Nógrád Megyei Hírlap, 2009. október (20. évfolyam, 227-251. szám)
2009-10-17 / 241. szám
2 2009. OKTÓBER 17., SZOMBAT KULTÚRA Múltidéző krónika a 30. évfolyamban (is) A Madách Imre Városi Könyvtár 2008-as évkönyvével kerek évfordulóhoz érkezett a Balassagyarmati Honismereti Híradó. Nem az eddigi megjelenések számát - ugyanis az „csak” negyvennyolcadik - tekintve jubilál a kiadvány, hanem abban, hogy 1979 óta minden évben napvilágot látott. Harminc év pedig igencsak tekintélyes múltat feltételez. Erre utalt a közelmúltban tartott bemutatón Pékár István újságíró, a Duna Televízió egykori igazgatója is, amikor hangsúlyozta a Híradó szerepét a gyökerek feltárásában, megismertetésében, az emlékek, értékek megőrzésében. A legújabb kötet is egyfajta lenyomata, tükörképe Balassagyarmat önmagán és nagyságrendjén messze túlmutató kulturális életének. Ez természetesen elsősorban a 2008-as esztendőre értendő, de a leírtak legtöbbször visszamenőleg és esetenként előre nézvést is bizonyítják a város folyamatos szellemi pezsgését, aktivitását. Ez a jelenség akár már a bevezető rovatban, a januári Madách-ünnepséggel összefüggő publikációkban tetten érhető. Itt olvasható Becsó Zsolt megyei közgyűlési elnök köszöntője és Szigethy Gábor irodalomtörténész Madách Imrére emlékező beszéde, a Madách- díjasok (a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma és Lencsés Zsolt) Kovács Anna és Csemniczky Zoltán általi laudációja, valamint Réti Zoltán festőművész megnyitóbeszéde, amelyet a Horváth Endre-díjas Merczel Péter grafikusművész kiállításán mondott el. A következő rovatok közül jó néhánynak már a címe (Múltidéző, Irodalom-történet, jobbágy Károly-emléknap, Horváth Endre- emléknap) is jelzi az előző korokkal való kapcsolatot. A Híradó közli Szirácsik Éva főlevéltáros - aki azóta már a Nógrádi Történeti Múzeum igazgatója - terjedelmében is tekintélyes Pusztából mezőváros - Balassagyarmat a Koháryak mezővárosai között című tanulmányát, amelyet a szerző a honismereti kör egyik összejövetelén olvasott fel. Másként, lokálpatrióta minőségében, családi vonatkozások, gyermekkori emlékek alapján ír a városról KunnéKubicza Erzsébet, a kör elnökségi tagja. A balassagyarA tíz éve elhunyt Jobbágy Károly költő sírjánál Oroszlánná Mészáros Ágnes mondott emlékbeszédet mati Mikszáth-kultuszt Oroszlánné Mészáros Ágnes, nyugalmazott könyvtárigazgató mutatja be, s ugyancsak ő jegyzi a mohorai Mauks Ilona-ünnepségen elhangzott beszédet, valamint a Jobbágy Károly költőre való emlékezést. A Beszélgetők című rovatban ezúttal Majoros István történész, tanszékvezető egyetemi tanár és a nyolcvanöt éves Réti Zoltán „vendégeskedik”, a házigazda szerepét Kovács Ferenc tanár, a kör elnökségi tagja és Vas Ágnes helyismereti könyvtáros, a kör titkára tölti be. Természetesen nyoma van a Híradóban Balassagyarmat barátainak minden évben szokásos budapesti találkozójának is, ezúttal Medvácz Lajos polgármester 2008. szeptember 23-án elmondott beszéde formájában. A Gratulálunk! című rovat a város által kitüntetetteket és az országos elismerésben részűiteket mutatja be. Szomorú aktualitása van viszont a Nekrológok-nak, hiszen 2008-ban is kiváló gyarmati vagy oda kötődött személyiségektől (dr. Szabó Károly, dr. Kerényi Ferenc, dr Algőver Ilona, dr. Kovács Győző) kellett búcsút venni. Könyvpremier