Nógrád Megyei Hírlap, 2009. október (20. évfolyam, 227-251. szám)

2009-10-08 / 233. szám

GAZDASÁG JO TANACS Egy hónap után sincs kész a javítás várakozás Olvasónk bevitt javításra egy garanciális készüléket a szakszerviz­be. Több mint egy hónap­ja vár. Érdeklődésére azt a választ kapta, hogy a szükséges alkatrész nem érkezett meg. a törvény úgy fogalmaz, hogy a szerviznek töreked- | nie kell rá, hogy 15 napon belül megjavítsa a készüié- | két. Ez elég képlékenyen ér- | telmezhető, hiszen a tizenöt nap valójában nem pontosan megszabott határidő. Min­denesetre a fenti esetben már kétszer tizenöt napról van szó, így a vásárló pró­bálkozhat azzal, hogy kéri a szerviztől a tanúsítványt, miszerint a termék nem ja­vítható. Ezt a dokumentu­mot hívták régebben csere­utalványnak, birtokában az üzletben kötelesek a fo­gyasztónak adni egy másik, ugyanolyan készüléket. Vagy ha nincs olyan, vissza­fizetni a pénzt. a szerviz azonban nem kö­teles kiállítani a tanúsít­ványt. Továbbra is mondhat­ja, hogy ő igyekszik betarta­ni a tizenöt napos javasolt határidőt, és nem rajta mú­lik, hogy a szükséges alkat­rész nem érkezett még meg. Ami egyébként valóban el­képzelhető, hiszen a szak­szervizek sajátossága, hogy csakis eredeti alkatrészekkel dolgoznak. Gyakran azon­ban ezeket külföldről lehet csak beszerezni, ami időbe telik. a kedves olvasó tehát vagy vár tovább az alkatrészre, vagy hivatkozván a tizenöt napos határidőre, bejelenti panaszát a szerviznél, és ha nem sikerül velük zöld ágra vergődni, a fogyasztóvéde­lemhez fordul. Elviheti a ké­szüléket másik szervizbe is. Lehet, az hamarabb elkészül majd a munkával, de nem fogja garanciálisán, azaz díj­mentesen megcsinálni. ■ Rados Virág kérjük, írja meg fogyasztó- védelmi panaszait! jotanacs@axelspringer. hu Végre megállapodtak.. . A kórházvédők, a pénzügyminiszter és Székely Tamás egészségügyi miniszter tegnap este megegyezett az intézmények finanszírozásáról. Az igényelt 25,5 milliárd forintnál már októbertől több kerül a kórházakhoz és a szakrendelőkhöz. A kormány módosítja a jövő évi költségvetési tervet, s ha a parlament is rábólint, akkor elmaradnak a kórházi demonstrációk, éhségsztrájkok. Képünkön Székely Tamás üdvözli Tulassay Tivadart, a SOTE rektorát (középen), Baráth Lajost, aki a kórházvédők gazdasági érdekeit képviselte Marad 65 ezer egy diáknak normatíva Ingyen ehet a 200 ezer bölcsődés, óvodás és iskolás Jövőre is normatíva for­májában garantálja a kor­mány a gyermekétkezte­tés támogatását. Az eh­hez szükséges forrásokat biztosítja a kabinet. Munkatársunktól Budai Bernadett kormányszóvi­vő a kormány szerdai ülése után közölte: mégsem lesz pályázati rendszer, 2010-ben is normatíva útján garantálja a kormány a szükséges forrást a gyermekét­keztetésben. Hozzátette: döntöt­tek arról, hogy a gyermekétkez­tetésre elkülönített forráshoz a lehető legegyszerűbb formában jussanak hozzá az önkormány­zatok. Leszögezte: jövőre az in­tézmények a közétkeztetésre jo­gosult mintegy 573 ezer gyer­mek után megkapják az idei nor­matíva száz százalékét, azaz évi 65 ezer forintot, írja az MTI. Budai Bernadett szerint a tá­mogatást a kormány az eddigi tervek szerint is biztosította vol­na, most csak a módszert egy­szerűsítette le. A döntés azt je­lenti, hogy jövőre is ingyenesen étkezhet mintegy 200 ezer böl­csődés, óvodás és iskolás; és megmarad a kedvezményes ét­kezés mintegy 369 ezer gyer­meknek esetében - közölte. Jövőre is tovább bővül az in­gyenes étkezésben részesülő gyermekek köre, hiszen 2010-től a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő böl- csődések, óvodások, valamint az 1 -6. osztályos diákok mellett a 7. osztályos rászoruló gyermekek is ingyenesen étkezhetnek; en­nek forrása biztosítva van a jövő évi költségvetés tervezetében. 2010-ben 50 százalékos mér­tékű kedvezményes étkezésre lesznek jogosultak a 8-13. évfo­lyamon tanuló, rendszeres gyer­mekvédelmi kedvezményben ré­szesülő diákok. Budai Bernadett felhívta a figyelmet: megmarad a kedvezményes étkeztetés azon bölcsődés, óvodás és iskolások számára is, akik rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre nem jogosultak, de tartósan be­tegek, fogyatékosok, három vagy több gyermeket nevelő család­ban élnek. A szóvivő megerősítette, a kor­mány támogatja azt a szocialis­ta módosító indítványt, amely rendezi a gyermekétkeztetés ügyét. Több forrásból biztosítják a normához a támogatást, ami érintheti a költségvetési tarta­lékot is. ■ Gráf: hallgasson ránk az Európai Unió! tejágazat Magyar javaslat: ötven százalékkal emeljék az exporttámogatást Az Európai Unió tejpiaci gondjai­nak megoldásában segíthetne, ha - részben vagy egészben - el­fogadnák a magyar javaslatokat - jelentette ki Gráf József föld­művelésügyi és vidékfejlesztési miniszter szerdán Budapesten, a kormányszóvivői tájékoztatón. Az agrártárca irányítója közöl­te: a tejpiaci gondok orvoslására Magyarország szerint átmeneti­leg meg kellene emelni a tej ex­porttámogatását 50 százalékkal. Emellett szintén átmenetileg 50 százalékkal volna célszerű nö­velni az intervenciós árakat, va­lamint a kvótaalapú közvetlen támogatások mértékét. Gráf Jó­zsef úgy vélekedett: a magyar ja­vaslatok elfogadása jelentősen enyhíthetné az unió tejesgaz­dáinak kritikus helyzetét. A miniszter jó irányba tett, de kis lépésnek minősítette a leg­utóbbi uniós informális agrár­miniszteri értekezleten elfoga­dott határozatot, amelyben 20 ország hívta fel az Európai Bi­zottságot, hogy záros határidőn belül fogalmazza meg konkrét javaslatait a tejpiaci gondok megoldására. ■ 2009. OKTÓBER 8., CSÜTÖRTÖK Deficiteljárás már húsz EU-tagállam ellen az európai bizottság szer­dán újabb kilenc tagállam ellen indított nagyobb költ­ségvetési hiány miatt defi­citeljárást. így már húsz tagország - köztünk ha­zánk - ellen van érvényben a procedúra. A három szá­zalék alatti deficitet produ­káló országok: Bulgária, Ciprus, Dánia, Észtország, Finnország, Luxemburg és Lengyelország. Ők megfe­lelnek a maastrichti krité­riumnak. Erdei Tamás ismét a bankszövetség elnöke MINT LAPUNKBAN tegnap megelőlegeztük, szerdán a Magyar Bankszövetség tes­tületi ülése Erdei Tamást, az MKB Bank elnök-vezér­igazgatóját választotta elnö­kévé. Korábban közel 12 éven át már betöltötte az el­nöki tisztet. A testület új el­nökségi tagokat is válasz­tott Papp Edit, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója és Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója személyében. Andor László lesz az új EU-biztos? Andor Lászlót, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank igazgatóságának tag­ját jelöli az Európai Bizott­ság magyar tagjának Bajnai Gordon az InfoRádió szerint. Budai Bernadett kormányszóvivő nem kom­mentálta a hírt. Azt mond­ta, a miniszterelnök egy héten belül bejelenti Ma­gyarország jelöltjét a bizto­si posztra. Budai: egy hét múlva eldöntik Több mint hétezren értékelték lakóhelyük állapotát közvélemény-kutatás A tízezer fő alatti települések életminőségén javíthatnak az ÚMVP forrásai Az alapszolgáltatásokról is kér­dezték az embereket azon közvé­lemény-kutatás során, amelyet a Szonda Ipsos végzett 2009 nya­rán az FVM Vidékfejlesztési, Kép­zési és Szaktanácsadási Intézet megbízásából. Az Új Magyaror­szág Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) fő célterületén, a 10 ezer fő alatti telepü­léseken végzett felmérés a személyes felkeresés módszerével, megyén­ként 370, összesen 7030 fő megkérdezésével készült, akik együttesen az összes érintett tele­pülés felnőtt népességet reprezen- tálják. A minta nagysága és - nem, életkor, iskolázottság, foglal­kozás, anyagi helyzet szempontjá­ból vett - összetettsége miatt an­nak valószínűsége, hogy a meg­állapítások az ország és a régiók teljes lakosságára is igazak, na­gyobb mint 95 százalék. A megkérdezettek felemás ér­tékelést adnak a lakóhelyükön történt közelmúltbeli változások­ról: a fejlődést érzékelők aránya meghaladja a hanyatlást tapasztaló­két (34, illetve 22 szá­zalék), ám ezt a kedve­ző összképet árnyalja, hogy a legnagyobb csoport (42 százalék) stagnálásról számolt be. Az elmúlt néhány évet külö­nösképpen a közép-dunántúliak és a Pest megyeiek élték meg si­kertörténetként: 43-44 százalé­kuk szerint településük előrébb lépett. Ezzel szemben az észak­alföldiek tekintélyes része ku­darcként élte meg az évtized má­sodik felét, ebben a régióban ugyanis az átlagot jóval megha­ladja a hanyatlást említők aránya (34 százalék). A kutatás érdekes­sége, hogy az ország egyik legfej­lettebb régiójában, Nyugat-Du- nántúlon az emberek fele úgy vé­lekedik, lakóhelyük mostanában nem fejlődött. Magyarázatot az je­lenthet, hogy az itteniek elvárásai között vélhetően a gyarapodás­nak más összetevői vannak, mint egy elmaradottabb régió lakóinál. Az infrastruktúra és a közszol­gáltatások színvonala erőteljesen meghatározza azt, hogy az embe­rek mennyire tekintik fejlettnek vagy fejletlennek lakóhelyüket. Kutatási tapasztalatok számos esetben igazolták, hogy ha a min­dennapokat meghatározó körül­ményekkel kapcsolatban akár a legkisebb hiányérzete is támad a lakosságnak, ezzel arányosan az általános közérzet jelentős mér­tékben romlik. Ezért lehetséges az, hogy a vidéki társadalom az infrastruktúrával és az alapszolgáltatások­kal ugyan közepes, vagy akár nagymértékben elégedett, mégis kevesen érzik úgy, hogy települé­sük maradéktalanul fejlődne. Az infrastruktúrán belül a csa­tornaellátás tekintetében jelentős különbségek figyelhetők meg az országrészek között. A közép- és nyugat-dunántúliak elégedettek, amit 70 körüli pontokkal fejeztek ki, míg a másik végletet a dél-al­földiek jelentik, akik értékelése rendkívül kritikus: a szennyvíz- elvezetés állapotát mindössze 38 ponttal minősítették.­A kistelepüléseken élők kedvezően nyilat­koznak a posta és a mobilszolgáltató cé­gek által nyújtott lehe­tőségekről (84, illetve 83 ponttal illetik ezeket). Összességében elé­gedettek a mindennapi bevásár­lás feltételeivel (72 pont), a távol­sági buszközlekedéssel (66 pont). Ennél kritikusabbak a vasúti köz­lekedés gyakoriságával, hozzáfér­hetőségével (48 pont). Az ÚMVP számos intézkedése célozza azt, hogy a kutatás által tükrözött összkép rövid időn be­lül kedvezőbbé váljon. AIII. ten­gely közel 200 milliárd forint for­rást jelent az ötezer főnél keve­sebb lakossal rendelkező kistele­pülések számára, az októberben pályázható LEADER program pe­dig 70 milliárd felhasználására nyújt esélyt. Európai Mezőgazdasági Vi­dékfejlesztési Alap: a vidéki terü­letekbe beruházó Európa. Készült az Európai Unió, a Magyar Köztársaság kormánya és az ÚMVP Irányító Hatósága támogatásával. ÚJ MAGYARORSZÁG VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2007-2013

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents