParasoundPlus eljárással (Folytatás az 1. oldalról.) Eleinte, a sok jelentkező mi­att sok beteg nem tudott hoz­zájutni a terápiához. A cent­rum vezetője ígéri, hogy meg­próbálnak több gépet üzembe helyezni, hogy eleget tudja­nak tenni a rengeteg jelentke­zőnek. Az érbetegség népbe­tegség hazánkban, a halálo­zás 55 százaléka érbetegségre vezethető vissza. A rokkanttá válók 17 18 százaléka szin­tén e betegségcsoport áldoza­taiból kerülnek ki. Szomorú végeredménye a végtagi ér­szűkületnek maga a végtagi csonkolás. Azok a betegek le­hetnek érintettek az érszűkü­lettel, akik észlelik az érszű­kület gyanújeleit és egyes jel­lemző tüneteit, mint például terhelésre vagy nyugalomban jelentkező végtagi fájdalom, bizonyos távolság megtétele után jelentkező lábikragörcs vagy lábfáradékonyság, amely megállásra kényszeríti a bete­get, sápadt-hideg, elszínező- dött végtag, a végtag(ok) zsib­badtsága, szexuális zavarok férfiaknál, fejfájás, fülzúgás, szédülés és fáradékonyság. Az érszűkület kialakulásában kockázati tényezőt jelent a magas vérnyomás, a dohány­zás, a cukorbetegség, a magas vérzsír- és koleszterinszint és a családi halmozódás (örökle­tes). Emellett szerepet játszik még a stressz, az életkor, az elhízás és a mozgásszegény életmód is. A kockázati ténye­zőkkel rendelkezőknél a baj megelőzése és késleltetése lenne a cél. Jó hír, hogy a ma­gyar állampolgároknak to­vábbra js 50 százalékos ked­vezményt adnak novembertől visszavonásig. További felvilágosítás: www.medhungary.com vagy 06-70/210-15-13, 06-30/265-93-60, 06-20/327-68-35, 06-72/551-714. Bibliaklub Salgótarján. „Szeretni és sze­retve lenni...” címmel tarta­nak előadást a Bibliaklub so­ron következő összejövetelén november 26-án, csütörtökön 17 órától a József Attila Műve­lődési és Konferencia-köz­pontban. A témával kapcso­latban Fenyvesi Péter Pál tájé­koztatja a jelenlévőket. „Hazakerültek" a Madách-Mikszáth relikviák (Folytatás az 1. oldalról.) a megyei múzeumi szervezet rendsze­rében, hiszen a múzeumlátogatók szem­pontjából az irodalmi emlékek súlypont­jait eddig is a nyugat-nógrádi kiállítóhe­lyek - irodalmi kultuszhelyek - jelentet­ték. - A múzeum további gyűjtőkörei­ben, gyűjtőterületében nem következett be változás. A salgótarjáni Nógrádi Tör­téneti Múzeum történeti muzeológiai profilja erősödik: a tervezett felújítási programokkal párhuzamosan a XIX-XX. századi munkásélet-történet, szocializmustörténet, gazdaság-, illetve ipartörténet, valamint művészettörténet. Ide kapcsolódik a bányászati kiállítóhely (bányamúzeum), amelynek felszíni és Tóid alatti részeit érintően szintén jelen­tős felújításokat, átalakításokat, bővítése­ket tervezünk. A Pásztói Múzeum ter­mészettudományi profilja változatlan, a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeum szin­tén változatlanul a megye régészeti köz­pontja, valamint gyűjtőköre a megye tör­téneti muzeológiája a XIX. század köze­péig terjedően. A balassagyarmati Palóc Múzeum - mint a nógrádi muzeológia közös forrá­sa - 2009 januárjától a néprajzi gyűjtő­kör mellett gondozza az irodalomtörténe­ti hagyatékot - hangsúlyozta a megyei közgyűlés elnöke, hozzáfűzve: a domi­nánsan kelet-nógrádi, Salgótarjánhoz kö­tődő irodalomtörténeti örökség nem köl­tözött automatikusan Balassagyarmat­ra, annak egy része a Nógrádi Történeti Múzeum által gondozott helytörténeti gyűjteménybe került. Nagy Csilla, a Ma­dách-Mikszáth irodalomtörténeti gyűj­teményt gondozó balassagyarmati iro­dalomtörténész elmondta: a gyűjtemény Madách és Mikszáth hagyatékából fenn­maradt eredeti dokumentumokat és személyes tárgyakat, fotónegatívokat, reprodukciókat, anyanyelvi és idegen nyelvű szövegkiadásokat tartalmaz. A gyűjtés, amelyet eddig Salgótarjánban végeztek, kiterjedt a két irodalmi sze­mélyiséggel kapcsolatos szakirodal­mi és sajtóanyag gyűjtésére, a Mik­száth- és Madách-kultusszal kapcso­latos anyagok (például meghívók, elő­adásxeroxok, rendezvényekhez kap­csolódó forgatókönyvek) megőrzésére is. - A gyűjtemény raktári anyaga a balassagyarmati volt vármegyeházán kapott helyet. Azok a relikviák, ame­lyek a horpácsi állandó kiállításon szerepeltek korábban, jelenleg is ott vannak, és megtekinthetők a tárgyi emlékek a mohorai Mauks- emlékházban, valamint a Nógrádi Történeti Múzeum „50 éves a múze­um” című kiállításában is. A gyűjte­mény revíziója folyamatban van. Re­mélem hamarosan új, értékes doku­mentumokkal bővül és a 2010-es Mikszáth-emlékévben kutatók és ér­deklődők nagy számban keresik fel az irodalomtörténeti gyűjteményt, valamint a horpácsi, csesztvei kiállí­tóhelyeket - fogalmazott Nagy Csilla, nyomatékosítva: a Madách-Mik- száth-relikviák valóban „hazakerül­tek”, hiszen mindkét személyiség Ba­lassagyarmathoz kötődött szorosan. - A Palóc Múzeum, úgy gondolom, reprezentatív néprajzi gyűjtemény mellett új profillal gazdagodott, amely országos szinten is fokozott ér­deklődésre tarthat számot, hiszen a legkedveltebb, legnagyobb íróinkkal kapcsolatos anyagokról van szó - tet­te hozzá az irpdalomtörténész. CSINOS ÉS KELENDŐ AZ ÚJ PUNTÓ

Next

/
Thumbnails
Contents