Nógrád Megyei Hírlap, 2009. szeptember (20. évfolyam, 201-226. szám)
2009-09-30 / 226. szám
u Méhészklubok Salgótarján-Balassagyarmat a nemzeti méhészprogramról szóló tájékozódásra nyújt egyebek mellett lehetőséget a salgótarjáni méhészklub október 2-i pénteki, a József Attila Művelődési és Konferencia-központban 15 órakor kezdődő összejövetele. Emellett az Apimondiáról, a méhészek nemzetközi kongresszusáról Lászlóffy Zsolt fog beszámolni a rendezvényen. Balassagyarmaton október 3- án szombaton a művelődési központban tartja foglalkozását a méhészklub, itt a konténeres méhészkedés lesz terítéken, az előadó: Kollár Imre. Idősek ünnepe Palotás. A helyi óvodások, a Kenderike néptánccsoport, valamint Sülyi Károly nótaénekes is fellép azon az idősek napi rendezvényen, amelyet október 3-án, szombaton 14.30 órától tartanak meg a palotási művelődési házban. A szervezők - akik közel 150 főt várnak - á műsorok után gulyással és rétessel kedveskednek a falu munkában megfáradt idős lakóinak. Szüreti vigadalom Hont Szüreti felvonulást tartanak a településen október 3-án, szombaton 15 órai kezdettel. A szőlőünnep este 20 órától bállal folytatódik a helyi művelődési házban, ahol Simon Tamás gondoskodik a jó hangulatról. Szócsaták a költségvetésről Az ellenzék szerint a város vezetése viszi szakadék felé Salgótarjánt, a polgármester szerint viszont a kormány viszi szakadék felé az országot (képünk illuszikáciő) Meglehetősen feszült hangulatban kezdődött meg a megyei jogú város tegnapi közgyűlése. Dóra Ottó, a szocialista frakció vezetője javaslatot nyújtott be fegyelmi eljárás indítására Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester ellen, mivel szerinte a városvezető bizonyos ügyekben jogszabályi felhatalmazás nélkül járt el. Szabó A. Salgótarján. Simon Tibor képviselő kampányízűnek nevezte a javaslatot, amelyet napirendre sem tűztek. Tíz igen, 13 nem volt a szavazás eredménye. A 2009. évi költségvetés első féléves teljesítéséről szóló tájékoztató szintén heves vitát váltott ki. A bevételi oldal teljesített főösszege 5 360 177 ezer forint, amely ösz- szevetve a 2008. év hasonló időszakával 13,5 százalékos csökkenést mutat, a jóváhagyott főösszeg előirányzatának teljesülése 46,1 százalék. A felhalmozási és tőke jellegű bevételek 24 432 ezer forintot eredményeztek, az éves előirányzat teljesítése 15,7 százalék, s ez jelentősen elmarad az előző év teljesítési szintjétől is. A támogatásértékű bevételek 294 402 ezer forintban jelentkeztek, ami a meghatározott éves előirányzatnak csupán negyven százaléka. A hitelfelvétel 110 357 ezer forint összegben történt hosszúlejáratú hitel kategóriában. A korrigált kiadási főösszeg 4 896 090 ezer forint, nyolc százalékkal csökkent a 2008. év első fél évéhez képest. A meghatározott éves előirányzat teljesítése 42,1 százalékos. A felhalmozási kiadások együttes összege 143 141 ezer forint, ami jelentősen elmarad az időarányos mértéktől. Az adósságszolgálat kiadása 168 814 ezer forint, 17 százalékos növekedést mutat. A polgármester összességében stabilnak nevezte a gazdálkodást, a forráshiány sem a működést, sem a felhalmozási feladatok megvalósítását nem akadályozta. Székyné dr. Sztrémi Melinda elmondta: az állam fokozatos kivonulása a közfeladatok ellátásából, s a finanszírozás kellő biztosítása nélküli többletfeladatok nehéz helyzetbe hozták az önkormányzatot. Molnár Károly képviselő azonban elhibázott koncepcióról, nem megfelelő iránykijelölésről beszélt. Aggasztónak találta a hitelállomány és az adósság növekedését. - Ha így folytatjuk, feléljük a jövőnket - nyomatékosította, hozzátéve: siralmasan kevés fejlesztés történik, s a város a szakadék felé rohan. A polgármester a kormányzatot hibáztatta: - Ha az ön pártjában ülnék, nem lenne arcom így nyilatkozni. Önök egy egész országot visznek szakadékba - mondta. Fenyvesi Gábor alpolgármester figyelmeztette Molnár Károlyt, miszerint nem szabad függetlenednie saját pártjától. Szalai Erika is visszautasította Molnár Károly véleményét, arra hivatkozva, hogy a kormány 120 milliárd forintot von el az önkormányzatoktól. Dóra Ottó a fejlesztések hiányát tartotta a legnagyobb problémának, a város vezetője pedig a regionális fejlesztési tanács döntéseit vetette Dóra Ottó szemére. - Be kellene fejezni a hazudozást - replikázott Dóra Ottó, aki idézte Székyné dr. Sztrémi Melinda egy korábbi nyilatkozatát: „soha ennyi pénz nem érkezett Salgótarján térségébe”. Eötvös Mihály alpolgármester hangsúlyozta: a városban felelősségteljes gazdálkodás folyik. A testület ezt követően elfogadta a 2009. évi költség- vetésről szóló rendelet módosítását, s 13 igennel, nyolc nemmel, két tartózkodással azt a polgármesteri javaslatot is, amely tiltakozik a Bajnai-csomag megszorításai ellen, s - ahogyan Székyné dr. Sztrémi Melinda fogalmazott - a közoktatás lefejezése ellen. A javaslat kéri az érintett országgyűlési képviselőket, ne szavazzák meg a költségvetési rendeletet, egyben kéri a salgótarjániakat, vegyenek részt a Bajnai-csomag elleni október 10-i demonstráción a Kossuth téren. Dóra Ottó egyértelmű tételek megfogalmazását várta volna el, Ercsényi Ferenc pedig arra utalt: ha már a kormány részben pazarló gazdálkodásáról esik szó, a városban is illene körülnézni.- Megnézhetnénk, mennyi pénzt költ a polgármester nem létező sikereinek a médián keresztüli propagálására - fogalmazott. Az ülésen többek között elfogadták az Észak-magyarországi Operatív Program Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezet támogatására vonatkozó pályázat benyújtását, amely a turisztikai szférában tevékenykedő vállalkozások számára nyújt lehetőséget. Javaslatot tettek állami tulajdonban lévő ingatlanok ingyenes átruházására az önkormányzat javára, tájékoztató hangzott el az önkormányzat tulajdonában lévő zöldterületek fejlesztéséről, módosították a Salgótarjáni Többcélú Kistérségi Társulás megállapodását és feladatellátását. Szó esett a középiskolai és szakiskolai osztályok számának meghatározásáról és az erdélyi Urikány várossal való testvérvárosi kapcsolat létesítéséről, valamint a Hollókő, Fülek, Salgó és Somoskő várát érintő „Határtalan történelmi vártúra” című Interreg-pályá- zatban való részvételről is. „Élünk a lehetőségeinkkel!” Beszélgetés Szabó Györggyel, az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács elnökével Az elmúlt egy évben több sikeres projektet indított útjára az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács, melyeknek célja a regionalitás, a régió értékeinek bemutatása volt. E kezdeményezésekkel kapcsolatosan, valamint az elmúlt időszak értékelésének ügyében kerestük meg Szabó György régióelnököt. Szabó György régióelnök- Több helyen találkozhatunk az „Értékek régiója” megnevezéssel. Melyek ezek az értékek?