Nógrád Megyei Hírlap, 2009. szeptember (20. évfolyam, 201-226. szám)
2009-09-28 / 224. szám
4 2009. SZEPTEMBER 28., HÉTFŐ NÓGRÁD MEGYE Szüreti mulatság az ófaluban Becsó Zsolt, a szüreti felvonulás bírója nem hagyta szárazon a poharakat Zahar Béla (balról) püspöki tanácsos áldotta meg a menetet c (Folytatás az 1. oldalról.) A rendezők próbálták színesebbé, változatosabbá tenni a szüreti mulatságot: a délután folyamán színpadi műsorok szórakoztatták a vendégeket. Mészáros Anna előadóművész, a Palóc népdalkor, Varga Róbert mesemondó, a mátraterenyei hagyományőrzők, Dudás András harmonikaművész, a bárnai asszonykórus, a Muzsla néptáncegyüttes igazi mulatsággá varázsolta az idei szüretet, amely este a hagyományos bállal záródott. Október 3: világnapi gála Nyugdíjasok és óvodások kiállítása Az idén is gazdag program várja az érdeklődőket az idősek világnapja Salgótarjánban a József Attila Művelődési és Konferencia-központban október 3-án. Az üvegcsarnokban idős alkotók munkáiból és salgótarjáni óvodások rajzaiból kiállítást nyit meg Nagyné Hajdú Györgyi, a művelődési és konferencia központ igazgatója 14.30 órakor. A közönség itt „ráhangolónak” szép muzsikát, veretes dalokat és verset hallgathat a gálaműsort megelőzően. Az idős alkotók a kiállításra szánt munkáikat szeptember 28 és 29-én 12 órától ló óráig adhatják le a művelődési és konferencia központban Vagy Ferencnénél. A hagyományos gálaműsor 15.30 órakor kezdődik a színházteremben, amelyet jászberényi Lászlóné, a Nyugdíjasok Nógrád Megyei Képviseletének elnöke nyit meg. Ezt követően Székyné dr. Sztrémi Melinda, Salgótarján polgármestere és Becsó Zsolt, Nógrád Megye Közgyűlésének elnöke köszönti az idős embereket. A gálaműsor - mint eddig mindig - a nemzedékek kézfogása jegyében „állt össze,” óvodáskorú gyermekek, tanulófiatalok és idős emberek lépnek színpadra, hogy bemutassák „kincseiket" gyermek- és népi játékokat, palóc és bányászdalokat. A megyei hagyományőrző együttesek mellett az észak-magyarországi régió neves városából, Egerből is érkeznek szereplők. A megszokott ajándékműsor most sem marad el. Ezúttal a Nógrád táncegyüttes színpompás műsorában gyönyörködhetnek a résztvevők. A világnapi megemlékezést a Nyugdíjasok Nógrád Megyei Képviselete, a József Attila Művelődési és Konferencia- központ és a Sréter Ferenc Népfőiskola Egyesület szervezi. A gálaműsor háziasszonya Nagy Ferencné, a Sréter Ferenc Népfőiskolái Egyesület elnöke, a nyugdíjas-képviselet alelnöke. A rendezvény védnökei Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata és Nógrád Megye Önkormányzata. „Kötelesség élni a lehetőséggel” (Folytatás az 1. oldalról.)- Nyilván nagy mennyiségű anyag érkezik be, nagy feladat is lesz feldolgozni, pontozni és rangsorolni.- Nyilván, de két okból sem tartok a munkától. Egyfelől a III. tengely keretében beérkezett pályázatok támogatási kérelmek feldolgozása során felkészült lett a munkacsoport, akkor is megbirkózott a feladattal, most is meg fog. Másfelől, a támogatandó célterületek kialakításakor sokszorosan egyeztettünk a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal és az irányító hatóság munkatársaival, meg kell, hogy feleljen a kiírás az EU nagyon szigorú követelményrendszerének. Ez nekünk is könnyebbség lesz a későbbiek során: így világosan átlátható, melyik pályázat tesz eleget a kritériumoknak, melyik nem, de könnyebbség annak is, aki benyújtja azt, számára is egyértelműek lesznek a sikeres pályázat feltételei.- Még mielőtt a LEADER-re rátérnénk, érdekelne, hogy az ÚMVP eddigi történései az önök számára hoztak-e sikert, vagyis pénzt, illetve hogy milyen fantáziát látott a közösséggé, majd egyesületté szerveződésben?