Nógrád Megyei Hírlap, 2009. november (20. évfolyam, 252-276. szám)
2009-11-18 / 266. szám
2 2009. NOVEMBER 18., SZERDA NÓGRÁD MEGYE Sürgősen ellátva osztályra irányítani Huszonnégy órás szolgálatot teljesít ez az eleven kapu, a nagy egység előszobájában. Csak ideiglenesen, s legfeljebb egy napig tartózkodnak itt a betegek, s lényegében annyi ideig, míg eldöntik, kiderítik, melyik osztályon a helyük. S míg mihamarabb el nem látják őket a legszükségesebbekkel. Fiatal szervezeti egység ez, amerikai mintát követve vezette be Európa, mert az egészségügy már csak ilyen: ha ki is van szolgáltatva a mindenkori gazdaságnak, akkor is próbál gyorsabban, többet tenni. Tudjuk kiért és miért. Hogy Brendon hazaköltözhessen M. J. ~ Bátonyterenye. idén júniusban kapott új szívet az ötéves Márkus Brendon, de a műtét után nem mehetett haza, a városvezetéstől rendelkezésükre bocsátott átmeneti lakás várta a műtét után. A kisfiú jól van, sokat tartózkodik a szabadban, mértékkel mozoghat is és már ritkábban kell ellenőrzésekre járnia. Szeretne azonban szüleivel együtt visszatérni Dobó úti kis családi házukba, ez azonban jelenleg nem alkalmas arra, hogy egy szívműtött gyerek otthona legyen. Az ablakok ugyanis cserére szorulnak, nincs fürdőszoba, a konyhában pedig meleg víz, a hagyományos fűtés helyett korszerű kellene, a pené- szesedés problémája is megoldandó. Minderre - bár akadnak felajánlók, adományozók - nincs a szülőknek pénze. A kisterenyei sportegyesület segíteni kíván a családnak: november 21-én 19 órai kezdettel jótékonysági bált rendeznek a Kossuth Lajos Általános Iskola ebédlőjében. A belépő ára magában foglalja a vacsora költségeit is, a bevételt Márkuséknak ajánlják fel. Mulatoznak fláf Hí"1 IH'áf.r Zsó-Kata bálba várják az érdeklődőket a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ munkatársai november 21-én, szombaton 20 órától. Az esőbe hajló, enyhe novemberi nap viszonylagos délelőtti nyugalmat hoz a Szent Lázár Megyei Kórház sürgősségi betegellátó osztályának (sbo). A viszonylagos őszi meleg talán a kóros testi folyamatokat is tompítja, lassítja. így, bár mentő előre jelzett érkezését várja a stáb, most mégis mérsékelt a sürgésforgás. Dr. Augusztin Attila osztályvezető főorvos talán teljes negyedórát is tud szakítani arra, hogy szavakba öntse, mit jelent a szakma, a gyakorlat „nyelvén” a sürgősségi betegellátás.- A nap huszonnégy órájában fogadjuk a - jelentős részben súlyos állapotú - betegeket, kiket a háziorvosok küldenek vagy a szakrendelések irányítanak ide, de rosszulléte esetén bárki jöhet, hogy megkapja a számára fontos kórházi segítséget. Részben belgyógyászati jellegű panaszokkal érkeznek, másrészt ide hozzák a baleseti sérülteket is - mondta a vezető főorvos. Nincs egy évtizede, hogy létezik ez a részleg, „ a felvételi” volt az elődje, s eleinte csak a sérülteket, és a belgyógyászati problémákkal érkezőket látták el ebben a kórházi egységben. Később szélesedett a profilja, s ez ma sem befejezett folyamat: az érintett klinikai területek számának fokozatos növelésére törekvés ma is cél. Lényegében ugyanis innen, mintegy sajátos kapun át kerülnek a páciensek arra a további osztályra, ahol az egészségi problémájuknak megfelelő gyógykezelést megkaphatják. Az sbo tehát nem egy adminisztrációs előszoba, ahol nevet és lakcímet rögzítenek. Olyan „előtér”, amely kiszolgálja a kórházat azzal, hogy felméri a beteg állapotát, s a felállított diagnózisnak megfelelően küldi tovább. így az érintett célzott terápiája hamarabb megkezdődhet, s ezáltal nőhet az esély a gyorsabb felépülésre.