- Többen e szlogenünk hallatán nem tudnak elrugaszkodni az „anyagias világtól”, csupán pénzben mérhető értékekre gondolnak. Holott Észak-Magyaror- szág több vonatkozásban is gazdag: természeti adottságaink európai és magyarországi tekintetben is egyedülállóak, kulturális értékei kiemelkedőek. Napestig lehetne sorolni e tekintetben vett értékeinket az ipolytarnóci ősélőhelytől kezdve a borvidékeinken át egészen a felsőoktatási intézményekig. Egy biztos, aki kicsit mélyebben meg akarja ismerni, fel szeretné fedezni szű- kebb hazánkat, e csodálatos régiót, van bőven lehetősége. Sokszor az az érzésem, hogy e térség nem tud kifogyni az európai, vagy éppen világraszóló páratlan különlegességekből.- Ön szerint a lakosság menynyire ismeri ezeket az értékeket? És mennyire van tisztában a regionalitás fogalmával?- Ezeket az értékeket sokan ismerik, körülvesznek minket, nap mint nap találkozunk velük. Mégis úgy gondolom, nem árt ezekre külön is felhívni az emberek figyelmét. Ugyanez a helyzet a regionalitással is. Éppen ezért próbáljuk tudatosítani mindenkiben, hogy az Európai Unió nem megyékben, hanem régiókban gondolkozik. Az EU politikájában nagy hangsúlyt kap a regionalitás, mivel az eltérő fejlettségi szinten lévő területek közötti különbségek megszüntetésére irányuló programok a régiók szintjén a leghatékonyabbak.- Hogy juttatják el ezeket az információkat a lakosságnak?- Más-más csoportokat különböző módszerekkel lehet elérni, emiatt különböző projekteket indítottunk útjára. Például a fiataloknak rajzversenyt és tábort szerveztünk, az idősebbeknek nyitott egyetemi előadásokat, de összeállítottunk egy kimondottan a regionális értékeket bemutató kiadványt is. Valamint új lógónkkal és szlogenünkkel megjelentünk közterületeken is. A visszajelzések alapján megtaláltuk az utat a megcélzott csoportok irányába. Természetesen tudom, tudjuk, ennek a tájékoztatásnak folytatódnia kell a jövőben is, de ebben a lokális médiának is fontos szerepe van. A lehetőségeket, a regionális eredményeket folyamatosan be kell mutatni, ez közös érdekünk!- Mit gondol, hol tart ma Észak-Magyarország?- Az elmúlt időszak eredményeit végignézve bátran kijelenthetem, hogy jó úton járunk, régiónk tudott élni a lehetőségeivel. Számunkra nagy lehetőséget jelent a 2007-2013 közötti időszak fejlesztési programja. Minden eddiginél többet fordítottunk, többet fordítunk a gazdaság élénkítésére, az életminőségjavítására. Az észak-magyarországi régiónak a 13,5 milliárd forintos útfelújításain és az ösz- szesen 43 milliárd forint értékű útépítésein kívül számos más, már jóváhagyott, kiemelt programja van. Hogy csak a legnagyobbakat említsem, a tokaji fesztiválkatlan kialakítása 1,7 milliárd forint, az edelényi kastélyvonzerejének fejlesztése 2,2 milliárd forint, a Tisza-tavi ökocentrum 2 milliárd forint támogatásból valósul meg. 34 milliárd forintot nyert el az úgynevezett miskolci nagy villamosprojekt, de tovább folytatódik a megyeszékhelyek és a kisebb városok rehabilitációja is, valamint 13 milliárd forint forrás jut a Miskolci Egyetem, az egri Eszterházy Károly Főiskola és a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola fejlesztéseire. De a fejlesztések jelen vannak régiószerte; folyamatosan azon dolgozunk, hogy a jelenlegi kiemelt projektek közé még több észak-magyarországi helyszín kerüljön. ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ
