Nógrád Megyei Hírlap, 2009. október (20. évfolyam, 227-251. szám)
2009-10-21 / 244. szám
2 2009. OKTÓBER 21., SZERDA NÓGRÁD MEGYE Kozárd, a közel 190 fős kis község adott otthont a közelmúltban az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány programjának. Az összejövetelen hitelintézeti vezetők és környékbeli vállalkozók, polgármesterek vitatták meg a vállalkozások és LEADER-csoportok finanszírozási kérdéseit, majd a résztvevők megtekintették a településen megvalósított fejlesztéseket. Pályázatok pénzügyi tükörben Pénz nélkül nehéz támogatást nyerni Kozárd. A nagy érdeklődésre számot tartó rendezvényt dr. Ulrich Anikó, az alapítvány ügyvezető igazgatója nyitotta meg, aki röviden bemutatta a szervezetet. Mint mondta, az alapítvány a bankokhoz kapcsolódva nyújt kezességet a kis- és középvállalkozásoknak, ezáltal segíti hitelképességüket. A szervezet 1990-től működik és azóta kiegyensúlyozott pénzügyi szolgáltatási tevékenységet folytat: közel négyszázmillr- árd forintnyi agrárhitelhez vállaltak kezességet. Az ország minden területén kapcsolatban vannak a pénzintézetekkel, jelenleg azon dolgoznak, hogy bankkal egyenértékű pénzügyi vállalkozásként folytathassák tevékenységüket. Ezt követően dr. Hajas Pál, a Cserhátalja LEADER Nonprofit Kft. ügyvezetője, a Magyar LEADER Szövetség elnökhelyettese, a rendezvény egyik vendéglátója számolt be a településen és környékén pályázati segítséggel megvalósult fejlesztésekről, elképzelésekről.- Olyan farmgazdaságot és olyan összefüggő, egymásra épülő rendszert próbáltunk Kozárdon a 1990-es évek közepétől létrehozni, amely elsősorban a tiszta környezetet, a helyi termékeket és helyi munkaerő alkalmazását tartja szem előtt - fogalmazott dr. Hajas Pál, hozzátéve: - Kozárdon és környékén kialakult egy többkomponensű farmgazdaság, amely növénytermeléssel, gyümölcs- termeléssel, őshonosállat-te- nyésztéssel, valamint turisztikával és vidékfejlesztéssel is foglalkozik. Mint mondta Kozárd tájvédelmi körzetben helyezkedik el, többek között ezért tartják szem előtt a tiszta környezet megóvását. Beszámolt a gyümölcs- és növénytermesztésről, az állattartásról, ezekkel kapcsolatban kifejtette, hogy a térségben számos növényfajtát - többek között csicsókát, kölest - szerettek volna termeszteni, azonban nem volt rájuk kereslet. Elkeseredését fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy egysíkúvá vált a hazai növénytermesztés, emellett sajnos hazánkban nincs értéke a magyar termékeknek, ezáltal rendkívüli módon sérülékennyé vált a magyar élelmiszer-önellátás.- A turisztikára is nagy hangsúlyt fektetünk, amit a tiszta környezetre és a helyi termékekre építettünk - fogalmazott beszámolójában dr. Hajas Pál. Kozárdról, a településen megvalósult beruházásokról és a jövőbeni tervekről dr. Hajasné Banos Márta polgár- mester beszélt. Mint mondta, hét-nyolc évvel ezelőtt még senki sem ismerte a nógrádi kicsiny települést, akkor indult el a község újjáélesztése, tervezése, fejlesztése, amit az itt élők elképzelései alapján valósítottak meg. A turizmust helyezték a középpontba, amikor kialakították a település arculatát.- Az elmúlt években két nagyberuházást valósítottunk meg pályázati segítséggel. Kiépült a szennyvízrendszer és kialakítottunk egy többfunkciós épületet, amelyben kápolna is helyet kapott - fejtette ki a polgármester, hozzátéve: - A turizmus fejlesztése érdekében sétautakat és tanösvényeket, játszóteret, szabadtéri színpadot alakítottunk ki és rendezvényeink, a tavaszi al- mavirág-fesztivál, valamint az őszi gyümölcsfesztivál több ezer embert csábít községünkbe. Kozárd utcáit ma már kilenc szép szobor díszíti. Ezt követően pénzügyi kerek- asztal-beszélgetés kezdődött hitelintézeti vezetők és környékbeli vállalkozók, polgármesterek részvételével. Az érintettek az elmúlt időszak vidékfejlesztési pályázatairól, azok tapasztalatairól fejtették ki