Nógrád Megyei Hírlap, 2009. november (20. évfolyam, 252-276. szám)
2009-11-12 / 261. szám
4 2009. NOVEMBER 12., CSÜTÖRTÖK Nem mindig dobhatsz hatost az élet dobókockáján! A szerelem a diákéletben is jelen van, bár ezek a kapcsolatok manapság nem hosszú életűek. Kettőnk közül csak az egyikünk van túl az első szerelmen, bár inkább azt mondhatnánk, hogy a kiszámíthatatlan érzelmek áldozatává vált, mint általában a diákok többsége ezekben az esetekben. Különleges és titokzatos érzés, sose lehet tudni, mikor talál rád, esetleg mikor hagy el. Az elején mi is nagyon szerettük egymást, bár mindezt titokban kellett tartani. Először nagyon belelovalltam magam a hirtelen jött szerelembe. A túl nagy beleélés és a váratlan szakítás fájdalmas volt, de tanulságos és a barátok segítségével sikerült túltenni magam rajta. Be kell látni, nem mindig dobhatsz hatost az élet dobókockáján! Néha jobb is, ha összetörve hagyjuk az üveget, minthogy megsebeznénk magunkat a szétpergő szilánkokkal. Az említett fiúval azóta sem vagyok jóban, bár szerintem szakítás után ha fiú és lány barátok maradnak, akkor nem is szerették egymást igazán. Tapasztalatot gyűjtöttem és hatalmas lelki erőt ahhoz, hogy bele merjek kezdeni egy másik kapcsolatba, amelynek szintén megvannak a sajátos problémái, de közösen megbeszéljük ezeket, sőt, az ebből adódó veszekedések megerősítik a kapcsolatunkat. Elgondolkodtató azoknak az embereknek az esete, akik a kapcsolatuk során szexuális viszonyt is létesítenek párjukkal. Úgy érzik, csak ez segít nekik abban, hogy a kapcsolatuk ne laposodjon el, de ezt csak érzelmi alapon szabad megtenni, s nem divatból, dicsekvési szándékkal, skalpokat gyűjtve. Ha egy felnőtt családot szeretne alapítani, akkor legtöbb esetben összeköltözéssel vagy házassággal kezdi, de manapság születnek gyerekek élettársi viszonyból is. Akiknek nem elég mindössze az élettársi viszony, házasságkötéssel fonják össze életüket. Bizonyára mi is szép menyasszonyi ruhában fogunk egyszer örök hűséget fogadni valakinek, és boldogan, szeretetben élünk párunkkal. Amikor ez az idő eljön, akkor a régmúlt diákszerelmekre egy szép emlékként tekinthetünk majd. Róza Judit, Susán Alexandra, Váci Mihály Gimnázium, 8. a 5A7TÓ V) TANUtÁS Néma vágyak A legtöbb emberben felmerült már a kérdés, amely az életünk értelmére szeretne elfogadható választ kapni. Valójában meg tudjuk határozni létünk legvégső célját? Minden egyénnek más-más terve van a jövőjével kapcsolatban, de sokszínűségünk ellenére egy közös tényezőt mégis magunkban hordozunk. A lelkünk mélyén lakozó, néma vágyaink kizárólag egy fókuszpontban találkoznak eltérő látásmódunk ellenére is. A feltétlen boldogság keresése, a teljesség utáni vágyakozás szerves részünké válik születésünktől fogva, életkortól és nemtől függetlenül. Ha nyugalmas, meghitt életről álmodozunk, elsősorban szívünk elveszett kulcsát kell, hogy megtaláljuk elménk kopár, sziklás tájain. Amíg csak a szív kapuit bámuljuk, nem ismerhetjük fel kibontakozó valóságunk sugárzó fényét, s így megváltásra sem számíthatunk. A párkapcsolat alapvető feltétele, hogy tisztában legyünk saját értékeinkkel, s ez alapján próbáljunk megfelelő társra találni. Amikor a két fél gondolatai hasonló síkra terelődnek, aminek folytán teljes megértésben, harmóniában képesek együtt élni, akkor könnyen felléphet a „varázslatos” érzés, amit hétköznapi nyelven szerelemnek nevezünk. Ilyen tudat- állapotban szinte képesek vagyunk téren és időn kívül létezni, ahol figyelmünket kizárólag az általunk kiválasztott személynek szenteljük. Ha nem vagyunk tisztában azzal, hogy a