Nógrád Megyei Hírlap, 2009. október (20. évfolyam, 227-251. szám)

2009-10-05 / 230. szám

2009. OKTÓBER 5., HÉTFŐ 3 NÓGRÁD MEGYE A menet a történelmi belvárosban is felvonult, ahol folytatódott a szécsényi szüreti vigadalom iom: szkmx.rádi tamás Szenográdi Ferenc Szécsény. A városban október 3-án, szombaton volt a legrégeb­bi helyi hagyományokkal ren­delkező szórakoztató rendez­vény, a szüreti. A feljegyzések szerint Szécsényben 1896-ban volt az első szüreti felvonulás. Idén a program több volt mint egy szüreti felvonulás és bál. Az egész napos színes, látványos, szórakoztató kavalkád már dél­előtt elkezdődött. A várkertben a Balassi Bálint Egyesület szer­vezésében íjászversenyt szer­veztek, az érdeklődők kipróbál­hatták ez irányú adottságukat. A belváros parkolójában a ha­lászléfőző versenyre kilenc csa­pat adta le nevezését. Az első a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Horgászegyesület, a második a kétbodonyi horgászegyesület, míg a „bronzérmes a Kábel hor­gászegyesület csapata lett. A sé­tálóutcában bemutatkoztak a palócföldi népi iparművészek, ott volt Vanyarcról Ferenczi Éva Mária patkolókovács és más al­kotók. Nagyné Mákos Izolda né­pijátékvezető közreműködésé­vel nem csak a gyermekek, a fel­nőttek is kipróbálták a különbö­ző játékokat. A nap fő attrakciója a hagyo­mányos szüreti felvonulás volt, amelyet több ezren néztek végig. Erre a napra a távolban élő szécsényiek közül is sokan haza­látogattak, de más települések­ről is érkeztek vendégek. A me­netet a lovas huszárok nyitották. Őket a csinos mazsorettlányok és a helyi borlovagrend tagjai dí­szes, mutatós egyenruhában kö­vették. Idén a bíró hintájában Zsíros Tamás és neje, a gazdáé­ban Pothoroczki Szabolcs és fele­sége foglalt helyet. Hintóba száll­tak a város elöljárói, dr. Serfőzőné dr. Fábián Erzsébet pol­gármester, Kolosiné dr. Percze Zsuzsanna alpolgármester, Bartusné dr. Sebestyén Erzsébet a város címzetes jegyzője, s társa­ságukban ott voltak a szlovákiai és a lengyelországi testvértele­pülések polgármesterei. Fülek­ről Agócs József Ipolyságról Bélik György, Szécsénykovácsibólfi/ip József, Wartáról Jan Serefinski, valamint Borenszki Ervin ország- gyűlési képviselő. Félvonultak a csőszök, szüretelő lányok, az arató férfiak, nők, a boristen a népes kíséretében. Népviseletbe öltözött lányok vitték a búzako­szorút és a szőlőkoszorút. Képvi­seltették magukat a helyi kertba­rátkor tagjai. Felvonultak a he­lyi, a meghívott hazai és a len­gyel népművészeti csoportok. A városháza előtt, ahol meg­állt a menet, a tűztorony abla­kából tárogató köszöntötte a több száz fős felvonulást és a né­pes érdeklődőket. A kisbíró (Ró­nai Egon) a polgármester asz- szonytól engedélyt kért a viga­dalom megkezdésére. A város első embere rigmusba szedve megadta a vigadalomra, szóra­kozásra az engedélyt. A mazsorettlányok bemutatója után a jegyző (Smelkó István) és a fiskális (Varga Bálint) a humor és az irónia jegyében áttekintet­ték a város egy évét. A közel két­száz szécsényi szereplő eltán­colta a híres szécsényi szüreti körtáncot, amelyet Őze János ta­nított be. A menet a történelmi belvá­rosba vonult, ahol folytatódott a szécsényi szüreti vigadalom. Dr. Serfőzőné dr. Fábián Erzsébet köszöntötte a megjelenteket, kö­zöttük a testvérvárosok polgár- mestereit, a kíséretükben lévő küldötteket, a nagykürtösi szak- középiskolából érkezőket, akik testvérkapcsolatot ápolnak a he­lyi gimnázium és szakközépis­kolával. A polgármester asszony azt mondta, hogy a nap, amely Szécsény várossá nyilvánításá­nak 675. évfordulójára való em­lékezés programsorozatához tar­tozik, a vidámság mellett a test­vértelepülésekkel való jó kapcso­lat ápolásáról is szól. A mazsorettcsoport fellépésével vette kezdetét a szabadtéri szín­padon az a műsor, amelynek Csatlós Noémi, a városi könyvtár vezetője volt a szóvivője. Fellé­pett a nagylóci asszonykórus, a helyi általános iskola második osztályos csoportja, az Iglice és a Palóc néptáncegyüttes, a len­gyelországi Warta néptánccso­port, a szekszárdi Holló együt­tes, akik a Bor legendája című összeállításukkal szórakoztatták a publikumot. Ha szüreti, akkor szőlő, ha szőlő, akkor bor. Gajzinger Pál, a szécsényi kertbarátkor tagja be­mutatta a borkészítés első fázi­sait, a szőlő darálását, sotolását. Az idén sem maradt el a borver­seny. A legjobb nedű Felker Jó­zsef nevéhez fűződik, a második Bélák Dezső, a harmadik Doman Ferenc bora lett. A kiméréseken meg lehetett kóstolni „a hegy le­vét”. Este vacsora és a hagyomá­nyos szüreti bál zárta a nap prog­ramját. Tisztelet Madách Imrének (Folytatás az 1. oldalról.)- Egy életút leltárba vett állo­másai képesek elhomályosítani a lényeget - mutatott rá Becsó Zsolt. - A lényeget Babits Mi­hály fogalmazta meg, amikor azt írta: Madách költeménye az egyetlen filozófiai költemény a világirodalomban. A gondolat takaratlan ereje őrzi meg költé­szetét örökre. Ezért érdemes új­ra és újra felfedeztetni itthon és Európában: hiszen napjainkban is milliók küzdenek azért, hogy jobbá és emberibbé tegyék a vi­lágot. Egy emberibb világ volt a célja Madách Imrének is, akinek szívében élt a palóc ember. A kü­lönleges, darabosan zárt nyelvet használva teremtette meg a Tra­gédia nagy nyelvi értékét, ne­mes pátoszát és gyönyörködtető zordonságát. Nagy szorongással vitte Budapestre „Az ember tra­gédiájáénak kéziratát, amely Arany János segítségével elin­dult az országos hírnév útján, s amelyet megismert a nagyvilág is. Ma is járja útját: iskolai tan­anyag, színházak repertoárjá­ban szerepel, számtalan kiadás­ban olvassák, szállóigéit saját­jukként mondogatják az embe­rek. Az egykori sztregovai reme­te, Madách Imre csillaga ott ragyog a magyar és egyetemes irodalom egén - zárta gondola­tait a közgyűlés elnöke. Szüreti felvonulások Karancsalja. A helyi Rozma­ring nyugdíjas egyesület szerve­zésében szombaton szüreti fel­vonulást és bált tartottak Karancsalján. A népviseletbe öl­tözött helybelieken kívül szá­mos vendégcsoport is színesítet­te a menetet, így ott volt többek között az egyházasgergei Posta­kör, a berceli és a nógrádsipeki hagyományőrzők, a szalma- tercsi és kazári népdalkor, a bujáki nyugdíjasok baráti köre, a csákányházi asszonykórus. Szüreti felvonulást és bált tartot­tak a hét végén többek között Kishartyánban, Honton és Diósjenőn is. Projektindító nap Karancslapujtőn A Mocsáry Antal Iskolafenntartó Tár­sulás (Karancslapujtő - gesztorintéz­mény, Karancsberény, Mihálygerge, Egyházasgerge, Karancsalja községek társulása) az elmúlt évben közel 400 millió Ft-ot nyert az ÉMOP-pályázaton az iskola épületeinek felújítására, kor­szerűsítésére. 