Nógrád Megyei Hírlap, 2009. október (20. évfolyam, 227-251. szám)

2009-10-16 / 240. szám

2 2009. OKTÓBER 16., PÉNTEK NÓGRÁD MEGYE A Fehér bot napja, ünnep a könyvtárban Mj_______________________ Salgótarján. Az élet szép és de­rűs lehet a látássérültek számá­ra is. Erre irányította a figyel­met a Balassi Bálint Megyei Könyvtárban a Fehér bot napja alkalmából tartott ünnepség. Ezt érzékeltették a verssorok, melyek szerint egy porszem is sokat elmond a világról, s egy perc is képes vallani az időről. Léteznek szervezetek, melyek egyfajta védelmet igyekeznek nyújtani a gyengénlátóknak, a francia példa nyomán elterjedt fehér bot használata néma ké­rés a társadalom segítő, megér­tő odafigyelésének elnyerésére. Köszöntőjében egyebek mellett erről szólt Földi Gyula, a szerve­ző Vakok és Gyengénlátók Nóg­rád Megyei Egyesületének el­nöke, aki hangsúlyozta, hogy ezek a rászorulók ugyanolyan értékes emberek, mint mások. Működésükről elmondta, hogy a rehabilitálás, az oktatás és a művelődés előmozdítását egy­aránt feladatuknak tekintik, s jelezte, megyénkben mintegy ezerötszáz a látássérült, s hat­száznál többen tagjai az egye­sületnek. Végül ismertette a Vöröske­reszt segítségével óvodásoknak és iskolásoknak meghirdetett „Nem látva élni” című rajzpá­lyázat eredményeit. Kétszáz- negyven gyerek küldte be mun­káját, közülük a legszebbeket a könyvtárban kiállításon tárták a közönség elé. Az ünnepségen emléklapot adtak át a legjobb­nak ítélt rajzok készítőinek, ők a következők: Da- nyi Szebasztián (Salgótarján), Krasznai Orso­lya, Juhász Ka­milla, Bátonyte- renye, Gordos Fanni (Nógrád- kövesd), Juhász János, Radios Gergő (Mátra- szele) Oláh Noé­mi (Endrefalva), Kövesdi Tünde, Pozsgai Dávid, (Kazár). Zene­számokkal köz- reműködött Földesi András, Széky Flóra és Szabó Istvánná, Szita Judit vers­sel kedveske­dett a jelenlé­vőknek. A legjobb rajzokat a könyvtárban nézhetik meg az érdeklődők Képünkön Földi Gyula Krasznai Orsolyának gratulál Hogy a motorozás ne legyen zuhanás az ismeretlenbe A motorosoknak fokozottan fel kell készülni a váratlan közlekedési helyzetekre mert sokkal kiszolgáltatottabbak mint az autósok fotó: archív/rendörség A motorosbalesetek több mint kilencven százaléká­ért az emberi tényező, a meggondolatlanság a fele­lős, s ennek nyilvánvaló gyökere az ismerethiány - mondta Vágvölgyi Zoltán, a salgótarjáni rendőrkapi­tányság civil referense. A Két keréken, biztonságban elnevezésű projekt keretében szervezett motoroskép­zés a hiányzó tudás átadásával próbálja javítani a túlélési esélyeket. És úgy tűnik, egyre többen élné­nek ezzel a lehetőséggel. Schveiczer K. Salgótarján. Vágvölgyi Zoltán el­mondta: egy több mint ezer motorosbalesetet vizsgáló ta­nulmány megállapította, hogy a tapasztalatlan, csak a hivatalos jogosítványhoz jutáshoz szük­séges képzést elvégző motoros vészhelyzetekben nagy eséllyel se fékező, se kerülési manővert nem hajt végre - egyszerűen el­szenvedi a balesetet.- Ahogy a kisgyermekünknek sem veszünk felnőttkerékpárt, úgy önmagunkat sem kellene „meglepni” alkati, tudásbeli és egyáltalán: emberi képességein­ket jócskán meghaladó jármű­csodákkal. Ha belekezdünk a motorozás manapság divatos művelésébe, sorsunkat megha­tározza az eszköz megválasztása - hangsúlyozta Vágvölgyi Zoltán:- Kezdőként bőségesen elég lenne 250 köbcentiméteren ne­kiindulni a nem csak képletesen rögös útnak. Amennyiben azon­ban mégsem tudunk ellenállni a csábításnak, akkor életben ma­radásunkat segítendő tanácsos legalább egy olyan speciális kép­zésen részt venni, ahol a közúti szalagkorláttól és a járműfo­lyamtól távol a motorozás és sa­ját képességeink árnyoldalaira is fény derülhet - tette hozzá. Erre azonban csak elvétve nyí­lik lehetőségük a motorosoknak, s akkor is több tízezer forint el­lenében. Éppen ezért kezdte el megrendezni saját, díjmentes képzését a salgótarjáni rendőr- kapitányság. Második alkalom­mal, szeptember utolsó hét végé­jén, a gyurtyánosi tanpályán mintegy hatvanan sajátíthatták el a különböző túlélési techniká­kat, méghozzá családias hangu­latban. A szervezők - köszönhe­tően a támogatóknak - még gu­lyással is megvendégelték az ér­deklődőket, akik előadásokat hallgathattak meg, többek kö­zött az egyes tragédiák körülmé­nyeiről. Elhangzott például, hogy a vé­dőfelszerelés-fejlesztés nem ment át azon az áttörésen, amely a motorok teljesítménynöveke­dését jellemzi: mind a mai napig védtelen például a motoros nya­ka és mellkasa. Nem elég továb­bá a bukósisakot a fejünkre ten­ni, de be is kell azt csatolni, mert ha nem tesszük, azzal nem csak szabálysértést követünk el, ha­nem olyan, mintha nem is lenne rajtunk. Bizonyítja ezt annak a férfinak az esete, aki tavaly nyá­ron a Vásártéren robogóval, 30 km/h-val hajtott bele egy autó nyitott ajtajába. A sisak elrepült, őt pedig mentőhelikopter vitte el a helyszínről és napokig kómá­ban volt... A szavak mellett egy teherau­tónyi szemléltetőeszközzel - így motorronccsal és levitézlett vé­dőöltözettel - is igyekeztek rá­ébreszteni szenvedélyük veszé­lyeire a motorosokat, akik nem csupán szimulátoron, hanem élesben is próbára tehették tudá­sukat, Kótner Zoltán és Pohánka Tamás rendőrmotoros-oktatók felügyeletével. A gyakorlati foglalkozások so­rán különösen nagy hangsúlyt fektettek a fékezési technikák­ra, tekintettel a néhány hete, Csécse közelében történt halá­los motorbalesetre (a kétgyer­mekes családapa egy rosszul előző teherautó okozta forgalmi bonyodalomban vesztette életét). Noha a résztvevők többsége több évtizede rója az utakat kétkere­kűvel - nem egyszer a rendőr­séggel is összetűzésbe kevered­ve - alig akadt közöttük olyan, aki ne tanult volna valami újat. A szervezőkben mégis maradt hiányérzet...- Noha viszonylag sokan jöt­tek el, köztük valódi „fenegye­rekek”, fiatalokkal elvétve ta­lálkoztunk. Holott éppen a 18-25 éves korosztály számít a leginkább veszélyeztetettnek, hiszen bennük még kevésbé fejlődött ki a felelősségérzet. Az elkövetkezendőkben ebbe az irányba kell elmozdulnunk - fogalmazott Bakos Norbert al­ezredes, a salgótarjáni rendőr- kapitányság közrendvédelmi osztályvezetője. Mint mondta, megpróbálnak eleget tenni an­nak az igénynek, hogy a jövő tavasztól már havonta rendez­zék meg a motorosképzést. Egyúttal szeretnék elérni azt is, hogy minden jogosítványt szerzőnek kötelező legyen ezen részt vennie. Kulturális nap az összefogás jegyében Csuka Enikő KarailCSSág. Hagyományterem­tés céljával, első alkalommal tartottak roma-szlovák kulturá­lis napot a településen a napok­ban. A nagyszabású rendezvé­nyen - amelynek a helyi általá­nos iskola aulájá, valamint ud­vara adott otthont - a meghívott vendégek mellett szép számmal vettek részt Karancsság, s a kör­nyező falvak lakói is. A kulturális programon tiszte­letét tette Kállai Katalin, az Ok­tatási és Kulturális Minisztéri­um esélyegyenlőségi és kulturá­lis osztályának vezetője, dr. Egyedné Baránek Ruzsenka, a Magyarországi Szlovákok Szö­vetségének elnöke, dr. Berendy Beatrix, a Rajkó Oktatási Alapít­vány kuratóriumának elnöke és dr. Székely András Bertalan, az Oktatási és Kulturális Miniszté­rium esélyegyenlőségi főigazga­tóság vezető főtanácsosa, nem­zeti kisebbségi referens. A felso­roltak mellett pedig Gerendási István, a Rajkó Művészeti Köz­hasznú Társaság ügyvezető igazgatója, Mezei István, a ma­gyar cigány labdarúgó-váloga­tott igazgatója, a Rajkó Művész- együttes Kht. menedzsere, Karancsság díszpolgára, Kapás Attila plébános, Szentes Dezső, Szalmatercs polgármestere, dr. Nagy Andor országgyűlési kép­viselő, valamint Tőzsér András, a Ménes menti települések egyesületének elnöke is elláto­gatott az első roma-szlovák kul­turális napra.- Ezen rendezvényünkkel sze­retnénk felhívni a figyelmet egy­más értékeinek megbecsülésé­re, s a közös gondolkodás fontos­ságára - mondta megnyitóbe­szédében Tóth Tihamér, a község polgármestere. - A különbségek keresése, a más nemzethez való tartozás miatti megkülönbözte­tés nem az egységet szolgálja. Véleményem szerint szükséges egymás kultúrájának megisme­rése, valamint az emberi kapcso­latok megerősítése. Hiszem, hogy a különböző nemzetek ha­gyományai összekötnek, és nem elválasztanak bennünket. Ezt követően Kállai Katalin kö­szöntötte a vendégeket, aki egye­bek mellett azt is elmondta, hogy szeretnék, ha a rendezvény fesztivállá nőné ki magát, s jövő­re már több kisebbség is részt tudna venni a kulturális napon. A megjelenteket dr. Egyedné Baránek Ruzsenka és Gerendási István is üdvözölték, s örömüket fejezték ki a találkozó létrejötté­vel kapcsolatban. A délután további részében a kulturális programoké volt a fő­szerep: színpadra lépett a lucfalvai szlovák gyermekcso­port és a Tücsök zenekar, majd a karancssági táncosok, s az Ig- lice néptánccsoport tagjai is szó­rakoztatták a résztvevőket. Ezt követően a karancssági zenésze­ké volt a pódium, végül a Rajkó Művészegyüttes zenekara és tánckara adott színvonalas mű­sort. A szervezők a kísérő progra­mokról sem feledkeztek meg: a rajzverseny mellett kóstolással egybekötött gasztronómiai be­mutató várta a résztvevőket. A rendezvény végén dr. Egyedné Baránek Ruzsenka mondott zá­róbeszédet.

Next

/
Thumbnails
Contents