Nógrád Megyei Hírlap, 2009. október (20. évfolyam, 227-251. szám)
2009-10-19 / 242. szám
2009. OKTÓBER 19., HÉTFŐ 3 NÓGRÁD MEGYE Eletet az éveknek A szellemi élet kiválóságaira emlékeztek Húszéves a nyugdíjasszövetség A szécsényi nyugdíjasklub tagjainak palotása nyitotta meg szombaton azt a rendezvényt, amelyet az „Életet az Éveknek” nyugdíjasszövetség megalakulásának huszadik évfordulója, valamint az idősek napja tiszteletére rendeztek. Serfőzőné dr. Fábián Erzsébet polgármester örömét fejezte ki, hogy húsz éven keresztül Szécsény városa adott otthont a rendezvénynek. Szabó A. Balassagyarmat A Madách Imre Városi Könyvtár és a honismereti kör október 13-án a hagyományos őszi emléknap keretében a város szellemi életének tavaly ősszel elhunyt meghatározó alakjaira emlékezett. Az emléknap a temetőben kezdődött Horváth Endre pénzjegytervező grafikusművész sírjánál. Az alkalomnak különös apropót adott az, hogy éppen harminc éve, 1979. október 13-án, Horváth Endre halálának 25-. évfordulóján rendezték meg először a Horváth Endre-emléknapot, amelyet az 1980-as években alkalmanként, 1990-től azonban minden évben megtartott a város közössége, s a művész munkásságának meg- idézése mellett más balassagyarmati kiválóságok előtti tisztelet- adással kötött össze. A sírnál egybegyűlteket elsőként Vas Ágnes, a honismereti kör titkára köszöntötte, majd Csegezi Tamásné, a Magyar Posta Zrt. bélyegme- nedzsment-iroda vezetője mondott emlékező beszédet.- Ötvenöt esztendeje annak, hogy a magyar bankjegymetszést európai színvonalra emelő művész, a réz- és acélmetszés utolérhetetlen mestere eltávozott - kezdte beszédét a méltató, aki felidézte a grafikus a Balassi Bálint Gimnáziumban eltöltött diákéveit, korán megmutatkozó vonzalmát a művészetek iránt, az ipar- művészeti főiskolás esztendőket, egész életét betöltő hivatását a Pénzjegynyomdában, s az öt magyar bankjegy tervezésében kicsúcsosodó szakmai és művészeti munkát, amely legfőképpen a palóc föld népi kultúrájában, a palóc ember és táj szeretetében lelte meg gyökerét A bankjegyek Őrhalom, Dejtár, Hollókő, Patak és Rimóc népviseletéről is hű lenyomatat adtak. A száz éve született Kamarás József díszpolgárról, a Civitas Fortissima Kör megalapítójáról dr. Szakács Zoltán, a kör elnöke szólt, aki megemlékezett a hosz- szú, tartalmas életútról, különös tekintettel a kórházi ismeretségre, a csokornyakkendős „Kamarás úrra”, az őt körülvevő atmoszférára. A hallgatóság előtt szinte megjelent a kiváló beszélgető- partner, a balassagyarmati történetek nagyszerű előadója, aki lelkesedésével magával ragadta hallgatóságát is.- Tudatjuk veled, hogy ez év szeptemberében szeretett városod megkapta a kulturális Nemzeti Örökség-díjat, eüsmeréséül 1919- es hősi harcunknak a cseh megszállók ellen - fejezte be személyes hangú beszédét a kör elnöke. Tverdota György emlékezett Nyéki Lajosra FOTÓ: KOVALCSK ISTVÁN Délután a Csillagházban az emlékülés Pap Bence gitárjátékával folytatódott, majd Szalai-Lovász Emőke mondott el egy-egy verset Nyéki Lajostól és Szabó Károlytól. Tverdota György tanszékvezető egyetemi tanár a balassagyarmati születésű, Párizsba emigrált nyelvész, irodalmár Nyéki Lajos munkásságáról beszélt. Az előadó 1990-től datálódó kapcsolatukról emlékezett meg elsőként, amikor is Párizsba utazott a köny- nyen barátkozó, vidám, tevékeny Nyéki Lajoshoz, aki ekkor már megírta francia nyelven megjelent leíró magyar nyelvtanát, esz- széi, tanulmányai sokaságát, melyek időt álló szellemi termékek.