- Szerintem nem lehetett nem csatlakozni. Sejthető volt, hogy itt jelentős források nyílnak meg. Egy kis település polgár- mestere nem zárkózhat el az elől, ha adódik lehetőség (ami egy kicsi falunak azért nem sűrűn adódik), akkor kutya kötelesség élni vele. Márpedig itt adódott a mikrovállalkozások fejlesztésétől a templomrenövá- lásig sok minden. Másfelől a közösséggé, egyesületté szerveződés sok szempontból nagyon hasznos. Többen föllépni valamely ügy érdekében mindig' hatásosabb, a feladatok pedig egy térség civil szervezetei és önkormányzatai közt oszlanak el, szintén fontos az információáramlás könnyebbsége, tudunk egymásról, egymás problémáiról, sikereiről, lehetséges projektekről, ez azért nem ugyanaz, mint mikor a polgármesterek hébe-hóba találkoznak. Az együttműködés felszínre hozhat ki nem használt, az elmúlt évtizedek változásai során háttérbe szorított adottságokat, erőforrásokat, teret nyerhetnek a helyi gazdaságban, turizmusban, a hagyományos gazdálkodási módszerek, kulturális értékek és tapasztalatok. Az újjászervezett belső piacra termelő vállalkozások egykor kelendő szolgáltatásaira, termékeire újraéledő fogyasztási igény jelentkezik. De talán a legfontosabb, hogy a térségben nagyjából közösek a gondok, illetve a gazdasági, kulturális sajátosságok, erőforrások, lehetőségek. Az előbbiek megoldására, az utóbbiak kiaknázására nem elszigeteltfalvak vállalkoznak, hanem közösen lehet kialakítani egy cselekvéstervet.- Illetve lehetett, már jó ideje megfogalmazták a helyi vidékfejlesztési stratégiát- Valóban, még az előző pályázati lehetőség, a III. tengely indulása előtt. Ez volt ugyanis a közösséggé formálódás első aktusa.- Összefoglalná röviden?- Röviden: a közös problémák és a megoldási javaslatok adták a stratégia gerincét. Nem mondok újat, ha fölsorolom, mik a gondok: szinte mindenütt problémát jelentenek az infrastruktúra hiányosságai: van település, ahol az út rettenetes, sok helyütt a csatornázottság probléma, másutt a tömegközlekedés ritkasága. Ezek elemi szintű hiányok, az olyanról, mint például a széles sávú internet, már nem is beszélek. Az infrastruktúra ellátottsága megmarad ugyan az országos átlag szintjén, de az az átlag egyfelől alacsony, másfelől sajnos nem ez a térség javítja föl. Szintén köztudott: óriási gond a munkanélküliség, a szociális foglalkoztatás ideig-óráig jelent megoldást, pontosabban a megoldás kitolását, hosszú távon nem tartható ez a helyzet. Ugyanakkor a térség gazdasági potenciálja szerény, a településeken nincsenek olyan prosperáló mikro- és kisvállalkozások, amelyek működésük révén számottevően javíthatnák a térség gazdasági, ezen keresztül a foglalkoztatási helyzetét. Mindezt megfejeli az alacsony iskolázottság, a munkaképesek elöregedése, s külön kiemelendő a térség elmaradottabb falvaiban kilátástalan körülmények között élő roma kisebbség helyzete, de egyáltalán az, hogy a népesség mintegy 60 százaléka alacsony iskolázottságú, ami a foglalkoztathatóság szempontjából komoly hátrányt jelent. Hogy kerek legyen a kép, azok viszont, akik iskolázottak, érthető módon nem maradnak itt, egész egyszerűen azért, mert nincs munkájuk.- Hol talált az egyesület megoldási lehetőségeket, kitörési pontokat?- Természetesen a mikrovállalkozások fejlesztése jelent hosszú távú megoldást a foglalkoztatás problémájára, ezek támogatása kiemelt jelentőségű. Főként persze a feldolgozóipar komolyabb gazdasági potenciál, viszonylag sok a termőterület, míg ásványkincseink nincsenek. Ezen túl szinte minden település megfogalmazta a turizmus élénkítésének szándékát. Ami érthető, hiszen a vidék gyönyörű, viszonylag kevéssé érintette az ipar, számtalan alkalmat ad, adhatna az ökoturizmusra és a hozzá kapcsolható fejlesztésekre a lovardától a horgászaton át a gasztro- és vadászturizmusig. Messze nem kihasználtak ezek a lehetőségek. Mindezt megtámogathatná a néprajzi és kulturális gazdagságunk, kevesen tudják, de néprajzilag még ma is elevenen kutatható a térség, archaikus övezetnek számít. Persze, ehhez egyfelől tudnia kell rólunk másoknak is, komoly elmaradásunk van az Ipoly mente turisztikai reklámozása terén, másfelől a ma még megmenthető örökségünket óvni kell, mindkettő fontos szempont volt a stratégia kialakításakor.- Fontos törekvése az EU LEADER-programjának, hogy az adott tájegység alulról jövő kezdeményezései kapjanak pénzt, magyarán, hogy a helyiek dönthessenek a források felhasználásáról, a saját igényeik szerint. Ez megvalósult?- Senki sem kényszerítette ránk a helyi stratégiát, ezt az egyesület 50 településének ön- kormányzatai, civil szervezetei és vállalkozói fogalmazták meg közösen. Néhány megkötöttségnek persze eleget kellett tenni, de ezek alapvetően EU-s szabályok voltak. Szabad kezet kaptak a hacs-ok (helyi akciócsoport). Úgy gondolom, ez jól példázza, hogy alulról építkezik a rendszer.- Beváltak a reményeik? Milyen eredménnyel zárult a III. tengely?- Még teljesen nem zárult le a III. kör, a turisztikai célterület anyagait most bírálják a Mező- gazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalban. Mikrovállalkozások támogatására 19 esetben tettünk javaslatot, összesen 293 millió forint erejéig. Vidéki örökség megőrzésére (mely kiírás során elsősorban műemlékeket és műemléki védettségű épületeket szeretnénk renoválni, zömében templomokat és egyházi ingatlanokat) 250 millió forint van előirányozva, falufejlesztésre (mely főként a települések központjainak korszerű kialakítását, játszóterek, parkok építését jelenti), szintén több mint 200 millió forintot kötöttünk le. Magukért beszélnek a számok, nagyon régen nem állt falvak rendelkezésére ennyi pénz. Persze fontos, hogy felhasználásuk a törvényi előírások szerint történjék, már csak azért is, mert a IV. körre is maradtak források, úgyhogy várjuk a pályázatokat.- Mi alapján történt a támogatási kérelmek elbírálása?- Van egy pontozási rendszer, mely az EU feltételei alapján lett kialakítva, s ezt jóváhagyta az EU hivatala az ÚMVP programtervében. Teszem azt a mikrovállalkozások esetében pontot ér, hogy mennyi új munkahelyet teremt a leendő vállalkozás. Mennél több pontot ért el egy-egy anyag, annál előrébb került a rangsorban. Ezt fölküld- tük az MVH szakembereinek, akik szintén kézhez kapták a kérelmeket, ők is elbírálták, s kiegészítésre visszaküldték az arra alkalmasnak ítélteket. Mellékletekkel, gazdasági tervek pontosításával, miegyébbel kellett kiegészítenie a kérelmezőnek az anyagot. Ez történik most a turisztikai célterületeken, ugyanis erre érkezett országosan is a legtöbb támogatási kérelem. A másik három esetben a hiánypótlások lezajlottak.- Október elsejével lehet pályázni a LEADER kiírására. Mennyiben lesz más, mint az ÚMVP III. tengelye?- A LEADER hét célterületet fogalmazott meg: közösségi célú, vállalkozási alapú fejlesztések, térségi rendezvények, oktatás és képzés, térségen belüli együttműködés ágazatok és települések között, térségek közötti és nemzetközi együttműködés, valamint tervek és tanulmányok a majdani térségi fejlesztések megalapozásához.- Honnan ismerhetik meg az érintettek a helyi stratégia alapján kidolgozott célterületeket?- Kedden kaptam a hírt, hogy megjelentek a LEADER-rendelet mellékleteiként az egyes hacs- ok célterületei, vagyis a helyi pályázati lehetőségek a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal honlapján. Ezen túl olvasható lesz a napokban a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, az ÚMVP és az Ipoly-menü Palócok Egyesületének internetes oldalán is. És persze a munkaszervezet tart minden kistérségben fórumot a jövő héten, de az irodában is érdeklődhetnek a pályázók.- Az eddigiek tükrében mit vár a LEADER-től?- Azt, amiért létrehívta az EU, s amiért a legeredményesebb vidékfejlesztési program lett, a LEADER mozaikszó jelentése: „közösségi kezdeményezés a vidéki gazdaság fejlesztéséért”. Elsősorban az új munkahelyek megteremtését várom, másodsorban, kiváltképp a hátrányos helyzetű térségekben fontos, várom a civil szervezetek megerősödését. De ehhez pályázni kell, forrás van, szándék van, nem szabad elszalasztani a lehetőséget, élni kell vele. dg Irodánk elérhetősége és címe: Ipoly-menti Palócok Térségfejlesztő Egyesülete 2699 Szügy, Rákóczi út 99-101. honlap: www.palocok.com Telefon: 35-544-007 Helyi vidékfejlesztési iroda elérhetősége 2699 Szügy, Rákóczi út 99-101. Telefon: 35-544-008