koncentrált gondolataink fokozott érzelmi indukciót eredményeznek, könnyen eluralkodhat rajtunk a szűnni nem akaró vágy. Amennyiben úgy véljük, hogy megtaláltuk a tökéletes társat, és nem kívánunk tovább kutatni, abban az esetben el lehet gondolkodni a közös élettér kialakításán is. Későbbiek során szentesíthető az összetartozás egy esküvő keretein belül is, ez szorosabb köteléket teremt a két egyén között, amely kötelék a törvény által is megerősíti a család fogalmát. Ha a családi közösség élete elér egy szociális fejlettségi szintet, és az anyagi javakban egyáltalán nem szűkölködnek, akkor el lehet töprengeni akár a gyerekvállaláson is. Ehhez a közös döntéshez feltétlen szükséges mind az anya, mind az apa hozzájárulása - egyéni, önző akaratérvényesítésnek itt helye nincs! A család- alapítás jövőbeli boldogságunk egyik alapja, életünk olyan meghatározó közege, amelyben képesek vagyunk saját magunkat is tökéletesíteni. Sándor Márton, Váci Mihály Gimnázium, 10. a Tökéletesek, akik nem ők Nemrégiben pár barátommal a hírességekről beszélgettünk: sok színészről, riporterről, különböző sorozatok szereplőiről. Hihetetlen mennyire nem hihetünk a kameráknak! Szinte minden hírességnél rájöhetünk, hogy nem is olyan hibátlanok, mint ahogy mi gondoljuk. Ezzel nem csak a külsőre, a belsőre is célzok. A sztárok külseje a sminkesüktől vagy a saját maguk által elkészített sminktől, s perA szerelem alatt mindenki mást ért és mindenki másképp éli meg. Bár a felnőttek úgy vélik, hogy ez a mi korunkban még csak „gyerekszerelem” és majd elmúlik, arra nem is gondolnak, hogy bár nem vagyunk még túl a középiskolán, de mi is érezhetjük azt, mint egy nálunk jóval idősebb. Fiatal korunk ellenére mi is tudunk szeretni, s boldogok lenni valaki mellett. Az én történetem két évvel ezelőtt kezdődött. Egy baráti összejövetelen megismersze a fotósoktól és operatőröktől függ. Nézzünk például egy riportert: mit retusálhatnak ki a videóján? A válasz egyszerű: bármit. Eltűntethetnek egy rosszkor megjelenő pattanást és alakíthatnak bárhol a testén egy megfelelő programmal. Nem értem a hírességeket: tökéletesek akarnak lenni, olyanok, akik nem ők. Olyan emberek, akikre felnézhetünk a hi- bátlanságukért; nem maguknak, hanem kedtem egy fiúval. Nagyon jól összebarátkoztunk, minden beszélgetés után egyre szorosabbá vált a kapcsolatunk. Ezután ha találkoztunk, hevesebben vert a szívem és azok a bizonyos pillangók röpködtek a hasamban, ahogy mondani szokás. Sokféleképpen alakulhatott volna, mégis mindkettőnk részéről szerelem lett belőle. Ez az érzés azóta is tart. Mint mindenhol, nálunk is vannak viták, de nincs olyan, amit ne lehetne megoldani. Lehet, sok mindenmásoknak akarnak megfelelni. Szerintem nem csak a sztárt kellene bennük meglátni. Nekem nem egy, hanem sok példaképem van. Ők nem sztárok, hanem színészek, írók, családtagok, barátok, vagyis akikre számíthatok a bajban. Lőrincz Réka, Borbély Lajos Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, 11. sa Lehet, később ő lesz a férjem Ingyen van A szerelem. Az álomvilágban élő romantikusok számára ez egy olyan titokzatos erő, amely rabul ejt, és az életben csak egyszer tapasztalható érzésével tölt el. Véleményük szerint a szerelem kizárólag a szív dolga, olyan valami, amit nem kell megérteni, hiszen csak átélni lehet. A szerelem mindent legyőz és örökké tart... Ékképpen hangzanak a romantikus közhelyek. Semmi kétségem nincs afelől, hogy a szerelem egy egyedülállóan szép és rendkívüli módon megtapasztalható érzelem. A filmek, a könyvek és a tévéműsorok azt akarják velünk elhitetni, hogy az első látásra fellobbant szerelem örökké tart. El kell ismerni, hogy általában a külső az, ami miatt két ember észreveszi egymást, bár szerintem ez elég megtévesztő lehet, hiszen nehéz elsőre „meglátni” egy személy igazi énjét. Az ajándék csillogó csomagolása semmit se mond el számunkra arról, hogy mi van benne. Sőt, a legelegánsabb csomagolás is takarhat hasznavehetetlen ajándékot. Azt gondolom, hogy amikor szerelmes valaki, a másik személy jóléte és boldogsága ugyanolyan fontos, mint a sajátja. Az élettársi viszonyról egyesek úgy gondolják, hogy ez a kapcsolat azért ésszerű, mert lehetővé teszi hogy két fél jobban megismerje egymást, mielőtt még belemennének a házasság tartósabb kötelékébe. Azt is mondják, hogy a házassági anyakönyvi kivonat csupán egy „papír”. De valójában a házasságban élő párok félelem és bűntudat nélkül élnek együtt és élvezik barátaik és rokonaik megbecsülését! Gyermekeiknek nem kell magukon viselniük azt a szégyent, hogy esetleg törvénytelen gyermeknek bélyegzi őket a környezetük. A szakítás. Bármilyen rosszul érint is először a szakítás, egy dologban szinte biztos vagyok: sokkal rosszabbul éreznénk magunkat egy boldogtalan párkapcsolatban. Boldogság. Az emberek által megválasztott politikusok keményen küzdenek azért, hogy megkíséreljék boldoggá tenni a választóikat. A vallásvezetők szintén boldogságot-ígérnek. Ám az igazi boldogságot nem a boltokban, az üveg fenekén, gyógyszerekben, fecskendőben vagy bankszámlán lehet megtalálni. A boldogságot nem lehet megvásárolni - ingyen van, mégpedig az orrunk előtt. Toldi Klaudia, Váci Mihály Gimnázium, 10. a Megüti az embert, mint egy jófajta ital A szerelem egy furcsa varázslat, ami képes úgy megütni az embert, mint egy jófajta ital. Mindegy, hogy férfi vagy nő, mindenkinek igénye a szeretet, a gyengédség és a törődés. Az egyéhnek a szerelme a lelki társa, bizonyos értelemben a barátja is, akire mindig számíthat és bízhat benne. Fontos a hasonló érdeklődési kör és a kompromisszumkészség. Ha valaki szerelmes, arra nem tud ésszerű magyarázatot találni. Az érzés ellen küzdeni se lehet, s a legváratlanabb pillanatban bukkan fel, felforgatva szürke hétköznapjainkat. Később előfordulhat a házasság gondolata - véleményem szerint azonban a papír fontossága elenyésző. Sokszor pont az esküvő után romlanak meg a kapcsolatok - minek kockáztatni, ha minden olyan nagyszerű? Vannak, akik hagyományból házasodnak, sokaknak gyermekkori álmuk teljesül, ha végigvonulhatnak a násznép előtt gyönyörű fehér ruhában. Szerintem házasság nélkül is lehet boldog egy pár, még ha nem is mondhatják el magukról, hogy férj és feleség. Persze mint minden dolognak, ennek is megtalálható az árnyoldala: ha valamiben nincs meg az egyetértés, vagy a másik félnek csak a hibáit tudjuk felróni, abból azonnal vita alakulhat ki. Az emberek döntő többsége nem próbálja kijavítani a hibát, inkább hagyja, hogy végleg tönkremenjen az, ami egykor szép volt. Ilyenkor felmerül a válás kérdése, ami rendkívül bonyolult, vitával teli, hosszú folyamat, hiszen nagyon nehéz megválni attól, akit életünk részévé vált - akár szeretjük a végszó kimondásakor a másik félt, akár nem. Németh Dominika, Váci Mihály Gimnázium, 10, a ben eltérően gondolkodunk, ennek ellenére mindig sikerül közös nevezőre jutnunk. Számomra az egyik legfontosabb, hogy őszinték legyünk egymással. Szeretném, hogy ez sokáig így maradjon. Ki tudja? Lehet, később ő lesz a férjem. Most azonban korai még ezen tűnődni, de bárhogyan is történik majd, hogy mi lesz a folytatás, az csak rajtunk áll. Bodzás Szabina, Váci Mihály Gimnázium, 11. b