2009. januárban ennek folytatása­ként a TÁMOP 3.1.4-08/2-2009-0087 „Érték és fejlődés” Kompetenciaalapú oktatás a Mocsáry Antal Körzeti Általá­nos és Művészeti Iskolában című pá­lyázat benyújtására került sor, melynek elkészítői a nevelőtestület tagjai közül kerültek ki. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatáskezelő Igazga­tósága 39 527 000 Ft összegű támoga­tásra érdemesnek ítélte a projektet, amely az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszí­rozásával valósul meg. A nyitókonferenciát pár napja ren­dezték meg a karancslapujtői művelő­dési házban, ahol megjelentek a peda­gógusok, a társközségek polgármeste­rei, a képviselő-testület tagjai, szülők. Morgenstern Ferenc, Karancslapujtő polgármestere köszöntötte a megjelen­teket és örömmel szólt a pályázat jelen­tőségéről. A plenáris ülés keretében az Educatio Nonprofit Kft. TÁMOP 3.1.1 Közoktatá­si Igazgatóság Hálózat Koordinációs Iro­da irodavezető helyettese, Henkrich Mi­hály „Alkotó közösségek-támogató kör­nyezet” címmel tartott előadást. Kiemel­te a kompetenciaalapú oktatás szerepét Morgenstern Ferenc, Karancslapujtő pol­gármestere köszönti a projekt nyitórendez­vényének résztvevőit az Európai Unióban, amely hozzásegíti a magyar fiatalokat a munkaerőpiacon való érvényesüléshez. Ezt követően Sallainé Sipkái Zsuzsa, az OKM közoktatás-fejlesztési osztályá­nak vezető főtanácsosa, szakreferens a közoktatást érintő operatív programok­ról szólt. A kompetenciaalapú oktatással kaj> csolatos helyi feladatokat az iskola igaz­gatója, dr. Szondi Béla projektmene­dzser ismertette. Szólt azokról a lehető­ségekről is, amelyek a pályázat anyagi hozzájárulásával eredményesebbé te­hetik az iskolában folyó oktató-nevelő munkát, javíthatják a pedagógusok fel­készültségét az olyan előre nem várt helyzetekben, amelyek napjainkban egyre gyakrabban jelentkeznek. Az összejövetel további részében mű­helyfoglalkozásokat tartottak a kompe­tenciaterületi szaktanácsadók, mento­rok vezetésével. Dr. Soltiné Selymes Zsu­zsa bemutatta a szociális, életviteli és környezeti programcsomag modulté­máit. Ezen belül a kiemelt fejlesztési te­rületekről, a nevelői és a tanulói kom­petenciák kapcsolatáról és a fejlesztési módszerekről részletesen is beszélt. Kolláth Erzsébet hangsúlyozta, hogy a szövegértés-szövegalkotás kompeten­ciaterület nemcsak a magyar nyelvi órá­kon, hanem minden tantárgy kereté­ben nagyon fontos szerepet tölt be. Karancslapujtőn folyamatban van az iskola épületeinek felújítása, ezért eb­ben a tanévben az oktatás 10 különbö­ző képzési helyen valósul meg. A pro­jekt implementációja igazi, még össze­hangoltabb csapatmunkát igényel. A ki­hívásban Kölcsey Ferenc szavai is erő­sítik a pedagógusokat: „...egyedül a legnagyobb erősem tehet mindent,... egyesített erőkkel pedig a lehetetlen­nek látszó is gyakran lehetséges... ” Szüreti vigadalom külföldi vendégekkel

Next

/
Thumbnails
Contents