- Az egész magyar irodalmat tanította Párizsban, a Halotti beszédtől a XX. századig. Az irodalom a szó művészete. A szónak azonban nemcsak az írók a szakértői, hanem a nyelvtudósok is. Az olyan nyelvtudósok, akik szeretik az irodalmat Nyéki Lajos ezek közé tartozott - szögezte le a professzor, hangsúlyozva: Nyéki Lajost szenvedélyesen izgatta a magyar nyelv, s otthonosan mozgott a verstan területén is, hiszen nem csak nyelvész, de költő is volt Réti Zoltán, az egykori diáktárs a közös ifjúságról szólva azt emelte ki: Nyéki Lajosban képzőművészet, zene és irodalom szent hármassága egyesült, s Nógrád megye kulturális értékeinek kiváló ápolója és terjesztője lett Kovács Ferenc gimnáziumi tanár dr. Szabó Károly irodalomtörténészről emlékezett meg rendkívül bensőségesen. Felidéződött a Vas megyében, a Répce mellett felcseperedő, s a kőszegi bencéseknél végzett, majd az ELTE-n magyar-történelem szakos tanári diplomát szerző fiatalember alakja, aki 1951-ben Balassagyarmatra kerülve tanár, szakfelügyelő, s az életét az írásnak szentelő, elismert ember lett. „Nagy Iván verses naplója, Balassagyarmat az irodalomban, Gondolkodásfejlesztő történelemtanítás, Nógrádi panteon, A történelem szavakba merevült múlt, Tűnődés” - mutatta be az irodalmi és nyelvészeti tanulmányokat, verseket, tudományos munkákat tartalmazó köteteket Kovács Ferenc, azt is hozzátéve: a csillogó értelmű és szorgalmas Szabó Károly magánélete is művészet volt, hiszen mind a négy gyermeke az ő nyomdokain halad. Dr. Kerényi Ferenc irodalom- történészről Margócsy István tanszékvezető egyetemi tanár gondolatait hallhatták a jelenlévők.- Kerényi életműve, a halál által megtört és emiatt szükségszerűen csonka jellege mellett is nagyszabású. Gyűjtőalkatú tudós volt: állandóan keresett és talált valamit, tények, adatok, dokumentumok és összefüggések után járt Az a színháztörténeti feltáró munka, amelyet ő a hivatásos magyar színjátszás kezdeti ötven évét illetően elvégzett, beláthatatlanul nagy - szólt a méltatás, megvilágítva azt: Kerényi elsősorban történész volt, az irodalomban is a társadalomtörténeti jelenlét érdekelte, s igen nagy feladatot vállal majd magára az a kutató, aki rászánja magát, hogy a Petőfl-filológiában az ő örökébe lépjen. Utolsó nagy műve az e tavasszal megjelent nagy Petőfi- monográfia. Büszke volt arra, hogy annyira ismeri Petőfi életét, hogy - amint sokszor elmondta - csak nyolc nap maradt számára Petőfi életéből, amely napokról nem tudja, hol is tartózkodott a költő. Kerényi egyszemélyes intézmény volt - szögezte le Margócsy István, majd dr. Sirató Rdikó, az irodalmár özvegye kapott szót, aki úgy fogalmazott: „Kerényi Ferenc kedves XIX. százada fölé kormányozta felhőjét, s bizonyára megbeszélik Petőfi Sándorral azt a kimaradt nyolc napot” Hegedűs E. Szécsény. Köszöntőjében úgy fogalmazott: az idősebb emberektől érdemes tapasztalatot tanulni. Mint mondta, az idén ünnepelték Szécsény várossá nyilvánításának 675. évfordulóját, amelynek szervezésében a nyugdíjasklub oroszlánrészt vállalt.- Nem múlhat el szüret, megyenap, vagy bármilyen városi rendezvény sem anélkül, hogy ne vennének tevékenyen részt az előkészítő és lebonyoh'tó munkában - hangsúlyozta a polgármester. - S mit nyújthat ezért a munkáért az önkormányzat? Autóbuszt biztosítunk, ha kirándulni szeretnének, helyet adunk a klubfoglalkozásoknak, szakértőket, tanácsadókat hívunk, akik segítenek az egészségügyi problémák leküzdésében, a nyugdíjügyekkel kapcsolatos kérdések megválaszolásában.- Nagy öröm számomra, hogy együtt gondolkodhatunk azon, milyen az élet - mondta Mihály János, a nyugdíjasszövetség elnökhelyettese. - Az elmúlt húsz év 1200 klubban testesül meg, mintegy 150 ezer embert foglal magába. Mi nem foglalkozunk politikával, de mégsem kerülhetjük meg teljesen: azok az emberek, akik a minket érintő kérdésekben döntenek, mintha elfelejtették volna, hogyan kell az idősekkel bánni. Pedig az idősek megérdemlik, hogy gondoskodjanak róluk és biztosítsák számukra azt a nyugodt jövőt, ami még hátravan számukra. Borenszki Ervin szocialista országgyűlési képviselő úgy fogalmazott: egy-egy ilyen rendezvényen az ember elfelejti a hétköznapok taposómalmát. Az ilyen találkozások emlékeztetnek a múltra, a gyermekkorukra, arra a kötelességre, aminek eleget kell tennie az ifjabb korosztálynak. Szólt a politika felelősségéről is, amelynek feladata a mai és a jövendő nyugdíjasok nyugodt jövőjének biztosítása. Mint mondta, a gazdasági világválság olyan helyzetet teremtett Magyarországon is, amely nem teszi lehetővé annak a jó szándékú törekvésnek a továbbvitelét, amelyet elkezdtek 2002-ben. Meg kell állni, hogy rendbe tegyék az ország helyzetét, majd, ahogyan a törvényben is megfogalmazták, amikor jobb idők jönnek, akkor egy nyugdíjprémiummal visszajuttassák, amit korábban vállaltak és amelyet teljességgel megérdemel a nyugdíjasok korosztálya.- Fontos, hogy tudjunk ünnepelni a gondokkal teli hétköznapok után - mondta Varga Béla, a Nógrád Megyei Közgyűlés alelnöke. - Annak a szervezetnek, amely a mai gondok közepette megélt húsz évet, van jelene, volt múltja, és ha rajtunk múlik, lesz jövője is. Sajnos, a mai döntéshozók nem mindig figyeltek úgy a nyugdíjasok érdekeire, mint ahogyan kellett volna, s ezen ülik változtatni. Reméljük, hogy ebben a nehéz világban tudunk majd változtatni, és jövőre másként lesz, hiszen a megyei ön- kormányzat is ezen dolgozik. Amikor legutóbb voltam a megyei idősügyi tanács ülésén, örömmel tapasztaltam, mennyi értékes gondolat, mennyi hasznos tapasztalat gyülemlett fel: erre a bölcs, az elmúlt évtizedeket összehozó gondolkodásra szükség van. Csak akkor tudunk előbbre jutni, ha ezek a tapasztalatok mögöttünk állnak. Kívánom, hogy ezen tapasztalatok birtokában, ezen pozitív jövőkép kapcsán legyen erejük, hitük és szeretetük, ami továbbra is összetartja önöket A köszöntőket követően az alapító tagokat, a 80 éven felüli nyugdíjasokat köszöntötték, Szécsény polgármestere ajándékkal köszönte meg a klubvezetők munkáját. S ha már születésnap, nem hiányozhat a torta sem, amelyből mindjárt kettő is került az asztalra: Karancskeszi polgár- mestere, Kurunczi István és a gyarmati klub vezetője, Grozman Pálné egy-egy tortával lepte meg az ünneplőket. A szécsényi nyugdíjasklub tagjai palotástánccal köszöntötték társaikat, vendégeiket fotó: hüvösi csaba ZARÁNDOKLAT ÉSZAKI SZOMSZÉDUNKNÁL Pozsony. A közelmúltban a balassagyarmati Szent Imre Keresztény Általános Iskola és Gimnázium tanulói - csatlakozva a balassagyarmati KÉSZ-csoporthoz - zarándoklaton vettek részt a szlovákiai Mária-völgyben. A diákok és tanáraik délután Pozsonyban városnézés keretében tekintették meg a koronázási templomot és a belváros számos történelmi nevezetességét. A MEGÉLT FORRADALOMRA EMLÉKEZTEK Balassagyarmat. A Szent Imre Keresztény Általános Iskola és Gimnázium vendége volt Rácz Sándor, 1956-os forradalmár, az akkori munkástanács elnöke, aki előadást tartott az iskola tanulóinak egykori élményeiről, a harcokról és politikai pályafutásáról.