véleményüket. A faluvezetők elmondták, hogy a kis települések pályázatok nélkül nem tudnak fejlesztéseket megvalósítani. Szilágyi Albert, Héhalom első embere hangsúlyozta, hogy a község minden olyan pályázati támogatást megragad, ami az életminőség javítását segíti. Alapproblémaként említette, hogy a faluvezetés az önerőhöz szükséges összeget is nehezen tudja előteremteni, ez a negatívum a LEADER-pályázatoknál is jelentkezik. Emellett az utófinanszírozás is egyre leküzdhe- tetlenebb nehézségeket jelent. Mint mondta, a hitelfelvétel és annak visszafizetése sem egyszerű. A jelenlévő vállalkozók közül Tarnóczi Lajos, a hollókői Muskátli vendéglő tulajdonosa beszámolt arról, hogy az utóbbi években szinte csak pályázatok segítségével tudtak fejlesztéseket megvalósítani, azonban egyre hosszabb időt vesz igénybe a támogatások kifizetése. Varsányi Lajos, a varsányi pincészet ügyvezető igazgatója kifejtette, hogy a gazdasági válság tovább nehezítette a hitelezési lehetőségeket, ezért sokkal óvatosabbak lettek a cégvezetők: néha még a megnyert pályázatokba sem mindig mernek belevágni. A hitelintézetek képviselői elmondták, hogy igyekeznek olyan pénzügyi termékeket kialakítani a vidéki szereplők számára, amelyekkel a LEADER-pá- lyázatokhoz szükséges önerőt is finanszírozhatják a települések és a vállalkozások esetében. A Takarékbank munkatársa hangsúlyozta, hogy a takarékszövetkezetek jó kapcsolatot alakítottak ki a helyi LEADER-akciócso- portokkal, amelyek működésének finanszírozásához is kialakítottak egy konstrukciót. A beszélgetést követően a program résztvevői megtekintették a kozárdi LEADER-köz- pontot, az almavölgyet és az ős- honosállat-farmot is.- Napjainkban a vidéki vállalkozókat, önkormányzatokat és civil szervezeteket naponta foglalkoztató téma a LEADER-hez kapcsolódik, hiszen november 2- ig lehet pályázni vállalkozási és közösségi célú LEADER-projektekre, térségközi és nemzetközi együtt működésekre - közölte dr. Hajas Pál, hozzátéve: - Ezekre a célterületekre a Cserhátalja LEADER Nonprofit Kft. 26 tagtelepülésén több mint 100 millió forint áll rendel kezésre. A vállalkozások 60-65 százalék pályázati tá mogatást, míg az önkormányzatok, egyházi szervezetek és civilek 80-100 százalékos támogatást is elérhetnek. Mint mondta, jelentős különbség ebben a pályázati szakaszban az, hogy a pályázatkezelést maga az akciócsoport irodája végzi, s így lerövidül az adminisztrációs idő. Míg a 2009. január 12-én beadott korábbi vidékfejlesztési támogatási kérelmek elbírálásával az MVH kirendeltségek október közepéig sem végeztek, ad dig az új rendszerben az akció- csopor- t o k várha- | tóan hetek ' alatt helyben elvégzik ezt a felada- , A Cserhátalja LEADER területén sok | pályázatot várnak turisztikai és hagyományőrző rendezvények, fesztiválok, sport- és szabadidős tevékenységek tárgyi feltételrendszerének támogatására. Szerepel a pályázati célok között a kereskedelem- és szolgáltatásfejlesztés, különös tekintettel a helyi termékek és a térségben termelt gyümölcsök értékesítésére, valamint a helyi és térségi képzések megvalósítása. Különös hangsúllyal biztatják a pályázókat térségen belüli, térségek közötti és a nemzetközi együttműködésekre, amelyekben más európai uniós tagországok jó vidékfejlesztési gyakorlati példáit lehet hozzánk átültetni. Ezekben a projektekben például az önkormányzatok 100 százalékos támogatásra számíthatnak.- A térségben egyébként nagyon várják már a falumegújítási, turisztikai, mikrovállalkozási és vidéki örökségi projektek beadásának új fordulóját, ami körülbelül 2009. november 15-től várható - hangsúlyozta dr. Hajas Pál, hozzátéve: - Ezekben a kategóriákban tavaly év végén nagyon sok kérelmet nyújtottak be, de nem mindenkinek sikerült hiánytalanul pályázni, s ők most majd újra indulhatnak. A Cserhátalja LEADER-akciócsoport területén még legalább 400 millió forint lesz pályázható.
