Nógrád Megyei Hírlap, 2009. november (20. évfolyam, 252-276. szám)

2009-11-21 / 269. szám

2 2009. NOVEMBER 21., SZOMBAT NÓGRÁD MEGYE Jó lenne, ha a nap legalább 48 órából állna" Néhány hónapja új régiós vezetőt kapott az APEH észak-magyarországi igazgatósága. Harsányi Istvánnét szakmai pályájáról, személyes terveiről kérdeztük.- Mint ellenőrzési vezető, nagy tapasztalatokkal rendelkezik a régió adózási moráljáról. Régiós igazgatóként mik lesznek az első intézkedései, amelyek a hatéko­nyabb működés irányába mutat­hatnak?- A régió adózási moráljáról alkotott vélemény függ attól, mely társadalmi réteget, mely adózói kört, vagy mely tevé­kenységet, szakmát állítjuk a vé­leményalkotás fókuszába. Az önkéntes adózás formájában lát­juk a követendő példát minden adózó előtt. Az APEH éppen en­nek előtérbe helyezése miatt ok­tóber 28-át nyilvánította nyílt nappá, s hogy miért éppen ezt a napot? Bezerédj István, az első nemesi adózó születésének év­fordulója ez a nap, aki megte­remtette az önkéntes adózói for­mát. A médiának tulajdonított nagy jelentőség miatt folytatjuk, s hangsúlyozzuk a közvélemény alakításának szükségességét, amelyek bízvást a jobbá tétel irányába mutathatnak. Kiemel­ten első intézkedéseket nem tu­dok említeni, a jó hagyományt követve, alkalmazkodva a jelen körülményekhez, teszem meg intézkedéseimet.- Elmondaná, milyen szakmai utat járt be, amíg jelenlegi meg­bízatását meg nem kapta?- 1985 óta dolgozom az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Igazgatóságán, illetve annak jogelőd intézményeinél. 1987- től különböző ellenőrzés-veze­tői feladatokat láttam el, voltam osztály- és főosztályvezető, be­töltöttem a megyei igazgatóság ellenőrzési igazgatóhelyettesi posztját, majd 2008. január el­sejétől - jelenlegi megbízáso­mig - szakigazgatóként irányí­tottam a regionális igazgatóság ellenőrzési szakterületét. 2009 május 1-jétől irányítom a regio­nális igazgatóságot. Végzettsé­gem okleveles Közgazda, szaküzemgazdász, okleveles könyvvizsgáló, adótanácsadó.- A regionalitás szakmai ber­kekben nem mindenkiben váltott ki osztatlan lelkesedést. Dr. Institóriszné dr. Kozma Erzsébet, a megye korábbi APEH-igazgató- ja is úgy vélte, hogy jobb lett vol- • na megtartani a megyei szerveze­tet, de ha már megtörtént a me­gyék összevonása, legalább a második sorban helyet kaphat­tak volna a megyéket reprezentá­ló szakmai vezetők. Mi erről a véleménye?- A regionalitás előkészületi stádiumában sok kérdőjelet hordozott magában, 2007 janu­ár elsejétől azonban - immáron harmadik éve - zökkenőmente­sen működik. Kiemelt szem­pont volt az adózók érdekében, hogy a szakmai munka minden megyében az egységességet szem előtt tartva folyjon tovább, valamint, hogy a szakterület irányításában nem a helyi szer­vezet, hanem a szakterület sze­rinti szakmai tagozódás legyen meghatározó. A soros nyugdí­jaztatások, több esetben előlép­tetések sok vezetőnek lehetősé­get ad(ott) képességei kibonta­koztatására, ámbár - megyei el­helyezkedéstől függetlenül - ré­gión belül ez vezetői munkakö­rök megszűnésével, szervezeti keretek átrendezésével járhat(ott). E három év alatt a Harsányi Istvánná regionalitás tudatát erősíteni tudtuk úgy, hogy a munkatár­sak korábbi területi kötődése, baráti kapcsolatrendszere alap­jaiban nem sérült, sőt, mond­hatni, új kötődések születtek. Természetesen ebben segített a tudatos csapatépítés, ennek je­gyében voltak és lesznek is kö­zösségi rendezvényeink.- Sokak által közismert, hogy a salgótarjáni központban visz- szaélés gyanúja miatt felfüggesz­tettek egy osztályvezetőt. Tudha­tunk-e már valamit a belső vizs­gálatról? Ugyanehhez a kérdés­hez tartozik helyi szakemberek véleménye, ami szerint az APEH az a szervezet, amelyben a legki­sebb egységet sem lehet megfele­lő szintű vezető nélkül hagyni...- Ez utóbbi véleményt cáfolva jelzem, hogy az APEH regioná­lis igazgatósága szervezeti és működési szabályzatáról szóló APEH utasítása alapján, vala­mint az igazgatóság igazgatójá­nak a döntési és kiadmányozá­si jogról, valamint a helyettesí­tések rendjéről szóló utasításá­nak megfelelően azonnal sza­bályozásra került a helyettesítés és kiadmányozás rendje. Az osztály mint legki­sebb szervezeti egység, nem maradt tehát megfelelő szintű vezető nélkül, hiszen az előír­tak alapján végzi munkáját, ez alapján hoztuk meg döntésün­ket. Az osztályvezető felfüg­gesztésére vonatkozó vizsgálat­ról még nem rendelkezünk in­formációval, az igazgatóság azonban kinyilvánítja azon ál­láspontját, hogy az ártatlanság vélelme a jogerős elmarasztalá­sig mindenkit megillet.- Rendkívüli gazdasági évet hagyunk hamarosan magunk mögött. Mit mutat a kép az adó­zás oldaláról? Esetleg rosszab­bodott az adózási fegyelem, a körbetartozások hatására? Mi­lyen mértékű a cégek megszűné­se régiónkban? Nőtt-e esetleg a visszaélések száma?- A jelentős méretnagyság el­lenére a régió gazdasági teljesít­ménymutatói elmaradnak az or­szágos átlagértékektől. 2009. év­ben - az előző évhez hasonlóan - az ágazati szintű teljesítmény- és jövedelemmutatók nagymér­tékű szóródása jellemző. A mű­ködő adóalanyok száma kis mér­tékben nőtt, amelyhez legin­kább a jogi személyiségű társa­ságok «zárnának emelkedése já­rult hozzá, az egyéni vállalkozók és a bt.-k száma továbbra is csök­kenő tendenciát mutat. Igazgató­ságunk területén - fokozott je­lenlétünknek köszönhetően és nem különben a szabályozóvál­tozások hatásaként - kijelent­hetjük, hogy az adózási fegye­lem nem romlott. Tapasztalata­ink alapján a visszaélések régió­határon túlra terjeszkedtek, ezért a régiók, sőt a szomszédos és európai uniós országok közöt­ti kapcsolat erősödése került elő­térbe az adózási fegyelem szigo­rítása terén, ezt támogatják a tör­vényi változások is. A társható­ságokkal együttműködve - amelyben régiónk kezdeménye­ző szerepet vallhat magáénak - kívánunk a feketegazdaság el­len, az adókikerülés visszaszorí­tása érdekében fellépni, az adó­zók érdekét is szem előtt tartva. Az adózók érdekét úgy, hogy az önkéntes jogkövetését az adókö­telezettségek teljesítését elősegí­tő szolgáltatások fejlesztésével segíthessük. A hatósági eszkö­zök törvényes és tisztességes al­kalmazásával következetesen fellépünk mindazokkal szem­ben, akik nem teljesítették köte­lezettségüket. Úgy gondolom, ez is a tisztességes adózók érdeke­it szolgálja. ■ Számomra nagyon fon­tos a család, szeretem a szabad időt bármilyen program keretében ve­lük együtt tölteni.- A jövő évben számos adóvál­tozás lép életbe. Ezekről mit le­het tudni előzetesen? Sokakat iz­gat a vagyonadó. Ennek a beve­zetését mindig tiltakozás fogadta szakmai érdekképviseleti szervek részéről. Mi erről a véleménye?- Az adórendszer szerkezeti változásokat elirányzó kormány­zati törekvéseit tükröző adóvál­tozásokról rendszeresen tájé­koztatjuk adózóinkat, az internetes honlapunk is hírt ad minden új törvényről. Az adó­rendszer átalakítása keretében a vagyoni és forgalmi típusú adók növelésével nyílik lehető­ség a munkát terhelő közterhek csökkentésére. Mindezen meg­fontolások mellett terjeszti elő a kormány a törvény szerinti köz­terhet, amely valójában négyfé­le vagyontárgy adóját foglalja magában: a lakóingatlanok adó­ja mellett a vízi járművek, a légi járművek, a nagy teljesítményű személygépkocsik adóját. Mivel a törvény elfogadásra került, az adóhivatalnak a jogszabály elő­írásait más adót szabályozó tör­vényhez hasonlóan kell végre­hajtani, ellenőrizni, a gyakorlat­ban való működését vagy annak hiányában a törvényi változta­tást javasolni, ez a feladatunk.- Végezetül, mit tudhatunk meg önről, mint háziasszonyról, mint feleségről, mint édesanyáról?- Nagy megtiszteltetetés és egyben kihívás számomra a ré­gió irányítása, eredményes mű­ködtetése, különösen ebben a nehéz gazdasági környezetben. Sajnos állandó időgondokkal küzdők. Jó lenne, ha a nap leg­alább 48 órából állna, akkor tudnék talán a családdal is töb­bet foglalkozni. Számomra na­gyon fontos a család, szeretem a szabad időt bármilyen prog­ram keretében velük együtt töl­teni. Legyen az otthoni, vagy együttlét Miskolc közeli hétvégi házban, kirándulás, nyaralás. Egyébként nagyon szeretek utazni, kirándulni, baráti társa­ságban lenni, ahol általában én vagyok a háziasszony. Színház, koncert és „nyugalmi állapot­ban” az olvasás a kedvelt időtöl­tésem. Valódi közösség színes programokkal NMH-információ Balassagyarmat A Magyar Ebte­nyésztők Országos Egyesülete balassagyarmati szervezete va­lódi közösséget alkot. Amint azt Tóth Sándor elnök elmondta: büszke arra, hogy a „régiek” is eljárnak az egyesületbe: van­nak olyan tagok, akik 1977 óta látogatják rendszeresen a klub- foglalkozásokat és a kiképzőis­kolát. A mintegy hatvantagú szerve­zetet - amely a város környéké­ről is vonzza a kutyásokat - öt éve vezeti Tóth Sándor, aki 1971 óta tagja a közösségnek. Minden hónap első hétfőjén klubfoglal­kozásokat tartanak a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ­ban, de a kutyásélet valódi fény­pontja a vasárnap délelőtti ku­tyaiskola. A Jó palócok útja vé­gén található kiképzőhelyen há­rom oktató tanítja a házi kedven­ceket a megfelelő viselkedésre, ügyességi gyakorlatokon - köz­tük a népszerű frisbee játékban - vesznek részt a kutyák, s a ha­ladók már nyomkövetést is ta­nulnak. A kiképzésen természe­tesen mindenfajta kutyával fog­lalkoznak, kis- és keverékkutyá­val is. A tagságban néhány tenyész­tő is akad. Az elnök maga is te­nyésztő, az ő tenyészetéből szár­mazó ebek a Borostyánkői Vé­nusz kennel nevet viselik. Tóth Sándor saját tenyésztésű kutyá­val már országos kiállításon is győzött. Idén augusztusban - immár sokéves hagyománynak megfelelően - Balassagyarmat kapta meg a jogot az országos kiállítás megrendezésé­re, amelynek során 105 fajta, közel ezer kutya mérette meg magát a Pa­lóc ligetben. Lengyelor­szágból, Olaszországból, Szlovákiából, Romániá­ból és Finnországból is érkeztek nevezések. A város önkormányzata ál­tal támogatott és a pol­gármester fővédnökségével megrendezett verseny több kate­góriában zajlott, s a küllem alap­ján minősítették az állatokat. A kitűnően szervezett megméret­tetésnek - amelyhez a pompás ellátást a Svejk vendéglő biztosí­totta - olyan jó visszhangja volt, hogy 2011-ben a város ismét he­lyet adhat a kiállításnak, ame­lyet jövőre Salgótarjánban ren­deznek meg. A MEOE balassagyarmati szervezete író-olvasó találkozók­kal is színesíti életét. Nemrégi­ben a német juhászku­tya egyik legismertebb magyarországi szakér­tőjét, több könyv és szakcikk szerzőjét, Kis­bán Kázmért hívták meg, hogy bemutassa legújabb könyvét, amely „A németjuhász­kutya atyja” címet vise­li. Az író - aki az SV, a tenyésztés irányelveit meghatá­rozó németországi egyesület tagja is - érdekes gondolattal, remek ötlettel játszik el isme­retterjesztő regényében. Az egyesületet 1899-ben megalapí­tó Max von Stepanitz kapitányt, a fajta „megálmodóját”, létreho­zóját, a német juhászkutya aty­ját 1936-ban hibernálják, s a hi­bernálásból napjainkban ébred fel egy augsburgi klinikán. A kórházból titokban Magyaror­szágra szökve mindent megtud arról, időközben hogyan válto­zott meg az általa tenyésztett faj­ta külleme, mire képes manap­ság a kutya, milyen fejlődésen ment keresztül. Arról is értesül, hogy a német juhászkutya vi­lágszövetség is létrejött, de ka­landjain keresztül bepillanthat a második világháború után két részre szakadt, majd újraegye­sült Németország modern vilá­gába, a mobiltelefonok, nagy­szerű autók korába, a technika szédületes fejlődésébe is. Kis-' bán Kázmér - aki Bánházi ken­nel néven tenyészti kutyáit - mindeközben alapos szakköny­vet is írt, hiszen az olvasó szin­te mindent megtudhat a fajta külleméről, tenyésztéséről és te­nyésztőiről, a kiképzési gyakor­latokról, a német juhászkutya használatáról, például a rendőr­ségi nyomozásban. A szerző a Svejk vendéglőben megrende­zett író-olvasó találkozón el­mondta: boldogan fogadta el a balassagyarmati szervezet meg­hívását, s természetesen szíve­sen vállalkozik hasonló találko­zókra bárhol az országban és a megyében. Ami a balassagyarmati szer­vezetet illeti: folytatni kívánják az író-olvasó találkozókat, ku­tyásbált szerveznek, kibővítik a kutyaiskolát, s jövőre egy „kedr véne kutya szépségversenyt” terveznek. Továbbra is tartanak falunapokon bemutatókat, 2011-ben pedig állnak elébe az újabb országos kiállítás meg­rendezésének. Tóth Sándor elnök nyomaté­kosította: a kutyák összekötöt­ték gazdáikat, s az azonos élet­mód, azonos szemlélet ková­csolt igazi közösséget a szerve­zet tagjaiból. Kisbán Kázmér

Next

/
Thumbnails
Contents