- Sorrendet állítunk fel a beér- kezők, beszállítottak között, Vizsgálatokkal, a tünetek figyelembevételével eldöntjük, kinek legsúlyosabb az állapota, s elsőnek mindig őket látjuk el. Akiknek kritikus a helyzete, mert például bizonyos életfunkciókkal baj van, akár keringési, légzési zavar áll fenn, először természetesen ezt rendezzük, azután történhet meg a továbbszállításuk. Dr. VekszleméVukovics Éva főnővér kérdésünkre elmondta: havonta mintegy kétezer embert látnak el, s itt csak szakorvosok dolgoznak. Nehézsége, illetve sajátossága ugyanis az itteni munkának, hogy nem lehet szó viszonylag egyenletes beáramlásról sem, s bizony, mikor például egyszerre tucatnyian jönnek, a sürgősségi besorolás következtében elkerülhetetlen a várakozás. Nem szólva arról, hogy a sürgős esetek mellé jöhet egy még sürgősebb. Arra a kérdésre, hogy pluszképzettség kell-e az osztályos orvosi, ápolói munkához, a főorvos azt válaszolta, sok szakmát felölelő tudás szükséges az itt dolgozó szakemberek részéről. Ennek folyamatosan bővülő orvosi, nővéri létszámmal igyekeznek megfelelni. Hozzátette: azt, hogy ez egy speciális terület, jelzi az is: van már az országban sürgősségi orvosi szakképzés. Dr. Augusztin Attila jelezte, nem csak súlyos betegek kérnek itt segítséget. Napközben a rendelőintézetbe mennek a járó betegek. A nap további részében azonban az osztályra jönnek esetenként napok óta fennálló panaszokkal. Hogy a rendelések után próbálnak orvoshoz jutni az emberek, annak az állásféltés is egyre inkább oka, hiszen nem mernek igazoltan sem hiányozni a munkahelyükről. Napjainkban még talán nagyobb jelentőségű dolog elérni, hogy egészségügyi létesítményben komolyabb beruházás, beszerzés valósuljon meg. Most mégis erről lehet hírt adni: a sürgősségi betegellátó az intézményvezetés és a fenntartó sikeres pályázatának köszönhetően fejlesztés előtt áll. Mint a vezető főorvostól megtudtuk, bővítésre, valamint az elhasználódott műszerpark felújítására, hiányzó eszközök beszerzésére is lesz mód a jövő év tavaszától. A főnővértől megtudtuk, meghatározott havi keretből gazdálkodnak, s nem ritkán van szükség pótkeretre, A szakmai szellemi „pótkereteket” pedig rendszeres továbbképzésekkel teremtik meg, jelenleg is tanulnak ketten a fővárosban. Arccal a térségi vasút felé! Becsó Zsolt tájékoztatója egy sikeres uniós pályázatról- A nyugat-nógrádi térségi vasút még a XIX. század végén, a XX. század első évtizedeiben épült. Jelentőségét jelzi, hogy közvetlen összeköttetést teremtett Ipolyság-Balassagyarmat-Szécsény- Losonc között és biztosította az összeköttetést Budapesttel, illetve a dunai kikötővel. A trianoni szerződés következményeként megállapított új országhatár a térséget szétválasztotta. A vasúti kapcsolat azonban megmaradt mindaddig, amíg az 1960-as években fel nem szedték a vágányokat a Drégelypalánk-Hont közötti 6,3 kilométeres szakaszon. Néhány évvel ezelőtt megszűnt a vasúti közlekedés Ipolytarnóc és Losonc között is. Ezek a változások kedvezőtlenül érintették a Nyugat-nógrádi hálózatot, a környéken termelő üzemeket, és nem utolsósorban a lakosságot - mondta kérdésünkre Becsó Zsolt országgyűlési képviselő, a Nógrád Megyei Közgyűlés elnöke.- Mivel indokolták a vasúti visszafejlesztést megyénkben?- Elsősorban a kevés utassal, a gazdaságtalan működéssel, amivel kapcsolatban meggyőző, hiteles információkkal nem találkoztunk. Közismert az ösz- szefüggés, hogy a vasút egy térségben mindig is fontos tényezője a gazdaság- fejlesztésnek.- Tettek-e lépéseket a vasúti közlekedés korlátozása ellen?- Amit lehetett megpróbáltunk. Számos vizsgálat készült a működtetés eredpiényességének javítása érdekében. Ennek volt része egyebek között 2005-2006-ban a térségi vasút modellezése. Sajnos, a kísérletet érdemi intézkedés nem követte. Sőt! Romhány és Diósjenő között a MÁV leállította a forgalmat 2007 áprilisában. Újra ás újra napirendre kerül az elképzelés, amely szerint megszüntetik a vasúti közlekedést Balassagyarmat és Ipolytar-nóc között is.- A hátrányos intézkedések kedvezőtlen hatással vannak a magyar-szlovák határ menti együttműködésre is...- így igaz! Talán ez is közrejátszott abban, hogy a Neogradiensis Euroré- gióban a tavalyi esztendő elején megfogalmazódott az elképzelés, hogy éljünk az európai uniós pályázás lehetőségével, és vizsgáljuk meg a határon átnyúló térségi vasút működésének lehetőségét. Nyilvánvaló, hogy különösebb beruházás nélkül, akár azonnal megnyitható az Ipolytar-nóc-Losonc vonalszakasz, ami egyben megteremtené a vasúti ösz- szeköttetést Balassagyarmat és Losonc között is. A Drégelypalánk-Hont közötti szakasz helyreállítása pedig Párkány, illetve Zólyom irányába jelentene kapcsolatot. Ezeknek a tényeknek a figyelembevételével a nyugat-nógrádi vasút működtetése egészen más megvilágosí- tást kaphat.- Sor került már konkrét lépésekre is?- Szakembereink előzetesen egyaránt felvették a kapcsolatot a MÁV és a szlovák vasút illetékeseivel. Mind a két fél támogatta az elképzelésünket, ami bátorítást jelentett ahhoz, hogy pályázatot nyújtsunk be a szlovák-magyar határ menti együttműködés operatív programja keretében, egy Ipoly-völgyi vasút megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére.- Milyen eredménnyel pályáztak?- A pályázatunk sikeres volt. A 112 ezer eurós összköltségű projekt megvalósítására 95 százalékos támogatást ítéltek meg, amelynek 85 százaléka uniós, 10 százaléka nemzeti forrás. A maradék 5 százalékot a projektben részt vevő partnerek finanszírozzák.- Mondhatni, hogy teljes arccal fordultak a térségi vasút felé?- Biztos, hogy nem egy vicinális sebességével haladunk. Az elmúlt hetekben, közbeszerzési eljárás keretében kiválasztottuk a tervezőket. Magyar oldalon a Nemzetközi Bankárképző Központ Zrt., Szlovákiában a Rimaszombati Regionális Fejlesztési Ügynökség kapott megbízást.- Mi a soron következő teendő?- A tervező szervezetek, egymással szinte napi kapcsolatban együttműködve, első lépésként felmérik a jelenlegi és a várható utazási, szállítási igényeket, amelynek birtokában vizsgálhatják a térségi vasút megvalósíthatóságát. A végső dokumentumok várhatóan a jövő év közepén állnak majd rendelkezésünkre.- Nem zavaró, hogy időközben újabb hírek látnak napvilágot vasúti szárnyvonalak megszüntetéséről?- Figyelemmel kísérjük, hogy a kormányzat milyen elképzeléseket alakít ki a közösségi közlekedés átalakítására. Emiatt is fontosnak tartom, hogy kezdeményezésünkről, munkánkról tájékoztassam az illetékes kormánybiztost és a MÁV új vezetőjét. Egyébként biztató, hogy mindketten levélben üdvözölték a projekt uniós pályázati sikerét és iá Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Európai Unió Európai Regionális Fejlesztési Alap 1 . > • . \ V Becsó Zsolt