címszó a Röpke ívek 2007-es, illetve 2008-as antológiájáról, a Balassagyarmati Honismereti Híradó Kovalcsik Andras-emlékszámáról, Sulyok László Recski rabszolgák című munkájáról és Bácsik Katalin Ablaktalan csend című novelláskötetéről lehet olvasni. A Toll című rovat „vendége” Szabó Andrea, a Nóg- rád Megyei Hírlap újságírója, aki az időközben Az emlékezés iszapja című kötetében is megjelent esszéivel sokoldalú íráskészségét bizonyítja. Nagy erénye a 2008-as évkönyvnek is a szokásos „Balassagyarmati rendezvénynaptár”, amely a Madách Imre Városi Könyvtár helytörténeti dokumentumai alapján napi bontásban tekinti át a város múlt évi krónikáját. E listát már most - egy év távlatából - is érdemes böngészni, hát még évtizedek múlva milyen nagyra fogják értékelni az akkori kutatók! A 30. évfolyamú Híradót is - mint sok korábbit - Vas Ágnes szerkesztette nagy szorgalommal és hozzáértéssel begyűjtve és rendszerezve a dokumentumokat. Csongrády Béla „Arany-óra” énekhangra Idestova másfél évszázad távlatából vajon mit szólna Arany János, ha hallaná, látná, hogy balladáit éneklik, sőt az előadás keretében a háttérben rajzolják is a versek jellegzetes alakjait, szituációit. Azontúl, hogy bizonyára alaposan meglepődne a huszonegyedik századi technika színvonalán - ami még a kortárs nézők számára is tartogat váratlan megoldásokat - de aligha berzenkedne, hiszen megértené: ez is egy módja annak, hogy minél többen megismerjék, megértsék, élvezzék műveit. Nyilván Kováts Kriszta - aki színész, énekes, a Kováts Műhely Produkció névadója - is erre gondolt, amikor az „Aranyóra” című előadást létrehozta. Az alapot a klasszikus irodalmi anyag - Mátyás anyja, Vörös Ré- bék, Árva fiú, Hídavatás, Éjféli párbaj, Zách Klára, Tetemrehí- vás, Népdal, A walesi bárdok, Ágnes asszony - képezi, ezekhez Szirtes Edina Mókus írt zenét, amelyet Kováts Kriszta - a Fool Moon énekegyüttes, Keönch László Farkas valamint Gábriel közreműködésével - széles skálán, biztos mesterségbeli tudással, drámai erővel szólaltat meg. A többszólamú dallamok modern stílusúak, mondhatni egységesek, mégis mindegyik más és szinte telibe találja egy- egy, időben meglehetősen távoli ballada hangulatát. Bár a figyelmet megosztja, a hatást kétségKováts Kriszta Arany János balladáit tűzte műsorára kívül fokozza Korai Zsolt videoanimációja és főként az a „varázslat”, amelyet Gábriel az előadás keretében készülő, a versek tartalmára fókuszáló háttérrajzaival produkál. Az elegáns kosztümök Ruttka Andrea nevéhez fűződnek. A főszereplőn minden piros, a férfiakon a fekete öltönyt piros sál, illetve nyakkendő egészíti ki. Kováts Kriszta rendezőként ügyesen balanszíroz az irodalom, a zene, a képző- és videoművészet határvidékén és szép pódium-előadást produkál. A produkció színvonalas beköszöntője volt ugyan a salgótarjáni József Attila Művelődési Központ által meghirdetett Mikszáth Kálmán ifjúsági bérletsorozatnak, de színháznak nem tekinthető.- csébé Társaság a Mikszáth-év előtt 2010. május 28-án lesz száz esztendeje, hogy - alig néhány nappal írói pályakezdésének negyvenedik évfordulóját követőn - váratlanul elhunyt Mikszáth Kálmán, a magyar széppróza egyik legnagyobb, világirodalmi rangú mestere. A halál dátumát nem szokás ünnepelni, de megemlékezni róla nemcsak illik, érdemes is. Legjobb példa erre az 1964-es Madách-cente- nárium, amely túlmutatva önmagán, életre hívta a Tragédia-költő legújabb kori kultuszát is! A kegyeletes főhajtás gesztusa egyszerűen elkerülhetetlen az író szülőföldjén, jelesül itt Nóg- rádban, s a nevét viselő civil szervezetnek is sok önként vállalt teendője lesz a jubileumi évben. Ez derült ki a Mikszáth Kálmán Társaság minapi rendezvényén Horpácson is, amelyet kettős céllal hívtak össze. Mindenekelőtt Kálmán-nap alkalmából megemlékezést tartottak a Mikszáth-kúria (szoborparkjában. Stílusosan egy balassagyarmati mikszáthos diák, Viczián Boglárka mondta el Gajdács Pál Mikszáth Kálmánnak című versét, majd Molnár Zoltán polgármester köszöntőjét követően Varga Péter Miklós, a Mikszáth-fundus tulajdonosa, egyszersmind a Mikszáth Kálmán Társaság vezetőségi tagja mondott ünnepi beszédet. Felidézte az író életútjának legfontosabb állomásait, példázva a „rólunk írt, nekünk írt” gondolatot. Kovács Anna társasági elnök Radnóti Miklós Nem tudhatom című versét idézte, egyrészt mert az idén volt a költő születésének századik évfordulója, másrészt az abban leírtak jól rímelnek a társaság horpácsi otthonlétére. A koszorúzás során nemcsak ijj. Szabó István szobrászművész kultikus Mikszáth- padjára, de az ugyancsak általa készített Mauks Ilona-, Nagy Iván- és SzQntagh ftáí-szobrokra is jutott virág. _ í A: A A Mikszáth Kálmán Társaság emléknapja az író emblematikus horpácsi szobránál kezdődött A társaság a faluházban tartotta közgyűlését, amelynek keretében az egyik fő napirendi pont a 2010-es jubileumi év előkészítése volt. Megállapíttatott, hogy a közszellem ébresztése is szinte a társaságra hárul, mert egyelőre nem érződik a centenárium jelentőségéhez méltó igyekezet, mozgolódás. Praznovszky Mihály örökös tiszteletbeli elnök körvonalazta a társaság elképzeléseit, amelyeket természetesen nem egyedül, hanem mindenekelőtt a Petőfi Irodalmi Múzeummal és a Duna Televízióval karöltve, szorosan együttműködve kívánnak megvalósítani. A májusban 28-29-i emléknapok központi rendezvénysorozata Budapesten kezdődik és várhatóan nógrádi kirándulással folytatódik. Mikszáth nyomán terveznek újabb tanulmányutat, s országos számítógépes játékot hirdetnek középiskolások számára. Szeretnék, ha az év során Mauks Ilona emlékiratai hangos formában is megjelennének. Természetesen ugyancsak ünnepelnek, emlékeznek a társasággal szoros kapcsolatot ápoló Mikszáth-iskolák, intézmények. A tagság felhatalmazása alapján a vezetőség készen áll egyeztetni, támogatni az évfordulós megyei programokat is. Rezüméként elmondható, hogy a társaság mindenképp Mikszáth-év- nek tekinti 2010-et. A közgyűlés után Praznovszky Mihály köszöntötte a szlovákiai húszéves Palóc Társaságot, amelynek vezetője, Urbán Árpád viszonozta a jókívánságokat. Befejező programként Kovács Anna ismertette Mikszáth Albertné visszaemlékezéseit és szót kapott az író dédunokája, Mikszáth Csenei Kálmán is horpácsi emlékeinek felidézésre. Cs. B. JÓ MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Csökkenő népesség - Hát milyen hazafi vagy te, Zsuzsikám?” Szerencsés nyertesünk: Dunai Dominik Pásztó, Akácfa út 13. Kérjük, mai rejtvényünk megfejtését október 21-ig juttassák el szerkesztőségünkbe (Salgótarján, Alkotmány út 9.). Az 1000 forintos vásárlási utalvány szintén itt vehető át.
